Kis Dongó, 1964 (25. évfolyam, 3-24. szám)

1964-10-05 / 19. szám

NEGYEDIK OLDAL Kis Dongó 1964 október 5. meg persze abban, hogy minduntalan össze ne csó­­kolózzék velük. Ha nem akarod, hogy egész biztosan hazudjék minden nő, ne kérdezd az életkorát! Hogyan van az, hogy minden ráncos, elhervadt szépség harminc, legfeljebb harmincöt évesnek vallja magát? Pedig ha meggondoljuk, hogy ezek még az en­gedékenyebb természetű nők közül valók! Aí arcuk, külsejük megcáfolja őket, de ezzel nem törődnek. Egyszer, egyetlen egyszer (valószínűleg női be­folyás alatt állva) én is hazudtam. Egy színésznő is­merősöm megkérdezett, mit gondolok, hány éves ő? Nem akartam túlságosan felbosszantani s magamra vonni a haragját, ezért lehunyva szememet, udvaria­san igy feleltem: — Huszonnyolc! Magamban azon tűnődtem, sokkal több-e negy­venötnél? Bájos mosolyt vártam s azt, hogy legked­vesebb ismerősei közé könyvel el. Mily nagy volt a tévedésem! — Mit gondol?! — támadt rám megbotránkozva. — Most voltam még csak huszonnégy! — Megvetően mért végig és faképnél hagyott. Azt mondják a vallomás könnyít a leiken. Hát én már bevallottam, hogy hazudtam neki. De micsoda kis hazugságembrió volt az enyém az ő jól fejlett fül­lentésével szemben. A fiúgyermek korán észreveszi, hogy az anyja nem mindig mond igazat. Kis testvéréről például azt állítja, hogy a legszebb gyerek a világon, holott vörös­­képű, piszeorru jószág! Az apa ezzel szemben legföljebb ennyit kockáztat meg: — Ronda kis féreg! Előfordul, hogy a beszélni kezdő gyerek felsival­­kodik: — Óooooaa! Az anyja erre lelkesedve felüjjong: — Halljátok? Azt mondta: "Apa!” A nénik? Jaj, a nénik mennyit hazudnak! Ha el­jönnek a pólyás gyerekhez látogatóba, rögtön sipitozni kezdenek: — Milyen édes, gyönyörű gyerek! Egész az apja! Ezzel szemben megállapítható, hogy a pólyás em­berkék senkihez se hasonlítanak, kivéve néha a kis macskához. A nők olyan gyakran hazudnak, hogy már észre se veszik, amikor hazudnak. Az oltár előtt hányán, de hányán, barátnőiknek, orvosuknak, a világon minden­kinek! Kukkantsunk be egy kalapüzletbe. Öreg hölgy a vevő, uj kalap van a fején. — Pompásan áll a nagyságos asszonynak! — lel­kesedik a tulajdonosnő. — Nem hiába modelldarab, tegnap kaptuk Párizsból. Tiz évvel fiatalabbnak lát­szik benne legalább! Hány hazugságot mondott itt el hirtelen a jeles nő, ennek megítélését az olvasóra bízzuk. A tengerparti fürdőhelyen fiatal leányok sétálnak együtt. Az egyikkel megismerkedett egy lovag, udva­rol neki. A leány igy csacsog: — Papa és mama nem jöhettek el. Utolsó pilla­natban jött közbe valami. Papa nagyon el van fog­lalva! És elmond egy ragyogó történetet előkelő családi életükről. Az igazság az, hogy a papa nagyon elfog­lalt, derék házmester otthon, a mama szorgalmas mosónő, a kisasszony pedig elárusitónő egy nagy áru­házban. De az igazat bevallani nincs bátorsága. Bölcs mondta azt a nagy igazságot, melyet meg­cáfolni nincs erőm: — Egy nőt ismertem csak, aki sohasem hazudott életében. Süketnéma volt! (krix-krax) A fogház-felügyelő szidja a foglyot: ■— Nem szégyeli magát igy viselkedni? — Nézze, ha nem tetszik, — dobjon ki! FIGYELEM! FIGYELEM! Olcsó könyvtár \ legdrágább kötet egy dollár! Arany: Toldi trilógia ............... 1.00 Bezerédj: Arccal az osztály felé 1.00 Darvas: Bizisten, nem kötekedem ........ 