Kis Dongó, 1963 (24. évfolyam, 3-24. szám)
1963-11-05 / 21. szám
1963 november 5. 3-IK OLDAL ÍRATLAN naptár NOVEMBERRE Nov. 1-én: Mindszentkor ki jövőt irhát, Cserfa annak biztos hirt ad: Ha az ága száraz belül, Trónra a tél korán felül. De ha nedves még a bele, A tél sárral, vizzel tele. Mindszent nedves, biztosan lágy a tél, De ha napos, két guba is rád fér! 11-én: Verescsontu Máton ludja; Nagy hideg jön, ki-ki tudja. A mellcsontja, hogyha fehér, Télen a hó térdig felér. Ha meg a csont barna, sávos, Rut lesz a tél, nyakig sáros. ---------------------------Az örök nyugalom kertje A jó Isten halandónak teremtette az embert. Születünk, élünk, meghalunk. Csak az egyik részünk hal meg: a testünk. A lelkünk halhatatlan. A halál után lelkünk Isten elé száll, hogy Ítéljen felette. A halott testet eltemetik. A temető az örök nyugalom kertje. Ott porladnak sírjukban a meghaltak. A sírokat beültetjük virággal. Akiket szerettünk, amig éltek, azoknak leikéért imádkozunk, ha meghaltak. Sírjukat, mig élünk, meglátogatjuk. November elsején mindenki a temetőbe megy. Ekkor a legszebbek a sírok. Gyertyát, mécsest, vagy díszes sirlámpát gyújtunk rajtuk. A lángok azt jelképezik, hogy a szeretet és emlékezés lángja él a mi szivünkben, a halottak lelke pedig örökké él. Azokat, akik a hazáért áldozták életüket, a hazáért dolgoztak, vagy a hazáért hősi halált haltak, különösen megbecsüljük haló porukban is. A budapesti Kerepesi-uti temetőben sok kiváló magyarnak sírja látható. Díszes márványsiremlékeken, arany betűkkel csillog nevük. Halottak napján az ő sírjuk is tele van virággal, koszorúkkal. A magyar nemzet nem felejti el nagy fiait. Sok magyar sir van más országokban is. Ezeket a magyar testvéreket az élet mostohasága kényszeritette arrh, hogy elhagyják szeretett hazájukat. Lélekben azonban életük végéig megmaradtak hazavágyólelkü, hűséges magyarnak. Halottak napján, de ha tehetjük évközben is, gyújtsunk gyertyát és mondjunk el egy fohászt elhunytjainkért és a haza hőseiért. A sírokon kereszt áll, amely kitárja két karját és azt mondja: A jó Isten szeretettel fogadja magához a halottak lelkét és a jóknak megnyitja az örök boldogság, a Mennyország kapuját. Kis Dongó GYERMEKROVAT KÖNYVES KALMAN Szent László halála után Gézának fia, Kálmán ült a trónra. Huszonöt éves lehetett, amikor fejére tették a koronát. Ekkor már olyan tudós hire volt, hogy a római pápa is mint nemcsak a világ tudományokban, hanem egyházi Írásokban is jártas, a szent kánonokban is kitűnő tudományu uralkodót köszönti. Szent László papnak szánta, papnak neveltette, de Kálmán a királyi hatalomra vágyott és László halála után magához ragadta a koronát, amelyet szent elődje Álmosnak, Kálmán öccsének szánt. Csakhogy Álmos sem tudott beletörődni abba, hogy az országban a második legyen. A testvérek udvarában most sem hiányoztak az ármánykodók. Annyit suttogtak Kálmán meg Álmos fülébe, hogy azok sereggel indultak egymás ellen. A Tisza partján, Várkony alatt találkozott a két magyar tábor. Magyar fegyver csillogott nek kellett folynia magyar mindkét oldalon, magyar vérkard csapására. Amire a hercegi ellenfelek nem gondoltak, hogy magyar fogja fogyasztani a magyart, s annál jobban bántotta a hadban lévő magyarokat. A farkasszemet néző seregek haditanácsában mind a két fél vezérei azt követelték uruktól, hogy kössenek fegyverszünetet, amig ők a teendőt közösen megbeszélik. — Megtámadjuk egymást és meghaljunk? — mondogatták. — Arra a sorsra jussunk, amire apáink, akik egymást ölték? De miért? Semmi okunk! Ha a királynak és a hercegnek kedve van verekedni, ám harcoljanak meg ők maguk párharcban, mi meg ismerjük “a Tisza szigetén mérték volna össze fegyverüket. Nem volt kétséges, hogy a daliás Álmos győz sánta és pupos ellenfelén. Amikor azonban. A Tisza szigetén mérték volna össze fegyverüket. — Döbbent rémülettel néz Kálmán királyra, lelke érzi a király fején ragyogó korona varázsát, ereje, bátorsága elhagyja. Térdre borul testvére előtt s úgy kér kegyelmet. A király szivét is átrnelegiti a csoda: magához öleli öccsét és Ígéri, hogy elfelejt mindent, amit az és hívei a fölkent király ellen tettek és terveitek. A nagyravágyást az első kudarc nem ölte ki Álmos szivéből. Egymás után kereste fel Kálmán király külső ellenségeit, hogy segítségükkel megszerezze a koronát. Hiába végződött minden próbálkozása kudarccal, a szégyen csak újabb kísérletekre ösztönözte.