Kis Dongó, 1963 (24. évfolyam, 3-24. szám)
1963-06-20 / 12. szám
1963 junius 20. 3-IK OLDAL ÍRATLAN naptar JÚNIUSRA és JÚLIUSRA Medárdus, ha fénnyel tele, meleg nyárnak biztos jele. Hogyha sírva köszönt rátok, negyven napig esőt láttok. Hogyha hullik könnyed Mária, Magdolna, Tartós rossz időtől a kárunk nagy volna.. Csermely, folyam A kis pataknak csermely vagy ér a neve. A patakon keresztül pallón is járhatunk, folyókon pedig hidak mennek kereseztül. A nagy folyamokon hajók járnak. A folyamokon utazni is lehet. A kisebb folyókon csónakok közlekednek. A tengeren igen nagy hajókat használnak. Némely tengeri hajó akkora, mint egy emeletes ház, s annyi ember fér belé, mint egy községbe. Minden nagy hajón vannak csónakok is. A csónakban csak néhány ember fér el. A halászcsónakot sajkának is nevezik. A sajkát evezővel hajtják. A folyók néha elágaznak, és ha ezek az ágak később ismét összefolynak, a köztük fekvő szárazföldet szigetnek nevezzük. A szigetet minden oldalról viz veszi körül. Csak pallón, hídon vagy csónakon juthatunk hozzá. Némely sziget akkora, hogy kisebb-nagyobb emberi települések is elférnek rajta. Legnagyobb szigetek a tengereken vannak.---------------------------------Forrás, patak, tenger A földön mindenütt van viz. Egy része a levegőből kerül mint eső, hó és harmat; más része a földből bugyog elő, mint forrás. A források vize kutakba, tócsákba és tavakba gyűl, vagy pedig tovább folyik mint patak és folyó. Kút mindenütt van. Tócsa és folyó sok helyen. Nagyobb tó már nem mindenütt, mert sok víznek kell összegyűlnie, nogy nagy tóvá legyen. Patak is több van mint folyó, mert sok patakból lesz a folyó. A patak forrását nem a völgyekben kell keresnünk, hanem fenn a hegyek közt. A patak völgybe siet. Mindaddig folyik, mig más nagyobb patakot vagy tavat ér, amelybe beléömlik. Ez a nagyobb patak is más, nagyobb patakba vagy folyóba öblik, melynek vizével végére a vizek legnagyobbikába a tengerbe jut. A folyóvíznek két partja van, jobb és bal. Ha a folyón lefelé uszunk, jobb kezünk felől esik a jobb, bal kezünk felől a bal part. A partokon fák, bokrok és füvek tenyésznek. A fűzfa és égerfa örömest él a folyamok partjain. A folyók néha megáradnak. Ekkor nem férnek meg medrükben, kiöntenek s az egész vidéket ellepi az ár. GYERMEKROVAT ________Kis Dongó__________ Szent István és az orgyilkos Szent Imre hirtelen halála gyászba borította a királyt, de gyászba borult az egész ország is. Az apa lelkét megrendítette e szörnyű csapás, mert nemcsak a fiát, a véréből való vért vesztette el, hanem méltó utódját, nagy müveinek folytatóját is. Ki lesz halála után a magyarok királya? Az Árpádháznak több férfitagja volt ez időben. István nagybátyjának két fia, Vazul és Kopasz László. Vazulnak három fia volt: Endre, Béa és Levente. István király Vazulnak szánta a koronát, de a királyné és vele az udvar nagyobbik része — az idegen országokból jött lovagok — a velencei Péter mellett buzgólkodtak. Ez a Péter István nővérének a fia volt. Ott élt a királyi udvarban. Megnyerő külsejű s jómodorú ifjú volt és igy István kegyeibe is beférkőzött. Két párt dolgozott az udvarban, a a magyar párt és az idegen párt. Szőtték, fonták a cselt, keserítették István királynak amúgy is szomorú életét. Az idegen párt, hogy biztosan célhoz jusson, Vazult meg vakittatta, mire a három herceg István tanácsára Lengyelországba menekült. Az idegen párt merényletet tervezett a király ellen. Orgyilkost bérelt fel, aki a királyt megölje. Az be is lopózott az alvó király szobájába, de a tett pillanatában kiesett reszkető kezéből a tőr. A felébredt királytól esdekelve, térdelve kért bocsánatot. A nagy lelkű, szentéletü király megkegyelmezett neki. SZENT IMRE SÍRJA A régiek úgy tudták, hogy a székesfehérvári templom előcsarnokának oldali mélyedésében, egy hegyes vasszögekke: kivert láncos öv függött, amelyet egyszerűen Konrád zarándok derék-kötőjének neveztek. A hagyomány szerint 1093- ban került erre a helyre, amikor István királyunkat s fiát, a nemzet reménységét, Imre herceget szentté avatták. A deréköv tulajdonosa gazdag és hatalmas főur volt, névszerint Konrád, aki otthonában rémitő gonoszságokat követett el. Elmondani is szörnyűség volna, hogy milyen s mennyi bűnnel terhelte meg lelkét. De még