Kis Dongó, 1964 (25. évfolyam, 3-24. szám)
1964-04-05 / 7. szám
1964 április 5. 3-IK OLDAL Kis Dongó GYERMEKROVAT HUNYADI JÁNOS Háziállatok Az állatok valamikor régen vadak voltak. Az emberek sokat megszeliditettek közülük. Ezek most az embert szolgálják. A lovat kocsiba fogjuk. Az ökör is terhet húz. A tehén tejet ad. A sertés a zsirt adja. Finom a kis borjú húsa. Jó a marhahús, de nagyon ízletes a sertéshús is. Ebből készítik a kolbászt, a hurkát, májast. A sertés combjából lesz a sonka. Tejet és húst ad a kecske. Megesszük a házinyul húsát is. A kutya nem ennivaló, ő a házat őrzi. Vadászni segít a vadásznak. Nyájat őriz a juhászkutya. Nélküle a nyáj szétszéledne. A macska az egereket pusztítja. Állatainkat jól kell etetni. Szeretettel kell őket gondozni. ütni, verni nem szabad az állatot. Ha az állatot kínozod, rossz szivedet elárulod! -----------rsjj rs-.----------Kártékony állatok a háznál A jó Isten nagyon sok állatot teremtett. Ezek közöt vannak szelídek és vadak, hasznosak és kártékonyak. A szelíd állatok a háznál tartózkodnak, a vad állatok pedig a mezön és erdőben. Ámde a hasznos állatokon kívül vannak kártékony állatok is. Ilyen kártékony állat az egér is. Az egér a falban, vagy a padló alá fészket készít. Onnan járogat ki, hogy kedvére nyalakodjék. Már az is nagy baj, hogy az éléskamrában mindenből eszik. De nagyobb baj, hogy akkor is rág, mikor nem éhes. Kirágja R zsákokat, ruhát és mindent, amihez hozzáfér. Éjjel-nappal szüntelenül rágcsál. Csupán mulatságból talán? óh, nem! Azért rágcsál folytonosan, hogy fogai kopjanak, mert különben metszőfogai úgy megnőnének, hogy nem fémének a szájában. Az emberek nagyon haragszanak az egérre. Csapdát és fogót állítanak fel számára. De legnagyobb ellensége mégis a macska. Az egérnél még kártékonyabb a patkány. Nagyobb is, mint az egér. A patkány felkeresi a pincét és istállót is. Nagyon szereti a tisztátalanságot. Ez is mindent megeszik és megrág. Még a kis csirkéket, libákat, rucákat is megöli és megeszi. A patkánnyal nem minden macska tud megbirkózni. De bezzeg fél a kutyától. Az emberek csapdát állítanak fel számára, sőt méreggel is pusztítják. Alig van olyan tudatlan a föld kerekén, akitől ne lehetne valami hasznosat tanulni. (Széchenyi) Nem volt fényes nevű, gazdag szülők ivadéka. Az ismeretlenség homályából emelkedett magasra a saját Isten adta tehetségével, vasakárattal, csüggedetlen szorgalmával és hivő leikével. Mint egyszerű katona állt be Zsigmond király hadseregébe és hamarosan Szörényi bán, Nádorfehérvár kapitánya, majd erdélyi vajda, 1446-ban Magyarország kormányzója és világhírű hadvezér lett belőle. Először a csehországi háborúban tüntette ki magát vitézségével. Szendx'ő vár védelménél 1439-ben már mint hadosztályvezér harcolt diadallal s a török visszaverésében főrésze volt. Ettől kezdve ő lett a magyarság vezére. S úgyszólván napról-napra emelkedett katonái és az egész nemzet szeretetében s — mondhatjuk — egész Európa tiszteletében. Hunyadi Jánosnak az volt a hitvallása, amit a lengyel királyhoz küldött egyik levelében irt: “Megyek előre Pettenthetetlenül, mert ügyem igaz; mert hitért, békéért, hazáért, özvegyekért és árvákért harcolok. S ha az isteni Gondviselés akarja, Istenem és királyom ügyét olyan diadalra juttatom, hogy a jelen és jövő nemzedéknek örök emlékezetül fog szolgálni.” * * A török 1442-ben Erdély egyik leggazdagabb városát, Szebent akarta elfoglalni. Jól tudta, hogy a magyar seregnek Hunyadi a vezére és lelke, — őt akarta tehát mindenekelőtt eltenni láb alól, mert amig ő a hadak élén áll, addig nem bizhatott győzelemben. A török vezér kiadta a parancsot, hogy Hunyadit élve vagy halva kézre kell keriteni. A magyarok kémeik utján értesültek erről a tervről és Hunyadi ehhez képest állapította meg a haditervet. De hogy az sikerülhessen, ahhoz egy önfeláldozó magyar