0.60 Dumas: 3 testőr (3 köt.) ........... 2.40 Eszterhás: Úriemberek kutyája 0.75 Ferdinándy: A sehonnai ........... 1.00 Gárdonyi: Egri csillagok (2 k.) 1.60 Gárdonyi Géza Szunyoghy Miatyánkja ..................-.......... 0.80 Göre: Bojgás az világban ....... 0.75 Habsburg: A holnap társadalmi rendje ........................................ 1-00 Herczeg: Az élet kapuja ........... 0.50 Íllés-Sári Gál: Tanúság............... 1.00 Jánosfalvy: Mindennapok ......... 0.75 Jókai: Kárpáthy Zoltán (3 k)—. 1.50 Jókai: 3 királyok csillaga ......... 0.80 Jókai: Kőszívű ember fiai (3 k) 1.50 Jókai: Sárga rózsa ............ 0.50 Jókai: Szeretve a vérpadig (3 k) 1.50 Krúdy: Boldogult urfikoromban 0.86 Krúdy: A podolini kisértet ....... 0.80 Madách: Ember tragédiája ....... 0.50 Magyarország színes térképe. .. 0.50 Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai (2 kötet) ................. 1.00 Mi a kommunizmus ................... 1.00 Mikszáth: Akii Miklós ........ 0.50 Mikszáth: Fekete város (2 k) .... 1.60 Mikszáth: Két választás ........... 1.00 Mikszáth: Szt. Péter esernyője .. 0.50 Móra: Arany koporsó (2 k.) ..... 1.60 Móra: Négy apának egy leánya.. 0.80 Móricz Zs.: Boldog ember (2 k.) 1.00 Móricz: Égi madár ..................... 0.50 Móricz: Fáklya ........................... 0.50 Móricz: Forró mezők ................... 0.80 Móricz: Ister háta mögött ....... 0.50 Móricz: Pillangó ......-................ 0.50 Móricz: Tyukleves ....................... 0.50 Németh L.: A bűn .............. 1.00 Pohárnok: Nevelési zseblexikon 1.00 Reményik S. verseiből ............... 0.50 Sales: Krisztus üzen a világnak 1.00 Somogyi: Az utolsó nemzedék .. 1.00 Szent asszonyok ......................... 1.00 Széchenyi: Afrikai tábortűz 2 k. 1.00 Széchenyi. ítéletföldje ............... 1.00 Széchenyi: Nahar (2 kötet)....... 1.00 Somogyi: Zsóka és egyéb Írások 0.75 V. Hugó: Páirisi Notre Dame (2 kötet) ................................... 1.60 Tersanszky: Rossz szomszédok ....0.50 Wass: Why ................................. 1.00 Wass: Ember az országút szélén 1.00 Zoltay: Pali fel a fejjel ........... 0.50 A könyvrendeléseket kérjük lapunk kiadóhivatalának cimezni: A “Kis Dongó” uj cime: C/O “Kárpát” Publishing Co. 5705 DETROIT AVENUE Cleveland, Ohio 44102 Utánvétel (C.O.D. nem szállítunk. Görlök. A sziház öltözőjében két görl be­szélget. — Tegnap megkért egy gróf... — Mire kért meg? SOLOSY TEMETKEZÉSI INTÉZET 8480 SOUTH STREET VInewood 1-2353 LINCOLN PARKBAN 3206 Fort Street DUnkirk 3-1870 John K. Solosy - Robert M. Gordon ÖTVEN FORJNT Meg kell hagyni, gyönyörű jószág volt Rezeda. Halvány zsemleszin szőre ragyogott a tisztaságtól és mikor rásütött a nap, olyan Volt az éppen mint a szina­­rany. Apró kolomp lógott a nyakán, szijjrakötve, mely minden lépésnél kedvesen figyelmeztette a körüllevő­­ket: Rezeda jön, a Máté bácsi tehene. Most ott poroszkált Rezeda az országutmenti eperfák alatt a város felé. Lajcsi, az unoka fürgén jártatta szemét körül a kerek világon, soványka ke­belében nem kis büszkeséggel, hogy együtt hajthatja Rezedát nagyapjával. Néha lehajolt egy-egy szem fekete eperért, mely a fűre hullott s bekapta. Mit bán­ta, hogy maszatos lett a szája környéke, mintha tintát ivott volna! Mit számított az, mikor ő hajthatta Re­zedát, az ő