idejében fölébredt Konrád urban a lelkiismeret szava. Mélységes bünbánat fogta el a megtévedt embert, s egész vagyonát kiosztotta a szegények között, hogy megkönnyebbülést nyerhessen bűneire. Belső gyötrődése azonban nem enyhült meg. A bűntudat s az azzal járó rettegés elrabolták az álmát és egy pillanatra sem hagytak neki nyugtot. Nagy szenvedései elvitték Rómába is, ahol keserves könynyek között kérte a Szentanyát, hogy szörnyű bűneiért mérjen rá megfelelő büntetést. A töredelmes bünbánat igazi megkönnyebbülést hozott Konrád urnák és vezeklésképen el kellett zarándokolnia a szent helyekre. Ezt aztán azzal súlyosbította, hogy hegyes szögekkel kivert láncos övét kötött a derekára s kezeiben pergamentet tartott, amelyre ráírta bűneinek sorozatát. Valami belső hang ugyanis azt súgta neki, hogy bűnei bocsánatának az lesz a külső jele, amikor leszakad derekáról az öv és elhalványul a pergamenten az irás. Sok évig járta a világot Konrád, a bűnbánó zarándok. Járt Nyugatról Keletig, Jeruzsálemtől Szent Márton sírjáig. Minden helyet meglátogatott s útközben önfeláldozóan gyámolította a gyengéket, ápolta a betegeket és szavával jó útra igyekezett téríteni a tévelygőket. Lábait sebesre marták a kövek, finom kezei elkérgesedtek, testéről lerongyolódott a szőrcsuha, fekete haja őszbe csavarodott s mégis, az öv csak nem szakadt le derekáról amely bűneinek sorozatát hirdette. De azért nem lankadt. Bi-. zott az Ur nagy kegyelmében. Valahol messze a világban vándorolt, amikor tudomására jutott, hogy a magyarok hazájában ünnepségek közepette sírjaikból kiemelték Szent István és Szent Imre tetemeit. E hírre megfordult és hazánkba sietett, hogy a megdicsőültek sírjánál imával az Ur színe elé járulhasson. És ahogy megérkezett Székesfehérvárra, pihenés nélkül, azon fáradtan bement a templomba s térdre esett Szent Imre herceg sírja előtt. És abban a pillanatban megszakadtak. szeges övének láncai nagy csörrenéssel a földre hullván és a kemény pergamentlapon láthatatlanná halványult az irás. A szörnyű lelki nyomástól megszabadult Konrád zarándok pedig a sokaság hallatára hangos szóval imádta az Urat és az égi kegyelem külső jelét — a megszakadt szeges övét — fölakasztá a templom előcsarnokának jobboldali mélyedésében. Ott is maradt egészen 1601- ig, amikor is a megszorult törökök a végső kétségbeesésükben a levegőbe röpítették magát a remekszép bazilikát is. A virágok és a forrás Kár, hogy tőlünk búcsút vesz Foly, folydogál a kis forrás; A virágok nézik, nézik. Merre, meddig vándor bajtárs? Minden habtól kérdve kérdik. Kis hajóból nagy hajóba Evezünk le a folyóba; Ezen visz tovább az utunk; Addig járunk, Addig szállunk, Amig a tengerbe jutunk. “Fehér habok, ezüst cseppek, Mért eveztek a tengerre? Kár, hogy tőlünk búcsút vesztek, Soh’se tértek többé erre!” Szép fehérből fehérebbre Mossuk magunk a tengerbe. Onnan szálunk a nagy égre, S harmatcseppberi Fényesebben Hozzátok térünk mi végre. ----------------------------Álló- és folyóvizek Az álló és folyóvizekben fürödni szoktak. A gyermekek nagyon szeretik a fürdést, kivált mikor jó meleg a viz. Mikor az ember fel van melegedve, ne menjen a vízbe, mert könnyen veszélyes betegségbe eshet. A mély viz veszélyes. Aki nem tud úszni, ne menjen oda, mert beléfullad. Úszni azonban minden ép ember megtanulhat. Igen hasznos és egészséges sport. Soha nem tudhatjuk, mikor menthetjük meg vele az életünket, vagy másét. A sebesen folyó patakok csörgedeznek, a nagy folyók zugnak. Néha egyszerre nagy mélységbe kell a víznek esni. Ekkor nem folyik, hanem esik. Ezt aztán vízesésnek, vagy zuhatagnak mondják. A nagy vízesés igen szép, fenséges látvány. Ha van módunk rá, látogassunk el a Niagara vízeséshez. * ^ * A folyók és patakok alja köves, fövényes, a lassú vizeké iszapos. A vizekben sok állat lakik. A halakat és rákokat kifogják. A rákokat kézzel kell fogni a kövek alól, de vigyázva, különben könnyen megcsípnek az ollójukkal. Tartós szárazság sokszor kiapadnak a patakok, sokszor még a kutak is. Ilyenkor érezzük igazán, mily nagy isteni áldás a viz; mily nélkülözhetetlen embernek, és állatnak egyaránt. Magyar ifjúság lapja a havonta megjelenő MAGYAR CSERKÉSZ Megrendelhető: P. O. Box 68, GARFIELD, N. J. A Magyar Cserkészszövetség Hivatalos Lapja