^ Egy alkalommal a Bakonyban vadászott; eleresztette sólymát és az egy varjut fogott. A sólyom karmai között vergődő varjú láttán a keserűség szorítja össze szivét és a saját sorsára gondolva kérdi kísérőitől: — Ugye, ez a varjú szívesen megesküdne most a sólyomnak, hogy nem fog többé károgni? Volt kíséretében néhány föur, aki sietett jelenteni Kálmánnak, sőt megtoldották azzal a hírrel, hogy Álmos fegyverrel készül ellene. Nem lehetett többé bizalma a királynak Álmos hüségesküjében, de azért az ország előkelőinek kérésére ismételten megbocsátott neki. Amikor azonben betegsége egyre jobban elhatalmasodott rajta, és a jövő gondjai is egyre aggasztották, a saját sorsánál is jobban aggasztotta az a gondolat, hogy kis fiának, Istvánnak tudja biztosítani a koronát. Amit Álmos vele szemben annyiszor megpróbált, azt könnyen eléri a kiskorú Istvánnal szemben. A fiát féltő apa hajlott arra, amit tanácsosai egyetlen bajelháritónak mondogattak: Álmost, és annak apró gyermekét, Bélát megvakittatta. Könyves Kálmán idejében még Európaszerte hitték az emberek, hogy boszorkányok vannak, akik megrontják az embereket, állatokat. Sok ártatlant ítéltek tüzhalálra. Könyves Kálmán volt az első, aki törvényerővel kimondta, hogy boszorkányok nincsenek s a boszoi'kányégetés tilos! KÉSZÜLŐDÉS A TELRE Még napos idő van, csak már rövidebbek a napok. Október végén már mindenki a közelgő télre gondol. Aki készül rá, az ki is bírja majd a telet. Virágék nyugodtan néznek a tél elébe. Virág bácsi vetései szépen kikeltek. Szántatlan földje egy darabka sem maradt. Nem is jó az, ha marad, mert csak a felszántott föld tudja bevenni és megtartani az esővizet s majd az olvadó hó nedvességét. Erre pedig nagy szüksége van mind az őszi, mind a tavaszi vetésnek. A háznál is rendben van minden. A kamrában különféle befőttek sorakoznak. A polcon alma, téli körte érik. A pincében a sok zöldség, a veremben a sok burgonya, a padláson a dió. Bab, borsó, lencse is van elég. Virág bácsi épp most fordul be szekerével a nagy kapun. Az erdőről jön. Szekere tele hasábfával. A derék lovak alig bírják az udvarra behúzni. Messze jártak, elfáradtak. Várjatok, azonnal kaptok szénát, zabot, csak lerakják a fát. Az udvar végében rakják ölbe a hasábokat. így hívják a szépen rendjére rakott tüzelőfarakást. Majd előkerül a fűrész, fejsze és készül télre a tüzelő. — Holnap a városba megyek, — mondja Virág gazda. — Hozok egy forduló szenet. Szenet nem sokat használ a falusi ember. De jó, ha van valamennyi a háznál a szobát fűteni. Nyílnak a ládák, a szekrények. Előkerül a gondoson eltett téli ruhanemű. Virágné veri már a télikabátokat, ruhákat a poroló rúdon. Künn is hagy mindent a levegőn. Hadd járja át a szél, hadd süsse még a nap, úgysem soká süt már. — Édes uram, — szól az urához, mikor az rendbetette lovait és a konyha felé ballag, — elmennék magával holnap a városba. — Gyere csak, galambom; £yere. És mi jót akarsz a vávárosba. — Libapénzt, pulykapénzt szépen raktam félre. Cipőt, meleg harisnyákat vennék a gyerekeknek télre. Kinőtték már a tavalyit. így is lett. Virágné nem sajnálta a pénzt. Megvett mindent, ami szükséges. Magának is vett egy meleg gyapjukendőt, mert a régi már szakadozott. Mikor hazaértek és Virágné kibontotta a csomagokat, nagy volt az öröm. Szép, erős téli cipőjét megsimogatta Virág Lajcsi, úgy mondta: — Már nem félek a téli lucsoktól, ez a cipő nem ázik be! Mikor Virág gazda a szenet lapátolta a fáskamrába, átszólt a szomszédasszony a kerítésen: — Maguk most nem félnek a téltől! Virág bácsi rámosolygott a szomszédaszonyra: — Hát tudja, az is élhetetlen, aki ha nem kell is ázik, de az is, aki nem gondoskodik magáról és fázik. — Igaza van, szomszéd! — nevetett a szomszédasszony. Másnap ő is elküldte az urát a városba egy kocsi szénért . . . A “Kis Dongó'1 hirdetései a legeredményesebbek! HIRDESSEN LAPUNKBAN ! Magyar ifjúság lapja a havonta megjelenő MAGYAR CSERKÉSZ Megrendelhető: P. O. Box 68, GARFIELD, N. J. A Magyar Cserkészszövetség Hivatalos Lapja I
