Kis Dongó, 1963 (24. évfolyam, 3-24. szám)
1963-09-20 / 18. szám
1963 szeptember 20. Kis Dongó 3-IK OLDAL GYERMEKROVAT SZENT LÁSZLÓ Kovácsok kovácsa — Legenda — Mikor a Mester Szent Péterrel még a földön járt-kelt, egyszer maghallotta, hogy egy kovács annyira elbizakodott, hogy magát a kovácsok kovácsának nevezi. — Majd meglássuk! — mondá az Ur, és föltette magában, hogy adandó alkalommal megleckézteti. Nemsokára odaállítottak a műhely elé. A kovácsok kovácsa éppen lovat patkóit. — Adjon Isten! — Fogadj Isten! — Messze földről jöttünk — szólt az Ur, hogy ügyességedet méltán megbámuljuk. Azt beszélik, hogy te vagy a kovácsok kovácsa. Igaz-e? — Hogy eljöttetek, biz’ azt jól tettétek, mert sokat tanulhattok tőlem. Széles ez országban nincsen olyan jó mester mint én, mert én vagyok a kovácsok kovácsa. Hogy aztán mutasson is valamit, elkezdte a lókörmöt ásni, vésni, reszelni. — Hát biz’, édes atyámfia, ez nem sok — mondotta az Ur. Ennél jó magam is többet tudok. A kovács mérgében nekivörösödött, de az Isten Fia rá se hederitett, hanem fogja a ló patkótlan lábát, forgóban lemetszette, aztán satuba tette, hogy Péter reszelhesse, mig ő maga patkót tüzesit. A kovács bezzeg lehűlt s majd hogy jéggé is nem fagyott, mikor a jól megpatkolt darabot az Ur úgy visszaillesztette, hogy még csak a forradás helye se látszott meg. — Lásd, fiam, — monda az Ur, mikor elbúcsúzott, — az embernek nem szabad erejében elbizakodni, mert már most is akadt kovács, akinek nem tudtál kovácsa lenni. (Szil-Sárkány, Sopron vám.) ----------------------Közmondások Ki mint vet, úgy arat. * * * Rágalom ellen nagy vigasztalás: hitvány gyümölcsöt nem bánt a darázs. * * * Addig nyújtózkodjál, ameddig a takaród ér. * * * A szépséggel nem lehet büszkélkedni, mert hasonlít a virághoz; ezt egy dér, amazt egy nyavalya megsemmisítheti. * * * Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. * * * Egyezéssel kicsiny dolgok bővülnek, villongással legnagyobbak szétdülnek. * * * Jobb későn, mint soha. * * * Minél többször vágják a gyertya belét, annál jobban világit. Szent László olyan hős volt, mint a honszerző Árpád és olyan bölcs, mint Szent István. Gyönyörű termetével és lelkének gazdagságával úgy tündöklött, mint “ködben a hajnali csillag”. Régi írásokban ez maradt róla ránk. Már gyermekkorában is kiváló volt. Atyja, I. Béla halála után Salamon lett a magyarok királya. László és derék bátyja, Géza herceg őszinte szívvel felajánlották neki szoglálatukat. Kiűzték a rabló kunokat, megalázták az ellenséges görög császárt s elvették tőle Nádorfehérvár várát. A fiatal király szerette hű véreit, a jó hercegeket, de gonosz tanácsosa, a német Vid, folytonosan ellenük tüzelte öt. Salamon király ingadozó ember volt. Vid elhitette vele, hogy Géza és László koronája után törnek.— A hercegek nem haragudtak a királyra, jóságukkal és hűségükkel akarták meggyőzni. De hiába volt minden. Hasztalan mondogatta Ernyei ispán, Salamon egyetlen igaz tanácsadója, hogy a leghívebb alattvalói a hercegek. A király lelke gyanút fogott. Seregével hirtelen, váratlan Gézára támadt, aki csak hü vitézei önfeláldozásával tudott szabadulni. Vác alá futott, ahol öccse várt reá, aki a szörnyű hírre nagy sereget gyűjtött. A jó testvérek szomorúan ölelték meg egymást. Majd követet küldtek Salamonhoz. Kérték, hogy kerülje el a vérontást, hiszen igaz, testvéri szeretettel vannak iránta. Az ősz Ernyei könyörögve fordult a királyhoz: — Uram, ifjú.királyom, hallgasd meg véreidet, nemes szivük békét akar. Fogadd el! Királyi széked, életed forog kockán! — Uram — szólt nyomban Vid, — Ernyei nem jó tanácsot ad, ne hallgass reá! Irtsd ki a hercegeket, ha biztonságban akarsz élni! Salamon király Vidnek adott igazat. Táborával a hercegek ellen ment és Cinkotánál találkozott velük. László fehér lován ülve, biztatta vitézeit. Közben hosszú dárdája egy bokrot érintett, amelyből egy hófehér menyét szaladt föl a lándzsára és László ruhájába rejtőzött. — Jó jel, — mondták