vitézre volt szükség, aki Hunyadival öltözetet cseréljen — és szükség esetén — feláldozza életét Hunyadiért és a győzelemért. Minden magyar katona büszkén vállalta volna ezt, de most olyat kellett választani, aki Hunyadihoz külső alakra is hasonlított. Ilyen volt Kemény ügyesek a gyermekek. Le ] tudják rajzolni a házat, lovat, de még az elefántot is, egy kicsi papírra. A felnőttek még ügyesebbek. Egy egész országot is rá tudnak rajzolni egy nem ! is nagy papírra! Lerajzolják, hol folynak a folyók, hol állnak a dombok, hegyek. Hol van sik föld, hol van hegyes vidék. Az országutat, vasutat, a várost, falut is ráPajzolják. Az ilyen rajzot térképnek nevezzük. Aki meg akarja ismerni hazája földjét, annak meg kell ismernie a térképet. Mindenhova nem tudunk elutazni. A térképen bejárhatjuk az egész világot. A magyar gyermek először a magyar hazát, Magyarországot szei’etné megismerni, ahol szülei és nagyszülei is születtek. A térképen könnyű bejárni a haza minden vidékét. Csak azt kell tudnit melyik jel, melyik szin mit jelent. Nézzük Magyarország színes térképét. Ahol zöld szint látunk, ott sík föld terül el. A sik földet alföldnek nevezzük. Magyarország térképén két alföldet látunk. A nagyobbik a Nagy-Alföld, a kisebbik a Kis-Alföld. A világosbarna foltok a dombos vidéket jelzik. A sötétbarna szin azt mutatja, hogy ott hegyek, hegyláncok vannak. Minél sötétebb a barna szin, annál magasabb hegyeket jelent. Magyarország térképén azt látjuk, hogy egy hatalmas hegylánc öleli körül a sik és dombos vidéket. Ez a hatalmas hegylánc a Kárpát-hegység. (1400 kilométer hosszú.) Nyugaton a Magyar Alpok állnak a határon. Magyarország a Kárpát-medencében terül el. A magas hegyekből mindenütt sebes patakok sietnek a mélyebb terület síksága felé. A Simon. A hős Kemény Simon tehát csata előtt ruhát cserélt Hunyadival és ötszáz vitéz élén ő támadta meg először az ellenséget. A törökök mind a vélt Hunyadira vetették magukat, s mialatt őt hősi ellenállás után fel is koncolták, előtört az igazi Hunyadi és tönkreverte az ellenséget. Húszezer török esett el Szeben mellett, köztük Mezid bég és fiai is, és tömérdek zsákmány jutott a magyarok kezébe. patakokból folyók lesznek. A folyók beleömlenek a két nagy folyamba: a Dunába és a Tiszába. Végül a Tisza is a Dunába ömlik. A folyókat a térképen sötétkék, kanyargós vonallal rajzolják. Kék szinüek a tavak is. A városokat kis karikák jelzik. Sok térképen odaírják a nevüket is. Nagyon szép ország Magyarország. Van síksága, dombos vidéke és vannak magas hegyei is. Árpád vezér és hős honfoglaló serege szerezte a hazát a magyaroknak a Duna-Tisza táján. Több, mint ezer éve áll már Magyarország. Szorgalmas népe építette falvait, városait. Magyarország népének munkájától lett gazdagon termő a föld és kiváló munkásainak ezrei bányásszák ki a föld gyomrának kincseit, hogy a magyar gyárak mindenfélét készítsenek ezekből. A magyarok szeretik hazájukat. Ezer év alatt sokszor tört ellenség Magyarországra. A magyarok vérükkel is védték a hazát és ha kellett, életüket is feláldozták érte.' Most majd a következő hetekben bejárjuk a Kárpátok medencéjének földjét, tájait és vámosait, hogy az idegenben született és nevelődött magyar ifjúság is megismerje a mi szép hazánkat. Szálljunk el gondolatban minél gyakrabban magyar hazánk földjére, a Duna- Tisza tájára. Szálljunk el gyakran az otthon élő magyarokhoz, akik sokat szenvednek az idegen megszállás alatt, de tudják, hogy lesz még egyszer szabad és boldog Magyarország a Duna-Tisza táján. Adja Isten, hogy minél előbb úgy legyen! 3IEGJELENT AZ 1964-ES “Históriás Kalendárium” Az egyetlen amerikai magyar naptár 256 oldalas, képes kiadásban. Megrendelhető a VASÁRNAP kiadóhivatalában 1 dollár 50 centért, írjon erre a címre: Katolikus Magyarok Vasárnapja 517 South Belle Vista Avenue, — Youngstown 9, Ohio. A TÉRKÉP
