Kis Dongó, 1963 (24. évfolyam, 3-24. szám)
1963-12-20 / 24. szám
1963 december 20. 3-IK OLDAL Kis Dongó GYERMEKROVAT Én is loptam egyszer... BETLEHEMESEK PÉLDÁJA Domboldalán, havas utón Betlehemes fiuk mennek; Fülük piros, foguk vacog, De a szivük olyan meleg! Hiszen Jézuskát hirdetik, Róla szól a vers, az ének. Érte fázást, fáradságot Nem bánnak a kis legények. Mi is igy tegyünk mindnyájan: Bár az élet nehéz, rideg, — Ha Jézuskát dicsérjük, Felmelegednek a szivek!--------------------------BETLEHEM Nem város, palota, Tündéri termek. Nem, nem az, a hova Hívlak, vezetlek. Falusi szegényes, Utszéli ház csak, A hova hontalan Utasok szállnak. Mégis e kis falu Több most, mint Róma. Szebb e kis barlang, mint Salamon trónja. Hontalan utasnak Isten Fiának Gazdátlan házikó Jó szülőháznak... Nem a fényt, nem a szint Nézi az Isten, Fényt hozni ő hoz majd, Nincs olyan itten. Eleven angyalok Őrzik a jászolt, Az élő Istennek Vonnak rá sátort. Mennyei ragyogás, Sugaras fény az Szalma a fedele, S maga az ég az. Egyszerű sziveket Keres Ő folyton, Betlehem jászolán Bennök lesz otthon! Kis barlang, paloták Irigyelhetnek, Jézus és Mária Otthon van benned!... ... Jó ember, ne a fényt Kincset sovárogd, Kövesd az egyszerű, Szegényes jászolt. Én is loptam egyszer életemben! ... — monda a gazdag bankigazgató. Kételkedve néztünk rá. — Az lehetetlen. Mert Jóska bácsi maga volt a megtestesült becsületesség, aki egész életében szorgalmasan dolgozott és soha senkit meg nem károsított. — Pedig úgy van, — még hozzá előre megfontolt szándékkal. Egyszer karácsony előtt történt. Szomorú, Ínséges időket éltünk és bizony nem egyszer kellett magamnak is soi'ban állanom félkiló savanyu káposztáért! . . . Elképzelhető, hogy mennyi gondot okoztak a közelgő karácsonyi ünnepek. Feleségemmel órákon keresztül töprengtünk, hogy és miként teremtsük elő kisfiamnak az ajándékokat. Ismerőseink, rokonaink segítettek rajtunk. Az egyik kopott hintalovat, a másik öreg meséskönyvet küldött. De a legfontosabb még hiányzott: a karácsonyfa. A piacokon egyetlen egy sem akadt; azon a télen nem hoztak városunkba. Mitevők legyün? Feleségem zokogott, amikor hatéves kisfiúnk gyermeki ártatlansággal számolgatta a napokat: még négyet alszunk, még hármat... Jaj, de örülök a karácsonyfának, amit a kis Jézuskától kapok. Ahogy közeledett a karácsony, olyan mértékben nőtt kétségbeesésünk. A föld alól is előkapartam volna, csakhogy kisfiámat megkíméljem a szomorú csalódástól. Feleségem átsirta az éjszakát ... Némán, tehetetlenül kellett néznem könnyeit, nem tudtam vigasztalni, magam is mérhetetlenül gyötrődtem a szomorú dolog fölött. Az utolsó napon kétségbeesett ötletem támadt: — Elmegyek a városi parkba és lopni fogok egy szép karácsonyfát. Feleségemnek felcsillantak a szemei: — Tedd meg, kérlek! A jó Isten is megáld érte ... Délután terepszemlét tartottam. A par'k közepén néhány diszfenyő állott és kiszemeltem, hogy azok közül melyiket fogom hazavinni. Alig vártam az éjszakát. Éjfél felé magamhoz vettem a kézifürészemet, gondosan a kabátom alá rejtettem és elindultam hazulról. Sötét, kihalt volt a város, az eget sürü felhők borították. A park előtt körülnéztem. Sehol senki... A bokrokhoz simulva surrantam a fenyők felé. Mit is tagadtam, a szivem a torkomban dobogott. Hátha meglátnak. Akkor éreztem, milyen rettenetes lehet a tolvaj élete. Belopóztam a fenyők közé. Elővettem fűrészemet és reszkető kézzel munkához fogtam. Nehezen ment. A fogak életlenségét izmaim erejével kellett pótolnom. Csaknem félóráig dolgoztam. A