a harcosok, — nálunk keres oltalmat még a gyenge állat is. Úgy is lett. Salamont nagy vereség érte és futásban keresett menedéket. A hercegek pedig hálát adtak az Istennek. László látva az ellenfél elhullott sokaságát, keservesen sirt, mint ahogy a szerető édesatya sir fiai halálán. A holtak között ráismert Vid ispánra is. Leugrott a lováról és a halotthoz lehajolva igy szólt: — Téged is sajnállak, bár mindig ellenségünk voltál. Vajha nemesebb ügyért onthattad volna véredet! Valamikor régen, amikor Árpád a magyariak népét átvezette a Vereckei-hágón,történt egyszer, hogy a fejedelem a vadászat hevében kísérőitől elszakadt és eltévedt a vadonban. Mindig beljebb és beljebb keveredett a sűrűbe. A nap már ugyancsak delelőre járt és még nem talált vissza az ismert tájakTa. Egyszer csak csörtetés és sikoltás hallatszik. Sietve törtetett a hang irányában és csak hamar megtalálta a zaj okát. Gyönyörű szépségű leányka futott egy ronda csikasz farkas előtt. Nosza, Árpád sem volt rest, süvöltve szállt a nyíl és a farkas átlőtt horpaszszal terült el a földön. A leányka hálásan tekintett a fejedelemre. — Áldás reád idegen! — szólt — köszönöm, hogy megmentetted az életemet. — Ki vagy te, szép leányka? — kérdezte Ár'pád. — Árvalánynak neveznek az erdők tündérei. Mióta eszemet tudom, a vadonban élek. Mindenki szeretett, mindenki barátom volt, csak a gonosz farkas tört a vesztemre. Megmentettél ismeretlen, szólj hát, mit kívánsz? — Nem köszönetért tettem, Árvalány — mondta Árpád, -— de kérdezd meg Tündéraszszony nénéidtől, meddig él népem e földön, merre vezettem volt? A leányka erre tétovázás nélkül kioldotta hosszú, leomló aranyhaját és igy szólt: — Vágd le a hajamat és szórd szét a szélben! Árpád megütközve nézett rá, de a biztató mosoly láttára marokra fogta a selymes aranyhajat. Egy vágás és már vitte is a keleti szél tova a magyar rónákra. Ahova leesett, Ez után a győzelem után Géza lett a krály, de alig három év múlva kilehelte lelkét. Ekkor az ország óriási lelkesedés mellett Lászlót választotta királlyá. Uralkodása alatt Magyarország hatalmas lett, a nép jólétnek örvendett. Számos győzelme, amit a haza ellenségein aratott, olyan nagy hirt szerzett neki külföldön is, hogy a német császári koronát is felajánlották neki. De László nem fogadta el, nem áhítozott idegen dicsőségre. Életéről sok monda, sok csodás történet maradt reánk. Ezekből következő számunkban mondunk el néhányat. gyökeret vert és terjeszkedett a szélrózsa minden irányába. — Ameddig hajam virága díszíti a rónát, addig a magyariak uralják e földet! Áldás reád fejedelem! — szólt a leányka és dalolva szőkéit tova az erdő sűrűjében.---------------------------A nádszál — Legenda — Mikor Jézus a földön járt, szamárháton igyekezett valahova és a szamara nagyon megéhezett. Meglátott az ut mellett egy szál nádat és beleharapott a levélbe. De Jézusnak sietős volt a dolga és nem várakozhatott. így a szamár nem haraphatta le egészen a levelet. Azóta a nádlevélen meglátszik a három foga helye. —--------------------------A Tisza és a szamár — Legenda — Amikor a jó Isten megteremtette a világot, panaszra járult hozzá a Tisza, hogy neki nem jutott meder. Az Ur orvosolni akarta a bajt és befogta a szamarat egy hatalmas aranyeke elé és elindította. Ballag a szamár, a Tisza meg folyik utána. Azon a vidéken akkor nagyon sok száraz kóró termett. Több se kellett a szamárnak, hol jobbra, hol meg balra ment, hogy legelhessen azokból. Szegény Tisza pedig csak követte és azért lett ilyen kacskaringós a medre. Magyar ifjúság lapja a havonta megjelenő MAGYAR CSERKÉSZ Megrendelhető: P. O. Box 68, GARFIELD, N. J. A Magyar Cserkészszövetség Hivatalos Lapja KAPHATÓ AZ 1963-AS ÉVI “Históriás Kalendárium" Az ízléses kivitelű, képes, amerikai magyar naptár megrendelhető a “Vasárnap” kiadóhivatalában. — Ára: $1.50. — írjon erre a címre: Katolikus Magyarok Vasárnapja 517 S. Belle Vista Avenue, Youngstown 9, Ohio, U.S.A. ÁRVALÁNYHAJ MESÉJE — Népmese —
