Kis Dongó, 1963 (24. évfolyam, 3-24. szám)
1963-09-20 / 18. szám
2-IK OLDAL Kis Dongó 1963 szeptember 20. A “Kis Dongó” folytatólagos regénye: 311 VAN A FÖLD ALATT? — Irta: JÓKAI MÓR — (Folytatás) — Beszéljen. — Rebegé a hölgy, jól rejtett borzalommal. Malmont közelebb hajolt hozzá, halkabban beszélve. Az, amit mondott, szinte égeté a hölgy fedetlen vállát. — Ön azt mondá, hogy e férfinak, ki azért, akit szeretett megölt egy embert, akit gyűlölt, viszontszeíelmet kellene találnia. íme én is megöltem egy embert, akit gyülölék, azért, akit szeretek. — Kit? — Nőmet. — Ez mese. — Méreggel öltem meg őt, senki sem tud róla semmit. Oliva szédülést érzett, kénytelen volt karszéke támlájába fogózni; arcát azonban most is kényszerűé mosolyt mutatni, s könnyű vérrel suttogá: — Minő együgyű mese! — S ha én önnek kezébe adnám az okiratokat, mik ellenem bizonyítanak; az ismeretlen méreg készítési módját, a leveleket, miket annak készítőjével váltottam, s miket viszszaszerezni gondom volt; ha megnevezném magát az embert, — ki egyetlen tanú ellenem; de messze lakó és öntudatlan tanú; ha igy kezébe adnám önnek magamat, azt mondva: “Szeress, vagy ölj meg!” — mit tenne ön? A csodálatos hölgy tudott uralkodni magán: nem halaványult el; nem sikoltott fel a borzalomtól, nem kiáltott segítségért, nem; hóditóan hajolt a marquis felé, s kezét nyujtá neki. — Az elsőt! Azzal hirtelen megfordult, s mint egy szemérmes gyermek, kinek az első vallomás kisikamlott ajkairól, elfutott mellékszobájába, ott hagyva Malmontot a szerelmi őrjöngés tetőpontján. Még abban az órában viszszajött Malmont, s egy szekrénykét adott neki által; melyben olyan valami volt, aminél drágább nászajándékot vőlegény nem adott menyasszonyának: egy életnek s egy halálnak a titka. Oliva elolvasta ez iszonyú leveleket — mosolyogva; felnyitogatá az átkos szelencéket, üvegcséket, mikhez maga Malmont is reszketve nyúlt, ő mosolyogva; meggyőződött az átkozott valóról és nem reszketett belé — s rövidesen megesküdött a marquissal a Saint Eustache templomban — és akkor is mosolygott. III. A vendégek ittak és éljenezték a boldog házaspárt, — mig jelen volt, s megszólták, mikor egymás után eltűntek a teremből. Elébb Oliva hagyta el a termet, szobalányát hivatá, hogy öltöztesse át. Sokáig tartott az átöltözés; a delnő bizonyosan igen szép akar lenni nászéji pongyolájában, ahogy az előkészületekből ki lehetett venni még a haját is újra fodroztatja. Boldog ember ez a marquis! Hétszer is zörgetett már menyasszonya ajtaján, mindannyiszor1 azt mondták neki, hogy még nem szabad. Mikor aztán készen volt a delnő, azt mondá komornájának: —4 Most távozzék ön, Jeanette, s bocsássa be a marquist, ha jönni fog. Ha engem az éjjel valami baj találna érni, akármi baj, fogja ezt a kulcsot, irószekrényemet nyissa fel, ott a készítő nevének első betűjét megnyomva, egy rejtekfiókra talál, melyben egy lepecsételt skatulya van elrejtve; ezt rögtön vigye el a rendőrfőnökhöz. — Most pedig hagyjon magamra. A delnő egyedül maradt. Szive hangosan dobogott, mint a bűvészé, ki lelkeket idézett elő, s midőn azok hatalmába adták magukat, reszketett közellétüktől. Az ajtó nyílt, szenvedélytől, őrült szerelemtől ittas férj lépett a szobába, de elsápadt és hátratántorodott, amint abba Legolcsóbb és legszebb ajándék “Kis Dongó” Előfizetése egy évre 4 dollár. belépett, s mozdulatlanul állt meg az ajtó előtt. Mit látott?... Mi tette azt, hogy a vőlegényi hálószoba láttára megaludjon szivében a vér? A vőlegényi hálószoba sírbolttá volt alakítva. Fehér és fekete függönyök a falakon, a boltozatról lefüggő lámpa kékes-zöld fényt vetett a tárgyakra, a mennyezetes ágy helyén fekete bársonynyal bevont koporsó állott, melynek fedele, félre volt hajtva s a fehéí selyem szemfödél feltakarva, mintha most kelt volna ki belőle valaki. A szoba homályában egy fehér asztalka állott, rajta egy halálfő. E halálfő előtt ült és imádkozott egy nő fehér öltözetben, melyen fekete szalagcsokrok voltak, derekáról hosszú, fekete gyöngyfüzéren ércfeszület csüngött alá, a nő halavány arcát hosszú hajfürtök