Rezedájukat, melynél szebb tehén nincs is tán az egész világon .. . Ment Lajcsi a tehén után és simogatta a szemével. Nagyapja oldalt baktatott mellette, bőszáru csizmájá­val, zsirosszélü kalapjában, szájában a régen kihűlt pipával. Máté bácsi igazán nem rontotta unokája örömét. Csak hadd hajtsa ő maga, úgyis meg kell hogy váljon tőle nemsokára. Lajcsi tán nem is tudja mit jelent az: megválni Rezedától, aki mégiscsak legtöbbet ér a há­rom tehén közül. A másik kettő, ami még az istálló­ban van, nyomába sem léphet ennek. Hiába ... Nehéz idők járnak. A takarmány se úgy érett be, mint számí­tották, aztán meg elmosta a nagy tavaszi eső a magtár oldalát. Tataroztatni kell azt is. Sok éjjel meghányták vetették ezt a dolgot Zsuzsi nénivel. Merthát ilyen tehenet, mint a Rezeda, nem tud többet venni Máté bácsi ebben a nyulfaroknyi életében, ami még hátra van neki. Lajcsi gyerek, az lehet hogy vesz majd egy­szer ... mikor a maga gazdája lesz. De ő már nem ... Még mindig eszében motoszkált, hogy vezették ki Rezedát az istállóból: utoljára. Az még egyet, hosszút bőgött az udvaron áthaladtában, aztán becsukta mö­götte Lajcsi a kapu két szárnyát. Zsuzsi néni ki se jött búcsúzni. Úgyis csak a könnye hullott volna a Re­zeda széles homlokára, igy inkább kint szöszmötölt a kertben, csalánt szedett a kiskacsáknak, ne lássák, hogy igen fáj a szive Rezeda után. . . . Haladtak a város felé, Lajcsi gyerek, meg Máté bácsi és előttük egykedvű léptekkel Rezeda. Né­ha egy-egy szekér haladt el mellettük, mely felverte az ut porát. Oda-odaköszöntek a szomszédok Máté bá­csinak. Némelyik meg is kérdezte: — Oszt’ mennyit kér érte, Máté bácsi? Az vállát vonta. — Még magam se’ tudom. Megér e' tán ezer fo­rintot is. Feltűnt a távolban a gyulai Nagyboldogasszony templom magas tornya. Már látszott is, hogy megcsil­lan arany keresztjén a napsugár ... * * * Jó hűvös volt bent, a csárda pirosteriiős asztala mellett. Jólesett betérni ide, a csárda udvarára, ahol akácfák bólogattak a délelőtti melegben és hűvös ár­nyékot adtak a betérőknek. Lajcsi málnaszörpöt szopogatott gyönyörűséggel. Két keze közé fogta a poharat és benne ült szemében a sajnálkozás, hogy a halványpiros lé mindjárt elfogy és tovaszáll a gyönyörű perc, mely olyan ritkán adó­dott még az ő picurka életében. Máté bácsi bort ivott, amellett töprengett. Rezeda más gazdát szolgál ezután, öt már nem. Itt az ára a zsebében, kerek hatszáz pengő, vagyis forint. A papírpénzt a zsebkendőjébe kötötte és úgy tette a belső zsebébe, az ezüst forintokat meg, .ötven darabot, a külső zsebébe csúsztatta. Valami furcsák ezek az uj forintok ... Nem húz­zák úgy le a zsebét, mint régen, ámbár a színük szép, ezüstös . .. Pihentek egy darabig még, aztán átmentek a csárda ivóján, fizetni. Lajcsi gyerek még egy *ós­­perecet is kapott, hadd emlegesse meg ezt a mai napot, aztán Máté bácsi a zsebébe nyúlt. Hol Lajcsira nézett, hol a ícocsmárosra, hol zsebében tartott kezére. Szóra nyitotta a száját, aztán újra becsukta. Négy könnyű forintot elővett, fizetett, Mentek egy darabig, hazafelé. Egyszercsak meg­szólal Máté bácsi: — Te Lajcsi. A gyerek rögtön csupa fül lett. Nem gyakori pil­lanat ez, hogy a nagyapja hozzászól. Jól meg kell figyelni minden szavát. — Tudod-e, hogy csak négy forintot tanálok az ötvenbül? ...

Next

/
Thumbnails
Contents