verejték csurgóit rólam. Kezem már vérzett, a fenyő tűi össze-vissza sebeztek. ,,, Végre. A fenyő panaszosan recsegve kidőlt. Zsebredugtam a fűrészt s boldogan, ezer izgalom között vittem haza zsákmányomat. Mellékutcákon lopakodtam; hiszen tolvaj voltam... Már csaknem hazaértem, amikor észrevettem, hogy valaki szembe jön velem... Megfordultam és futásnak eredtem. Loholtam, ahogy csak lábaim bir'ták. Teljesen kimerülve, izzadtan értem haza. Feleségem a kapuban várt. — Sikerült? — kérdezte i'emegő, fojtott hangon. — Igen, — suttogtam boldogan. Egymás nyakába borultunk és hangosan zokogtunk ... A fát az első szobába vittük. — Várj, ne gyújts még villanyt, — szóltam halkan. — Megnézem, be vannak-e téve az ablaktáblák. Benézhet valaki. Miután meggyőződtem, hogy minden rendben van és gondosan bezártam az ajtót, világosságot gyújtottam: hadd gyönyörködjünk drága kincsünkben. Mindketten sóbálvánnyá meredtünk: elsárgult, száraz fa szojnorkodott csupasz gályákkal az asztal közepén . . . A sötétben, izgalmamban eltévesztettem a fenyőket és a kiszemelt diszfa helyett — egy elszáradt fenyőfát vágtam ki. Karácsonykor Szánjatok le fényes Égből Fehérszárnyu angyalok! Békességre, szeretetre Tanitgasson ajkatok. Járjatok be falut, várost, Hová Isten szeme lát S minden házba vigyetek egy Aranydiós mesefát. Aranydiós karácsonyfán Lobogjon sok gyertyaláng, S a sok fényes gyertyalángról Maga Isten nézzen ránk! Áldó szeme tekintete Bocsásson meg minekünk S adja, hogy már boldog legyen Karácsonyi ünnepünk.--------------------------------Segítsetek ! Jajt hallok a szélzugásból: “Óh, adjatok kenyeret, Ne hagyjatok éhen veszni, Segítsetek emberek.” j “Jaj, szörnyű a tél hidegje, Fagyos szél fuj, esik hó, Lyukas cipó'nk, rongyos ruhánk, 1 Nincsen meleg takaró.” Gyere velem, jó testvérem, Éhezőkkel ételed, Didergőkkel a ruhádat, Osszad meg, ha teheted. Szánd meg őket, jó testvérem, Szived rajtuk essék meg, Halld meg, árvák, aggok kérik: “Segítsetek, emberek.” Halld meg, hogy a szélzugásba' Testvéred jajszava szól: “Küldj, mit Isten adott néked, Segítsél rajtunk abból.”---------------------------------W W Közmondások Akkor legkönnyebb meigtámadni valakit, amikor a legtöbb sikert aratja, mert akkor van a legtöbb ellensége. * $ * Nem művészet a szerencsét felhasználni. Az a bölcs, aki a szerencsétlenséget is a maga javára tudja fordítani. Az ember ne kívánjon senkinek több rosszat, mint amennyit úgyis megkap. ❖ % * Ezerszer sajnálatraméltóbb az, aki rosszat cselekszik, mint az, akivel rosszat cselekedtek. * * * Szép beismeréssel van a múltja felől az, aki minden nap okosabbnak tartja magát. Magyar ifjúság lapja a havonta megjelenő MAGYAR CSERKÉSZ Megrendelhető: P. 0. Box 68, GARFIELD, N. J. A Magyar Cserkészszövetség Hivatalos Lapja Katolikus Magyarok Vasárnapja 69 éve a krisztusi lélek és a nemzeti szellem szolgálatában teljesiti a magyar sajtó hivatását Amerikában és szerte a világon. Politikai hírszolgálata az amerikai lapok között is a legelsők közé tartozik. —Vasárnapi szentbeszédeivel az angolul nem beszélő hívek lelki szükségletét szolgálja. — Pontos képet nyújt a zsarnokság ellen küzdő magyar nép sorsáról. — Szépirodalmi rovata pedig a magyar alkotó szellem szabadföldi megjelenését biztosítja. — Megjelenik hetenként. Előfizetése Amerikában: félévre 5. egész évre 9, két évre 16 dollár. Külföldre: egész évre 10, két évre 18 dollár. Kérjen mutatványszámot és rendelje meg ezen a címen: Katolikus Magyarok Vasárnapja 517 South Belle Vista Avenue, Youngstown 9, Ohio, U.S.A.
