Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1962-04-20 / 8. szám
1962 április 20. Kis Dongó 3-IK OLDAL Boldog magyar HUSVÉTOT GYERMEKROVAT Az ég és az égitestek Husvétkor Illatos virágok a mezőn a réten, Tarka lepke táncol meleg napsütésben. A fák, bokrok ága teli van virággal, Virágos fák között csattog a madárdal. Kéklik az ibolya árnyas bokor alatt, Tavaszi éneket Suttog a kis patak. Sűrű erdő mélyén őzikék suhannak, Aranyos bogarak örülnek a napnak.--------j?.»-.---------Ismerd meg a virágot Mezőn, réten, hegyen, völgyön, mindenütt nyilik már a sok szép virág és minden hónapban uj, meg uj virág nyilik. Minden virágnak van neve. — Én bizony meg tudom mondani minden mezei virágnak a nevét — szólt mindentudó Gergely bácsi. — Pedig csak úgy jártomban-keltemben tanultam meg. Már gyermekkoromban megtettem, hogy az ismeretlen nevű virágot elvittem az iskolába és ott megkérdeztem a tanitó bácsit, hogy mi a neve. A tanitó bácsinak volt egy virágos könyve. Amelyik virágnak nem tudta a nevét, megnézte abban. Ilyen módon egy-két év alatt több száz virágnak megtudtam a nevét. De még másra is rájöttem. Arra, hogy melyik virágnak milyen az ereje, tulajdonsága. Mert a virágok nagyobb része orvosság. Sokféle betegségnek megvan a maga virágorvossága. Némelyik virág azonban halálos mérget rejt magában. Azokat is jó ismerni. Ha minden gyerek tudná, melyik a mérges virág, nem betegedne meg annyi a nadragulyától, meg a gyűszűvirágtól. Gyüjtsetek virágot, gyerekek! Rakjátok egyenkint itatóspapír közé, és préseljétek le. Kérdezzétek meg a tanitó bácsitól is, a szabad ég alatt élő emberektől is, melyik virágnak mi a neve, meg a haszna. A szántott virágot aztán ragasszátok fel egyenként papirosra és írjátok oda a nevét. Ilyen módon szép, nagy és igen hasznos könyv készül. Nem is gondoljátok, milyen gyönyörűség télen ezeket a virágokat nézetgetni. Télen, amikor hull a hó, és nincs más virág, csak jégvirág az ablakon. Tiszta időben a szabadban magunk fölött a kék égboltozatot látjuk, melyet röviden égnek nevezünk. Az ég a fejünk fölött mindig a legmagasabb és a széle úgy látszik, mintha a földön nyugodnék. Nappal az égen ragyog a Nap. A Nap egy óriási fényes égitest, mely azért látszik oly kicsinynek, mivel roppant távol van tőlünk. A Naptól nyerjük a világosságot és a meleget. Mikor a Nap keleten/a látóhatáron feltűnik, reggel van; mikor fejünk fölött a tetőpontra ér, dél van; mikor nyugaton leszáll, alkonyat van. Amig a nap világit, nappal van s mikor leszáll és sötétség áll be, éjjel van. A reggeltől délig terjedő időt délelőttnek, a déltől alkonyaiig tartó időt délutánnak mondjuk. Ha a nap egészen lenyugodott, beáll az este; mikor pedig már egészen besötétedik, akkor éjszaka van. Reggel felé, ha világosodni k.ezd, hajnal van. Az éjjel közepét éjfélnek is ,Jmondják; előtte van éjfélelőtt, utána van éjfélután. A nappal és éjjel nem mindig egyenlő hosszú. Nyáron a nappal hosszabb, mint az éjjel, télen pedig az éjjel hoszszabb, mint a nappal. A Nap járása folyton változik s ebből származnak az évszakok. Március 21-én kedődik nálunk Magyarországon a tavasz; ekkor' a nappal és éjjel egyenlő hosszú. Innen kezdve junius 21-ig a nappalok hoszszabbodnak és az éjjelek rövidülnek; e napon a nappal a leghosszabb, az éjjel a legrövidebb. Ez a nyár kezdete. Ezentúl a nappalok rövidülnek, mig szeptember 21-én ismét egyenlő hosszúak a nappalok és éjjelek; ekkor kezdődik az ősz. Ősz kezdetétől az éjjelek hoszszabodnak egész december 2 Írig; amikor a leghosszabb