Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1962-05-20 / 10. szám

6-IK OLDAL

Kis Dongó

1962 május 20.

Nótázzunk egy kicsit

DEBRECENI ZÖLD ERDŐBEN SZÜLETTEM . . .

Debreceni zöld erdőben születtem.

Még az anyám sem virrasztóit mellettem,

Úgy nőttem fel zöld erdőben, mint gomba,

Lovat loptam nyolc esztendős koromba.

Nyolc esztendős fiú én még nem voltam,

Az apámtól lovat lopni tanultam,

Én loptam el a vármegye hat lovát,

Engem keres mindenfelé

az ország.

Délbihari nyalka legény vagyok én,

Tizenhárom szél gatyába járok én,

Pici sarkú, vágott orrú a csizmám,

Nem járok én többet a lányok után.

■---------------------------------------------------------------------------------------CSIPKÉS . . .

Csipkés a szőlő levele, Vártalak rózsám az este, Váratlanul jöttél hozzám, Áldjon meg az Isten, rózsám.

Kék eres a szőlő-level,

A szép asszony szép lányt nevel Mióta felcseperedtem,

Mindig a szépet szerettem.

Az én rózsám szemöldöke Többet ér mint a hat ökre;

A hat ökre szántó-vető,

De a rózsám hü szerető.-Az—4a—rózsám szeme, szája Többet ér mint a pajtája;

A pajtája fekete gyász,

De a rózsám aranykalász. ----------------------DE FAIN . . .

De fain, de fain a kisasszony ruhája,

Száz forint volt az ára, Fainabb, fainabb, liliom két orcája,

De sok szőke, barna legény kárára.

Hej, de nem lesz az én szivem, nem másé,

Csak ezé a nyalka barna legényé;

Nem baj az, ha szerelmes a kis leány,

De ha szeret, szeressen ám igazán.

Ha fain, ha fain, van miből fizetni,

Viselje, ha szereti.

Fainul, fainul tud is hozzá beszélni,

S néha jobbra, néha balra ölelni.

Hej, de nem lesz az én szivem, nem másé,

Csak ezé a nyalka barna legényé;

Nem baj az, ha szerelmes a kis leány

De ha szeret, szeressen ám igazán.

Legolcsóbb és legszebb ajándék

a “Kis Dongó”

Előfizetése egy évre 4 dollár.

DE PICI, DE KICSI . . .

De pici, de kicsi ez a rózsa, Nem tűzöm a keblemre,

De kényes, de fényes ez a legény,

Nem ül az ölembe.

Kérem is, hívom is,

Tízszer is, százszor is,

Rám sem hallgat a kis,

A kis hamis.

Tízszer is, százszor is,

Kérem is, hívom is,

Rám se hallgat a hamis,

A hamis.--------c«£ §»>-------DE SZERETNÉK

De szeretnék a királlyal beszélni,

Tőle rózsám szabadságát kikérni,

Adja vissza, adja vissza babámat,

Megszolgálom én még aztat magának.

Ha nem viszik el babám katonának,

De szépen megköszönöm a királynak,

Megköszönöm, nem győzi elfogadni,

A kék eget le tudnám imádkozni.

Élő Isten, hogy nézheted el eztet?

Katonának viszik a szeretőmet! Hull a könnyem,

mint Dunának az árja, Árva a lány, ha katona lesz párja.

CSEREBOGÁR,

Cserebogár, sárga cserebogár, Nem kérdem én tőled, mikor lesz nyár.

Azt se kérdem: sokáig élek-e? Csak azt mondd meg: rózsámé leszek-e?

Nem kérdem én te tőled, kis madár,

Derül-e még életemre több nyár?

Ugv is hév nyár lankasztja kedvemet,

Amióta ő bírja szivemet.----------rs-e) r-5-.------DISZNÓ A MEZŐBEN . . .

Disznó a mezőben annyit nem turkál,

Hányszor az én rózsám engem megdorgál,

Annyit nem turkál, annyit nem turkál, Hányszor az én rózsám engem megdorgál.

Asztal a szomszédban, annyit nem asztal, Hányszor az én rózsám engem vigasztal,

Annyit nem asztal, annyit nem asztal, Hányszor az én rózsám engem vigasztal.

Csikó a ménesen

annyit nem nyerit, Hányszor az én rózsám engem beterít.

Annyit nem nyerit, annyit nem nyerit, Hányszor az én rózsám engem beterít.

DEBRECENTŐL NINCSEN MESSZE . . .

Debrecentől nincsen méssze a vasút, /

Azon mene, azon mene el Kossuth.

Elvitte a koro-koro-koronát,

A magyarnak minden javát, bónumát.

Visszatér ő még valaha, valaha, Haza jő még az a fényes korona.

Felderül még a magyarnak a napja,

Akkor leszen a németnek bánata.--------------------------EGY MADARAT

Egy madarat kergettem,

De utói nem érhettem,

Más vitte el helyettem,

S azt nem igen szerettem.

Mikor szinte megfogtam, Szépen elszalasztottam,

S nála nélkül maradtam.

PEJ PARIPÁM . . .

Pej paripám patkószege De fényes,

Madarasi csárdás lánya De kényes.

Bodor haját illegeti Vállára,

Száz talléros kendőt tesz a Nyakára.

Pej paripám patkószege De fényes,

Korcsmárosné szőke lánya De kényes.

Száz talléros arany függő Fülében,

Száz forintos selyem kendő Kezében.

Ml FEHERLIK OTT A SÍKON TÁVOLBA?

2.Késő ősszel száll á fecske messzire,

De tavasszal vissza-jöa a fészkire.

Bár sokat járt hegyen völgyön és síkon, Hej, de mégis azt csevegi: jobb otthon.-3. Elviszik a nyalka haszárt táborba,

Sok országot világot lát jártába.

Nyert szerelmet, dicsőséget mindenhol, Hej, de szive csak azt súgja-, jobb otthol.