árnyazták körül, zöld mirtus és fehér virágfüzérr'el koszoruzva. így volt öltözve marquis Malmont neje, midőn a koporsóba feküdt; ez volt a menyasszonyi pongyola, amiben őt uj neje várta. Valami távolból, és valami mélységből hangzott enyészetes zúgással a gyászének. Marquis Malmont reszketett. Most felállt a halavány alak a halálfős asztaltól s feléje lépett. — Marquis Malmont!... Ön megijed menyasszonyától? — Ah, ez az öltöny ... — Nagyon tetszhetik önnek, mert megholt nejét ebben temették el. — Hogyan jutottál hozzá? — lihegte irtózattól fuldokolva a férfi. — Akarod tudni? ... Gondoltam, hogy sokszor álmodni fogsz róla, akartam hogy ébren is lásd. Sokat fáradtam érte. Késő éjjel, csillagfénynél, halottrablók társaságában. — Ah, te nem vagy nő, hanem pokolbeli bosszúálló. — A szél süvöltött, bolygó tűz táncolt a sirok lapályain, a sötét ákácok csikorogtak; — a halottrablók kezében reszketett a tolvaj kulcs, egy sem tudta vele kinyitni a kripta ajtaját. — óh, hallgass!... Hallgass! A nő egy percig hallgatott; azon percet pedig kitöltötte a mélységből felhangzó gyászének sora: “dolores inferni circumdederunt me!” A nő megfogta a férfi kezét és fülébe súgta: — Kinyitottam én. A férfinek nem volt ereje kezét kiszabadítani a nő kezéből; reszketett, erőtlen volt. — Lassan felnyílt a nehéz vasajtó, — folytatta a nő — a Lane Super Service gazolinállomás és SHELLUBRICATION Ternyák István, tulajdonos 1709 LAWNDALE AVENUE (a Lane St. sarkán) Telefon: VInewood 1-2290 Tire és battery szolgálat, valamint megbízható autójavítás. rozsdás sarkak csikorogtak, S mintha valaki jajgatna, sóhajtana odaben s láthatatlan ajkakról nehéz fohászok hangzottak a sötét mélységből elő, az élő ember-archoz ütődve fagyasztó hidegen. — Irgalom, irgalom. — A tolvaj lámpa világánál előtünk a koporsó: arannyal kivert fekete bársony koporsó, fehér szemfödéllel. — Asszony! — orditá Malmont, térdre esve Oliva előtt, — ölj meg, ha akarsz, de ne szólj tovább, ne szólj tovább. Az pedig folytatá kegyetlenül: — A korporsón nem volt a födele. — Isten! — sikoltá Malmont, önkénytelenül ragadva meg a feszületet, mely a fekete gyöngyfüzéren függött. — Valóban, ez is az övé volt. Malmont ijedten ejté azt ki kezéből. — A szemfödél alatt nem volt senki. Távol onnan, egy szögletben feküdt egy fehér alak, arccal a földnek fordulva, ajkát e feszületnek nyomva, holtan. — Ez az öltözet volt rajta. — Marquis Malmont, jer, ölelj meg. A férfi kétségbeesve sikoltott fel, meg akart fordulni, hogy elfusson, felnyitá az ajtót, s ott a küszöbön ájulva esett keresztül. Oliva előcsöngeté cselédjeit, parancsold nekik, hogy vigyék a marquist szobájába, mert rosszul lett; ő egyedül akar maradni. A vendégek a tivornyateremben nevettek és csufolódva mondogatták: ugyancsak címere a vőlegényeknek, akit a nászestéjén kitör a nehéznyavalya. Úgy szánták szegény menyasszonyt. Az pedig kielégített bosszútól égő orcával járt szobájában fel s alá, úgy ragyogtak a szemei. Aztán lefeküdt abba a szomorú ágyba, ami bársonnyal van bevonva s arany szegekkel van kiverve. (Folytatjuk.) JOHN K. SOLOSY Az egyetlen magyar temetkező és okleveles balzsamozó DETROITBAN 8480 SOUTH STREET Telefon: VInewood 1-2353 LINCOLN PARKBAN 3200 Fort St. — Tel. DU 3-1870 Katolikus Magyarok Vasárnapja 69 éve a krisztusi lélek és a nemzeti szellem szolgálatában teljesiti a magyar sajtó hivatását Amerikában és szerte a világon. Politikai hírszolgálata az amerikai lapok között is a legelsők közé tartozik. — Vasárnapi szentbeszédeivel az angolul nem beszélő hívek lelki szükségletét szolgálja. — Pontos képet nyújt a zsarnokság ellen küzdő magyar nép sorsáról. — Szépirodalmi rovata pedig a magyar alkotó szellem szabadföldi megjelenését biztosítja. — Megjelenik hetenként. Előfizetése Amerikában: félévre 5. egész évre 9, két évre 16 dollár. Külföldre: egész évre 10, két évre 18 dollár. Kérjen mutatványszámot és rendelje meg ezen a címen: Katolikus Magyarok Vasárnapja 517 South Belle Vista Avenue, Youngstown 9, Ohio, U.S.A. Pártolja lapunkat és szerezzen új előfizetőket az ezüst jubileumra!