éjjel és legrövidebb nappal van. Ez a tél kezdete, mely után ismét a nappalok kezdenek hosszabbodni a tavasz kezdetéig. Ha az éjjel beáll, akkor a Holdat és a csillagokat látjuk az égboltozaton ragyogni. A Hold az égen különböző alakban látható. Néha tányéralaku fényes lapnak látszik, mely az éjjelt halvány fénnyel megvilágítja, de nem melegít. Ilyenkor holdtölte van. Ezután fénye naponkint fogy a jobb felén s ezt holdfogytának mondjuk. Ha a fogyás alatt csak a bal fele fényes, akkor utolsó negyed van. Mikor fénye teljesen elfogyott, azt holdujulásnak nevezzük, miután a jobb fele kezd sarlóalakban fényleni, akkor ujhold van. Ha pedig éppen jobb fele fényes, azt első negyednek mondjuk. Első negyed után újból holdtölte következik s minden egyes holdváltozás hét és egy negyednapra követi egymást. Egyik holdtöltétől a másikig 29 nap telik el s régente ezt nevezték egy hónapnak. A mennyboltozat sok kisebbnagyobb csillaga között vannak olyanok is, melyeknek állása valami ismert tárgyhoz hasonlít. Ilyen például a Göncölszekér, melynek hét csillaga olyan formán áll, mint egy törött rudu szekér. Ezt Nagymedvének is nevezik. Ugyanilyen állása van a Kismedvének is, melynek hetedik csillaga az északi sarkcsillag, mely az iránytű feltalálása előtt útmutatója volt a hajósoknak. Láthatunk még hét nagyobb és egy kisebb csillagot olyan formán állani, mint a kasza a nyelében. Ez a Kaszáscsillag. Más helyen meg két nagyobb és a három kisebb csillag úgy néz ki,. mint a tyuk körül a csirkék. Ez a Fiastyuk. Tiszta időben, éjjel az égen egy fényes ut látszik, mely milliónyi csillagból áll; ez a Tejut. Ezeket, mivel az égen láthatók, égitesteknek is nevezzük. KÉRDÉS — FELELET Mikor kezdődik a tavasz? A naptár szerint március 21-én. Persze nem egyszerre állít be — mint Pista a boltba, — hanem lassankint változik át a hideg időjárás enyhébbre, melegebbre. ■----------oaf.' ----------KÉRDÉS — FELELET Mi az oka annak, hogy télen hideg van, nyáron meleg? Télen a földet kevesebb napsugár éri, mint nyáron. Minél több napsugár éri a földet, annál melegebb van, minél kevesebb, annál hidegebb az idő. Husvéti köszöntés Husvét napján, Giling, galang, Megszólal az Öreg harang. Alleluja Jézus neked, Ki ur lettél Halál felett. Be szép is a / Husvét napja, Örül a nép Kicsi s nagyja. Kicsiny legény, Korán reggel, Templomba megy Buzgó szívvel. Templom után Nagy üveggel, öntözni mén Rózsavízzel. Piros tojás, Kis nyulacska, , Az öntözés Szép jutalma.--------------------------Kísérlet HÚSVÉTI TOJÁS-TÁNC Főzzünk meg egy tojást keménybe, de ügyeljünk arra, hogy fővés közben mindig függőlegesen álljon a vízben (a vastagabb részével alul). így elérjük azt, hogy az a kevés levegő, ami minden tojásban benne van, a felső, vékonyabb részben gyűlik össze és ezáltal a tojásnak ez a felső része könnyebb lesz. Ezekután a következő játékot csinálhatjuk vele: Vegyünk egy teljesen sima, egyenesfelületü tálcát, tegyük rá a tojást, a tálcát pedig vízszintes helyzetben, folytonosan körben mozgassuk (nem forgatjuk) fokozódó gyorsasággal. — A tálca közepén levő tojás először csak önmaga körül kezd forogni, — egyszerre csak feláll a vastagabb felére és szép táncba kezd. Érdekes kísérlet, próbáljátok meg! Magyar ifjúság lapja a havonta megjelenő MAGYAR CSERKÉSZ Megrendelhető: P. O. Box 68, GARFIELD, N. J. A Magyar Cserkészszövetség Hivatalos Lapja Egy szerény 4 dolláros ajándékkal egész éven át örömet okoz és szórakozást nyújt rokonának vagy jóbarátjának, ha megrendeli ajándékul a “KIS DONGÓ”-!
