Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1962-03-20 / 6. szám
3-IK OLDAL 1962 mái'ciuc 20. Kis Dongó Magyarország — Pósa Lajos — Magyarország legszebb ország, Gyönyörű szép Tündérország, Földnek ékes koronája; Árpád tűzte homlokára. Száll a lelkem örömébe A Kárpátok tetejére, Tetejéről messze látok, Köszöntőm a szabadságot. Hóboritott büszke bércek Századokkal szembe néznek: Kékre festi ég azúrja, Vadas erdő koszoruzza. Völgyek ölén véges-végig Halas folyók vize fénylik, Öntözi a selyemrétet; Csorda legel, zsong az élet. Délibábos arany róna, Mintha hazám tükre vonal Ott lebeg a nemzet lelke, A magyar nép honszerelme. Ott lebeg a levegőben Szelek szárnyán sik mezőben; Száll a zugó vaderdőbe. Csókot nyom a bérctetőre. Szép vagy, szép vagy Magyarország! Gyönyörű szép Tündérország! Gyönyörködve el-elnézlek. Hazám, hogyne szeretnélek! —---------------------------------------Lakások a föld alatt Erdőn-mezőn mindenütt élnek állatok: a föld felszínén, föld alatt, a fákon, a fűben. A föld alatt élő állatok rendszerint készen talált lyukakba, üregekbe húzódnak. így élnek % mezei egerek és az ürgék. Lakásukat teli hordják élelemmel, gabonafélék magvaival. Annyit hordanak össze nyáron át, hogy egész télen megélnek belőle. A föld alatt él a vakondok is. Ez a furcsa kis állat jóformán sohasem jön föl a napvilágra. Nem is lát, hiszen a föld mélyében nincs szüksége látásra, Csak tapintásra. A vakondok maga ássa földalatti hajlékát. Ásója a két első lába, amelyen erős, éles karmok vannak. A vakondok lakása nagyon érdekes. Tekervényes folyosók vannak benne, egy csomó vészkijárattal. így könnyen elmenekülhet, ha ellenség támadja meg. A vakondok nagyon falánk állat. Éppen evvel használ az embernek. Tápláléka ugyanis mindenféle kukac, rovar. Ezek a föld alatt élnek, s a növények gyökereit pusztítják. Nagyon szép földalatti lakásuk van a hangyáknak is. Ezek a parányi rovarok is maguk ássák a föld mélyében lakásuk hosszú folyosóit, s a kiásott földet nagy fáradsággal kicipelik a lyukakból. Sem a hangya, sem a vakondok nem okoz kárt földalatti munkájával. A vakondok túrása elcsúfítja ugyan a kertet, s ezért ott nem is tűrik meg, de rengeteg hasznot hajt a sok kártékony bogár pusztításával. GYERMEKROVAT Hogyan védekezik az állat, a növény? Minden állat védekezik: élni óhajt mindegyik. Egyik rúg, másik harap, csip, szúr, öklel, vagy szalad. Madárnak szárnyat, a nyúlnak gyors lábakat, a szarvasnak szép, erős agancsot, a vaddisznónak éles agyart, a medvének nagy erőt, a sündisznó- i nak hegyes tüskéket adott a jó Isten védőfegyverül. A sok bogárnak pedig hol gyors lábat, hol olyan külső szint és j ruhát, hogy nem látni meg egy [ könnyen. Zöld levélben mászik a her,nyó, zöld ő maga is. Ha barnakérgü fa rügye az eledele, akkor, az ő bundája is barna: jhogy ne akadjon rá olyan hamar az ellensége. A testéből kij álló számos tüskéjét telerakja rüggyel. Mintha ő maga is egy eleven, mozgó kis faág lenne. Nem is veszi észre sem ember, sem állat, és a furfangos hernyó vígan lakmározik a fán. A rügyek alól nem igen látszik ki őkelme. A növény nem tud mozogni. A marha leeszi, a gyerek letöri, a bogár megrágja. Hej, sok minden veszedelem fenyegeti a tehetetlen növény életét. De azért a növény is tud védekezni! A csalán például megégeti az embert, mintha tüzes vas volna; a vadrózsa, az akác, a vadszeder töviseivel védi ma- i gát. A fűzfa inkább a nyulak ellen védekezik; a héjában olyan keserű nedv van, amelyet a nyulak nem szeretnek. S majdnem minden fiatal fának a héjában van efféle keserűség. Ha ez nem volna, télen minden növendékfát megennének az őzek, nyulak. Az uti-fünek az életét nem a nyulak fenyegetik, hanem a mezőn legelő állatok: a birkák, szarvasmarhák, lovak. Hogyan védekezik az uti-fü? Leveleit a földön teríti széjjel, hogy le ne haraphassák. A kutyatej nevű virág nem fél attól, hogy lelegelik. Amelyik állat belekóstol, az nem nyúl hozzá többet. A kutyatej olyan maró nedvet ereszt az ál-Szerkesztói üzenet Felkérjük kedves olvasóinkat, hogy költözködés esetén úgy a régi, mint az uj elmet mielőbb közöljék szerkesztőségünkkel. lat szájába, hogy annak elmegy tőle az étvágya. Minden növény védi magát azzal az ellenséggel szemben, amelyik leginkább éhezik reá. Némelyiknek a szárában apró, tühegyes szilánk van elrejtve. Az állat, ha belekezd is evésébe, csakhamar észreveszi, hogy ezt jó lesz abbahagyni. Persze, az öregebb állat ismeri már mindazokat a növényeket, amelyeket kerülnie kell. A legelő állatok különösen jól ismerik a növényeket, jobjban tudják, melyik micsoda, .mint sok ember. A kutya még azt is tudja, hogy ha beteg, melyik fii segít a baján. A mag a földben Nagy, komoly ökrök mennek először a földre. Húzzák maguk után a nagy vaskést, az ekét, amely a föld hátát hasogatja. A föld az ellen nem szól semmit. Nincs nála áldottabb teremtés a világon. Azután emberek mennek a földre, s szói'ják szerteszét a . buzamagot. Azután megint a [komoly ökrök mennek végig a földön boronával s letakarják a szétszórt magot. Ezzel aztán jó időre el van intézve a mag sorsa. Ezentúl Isten dolgozik, s az [ember nem tehet mást, minthogy áldását kérje. Aztán őszi I esőt! Ne sókat, de mégis anynyit, hogy elpusztuljanak a I mezei egerek. Fagyot ne adjon idő előtt! Ha ád is, kicsit adjon. A nagyobbat csak akkor adja, ha már előbb havat adott. Szép fehér havat, ami a földnek nem hideg ám, hanem meleg. Betakarja a földet, dajkálhatja a magot. Azután jön a hosszú tél. A mag nyugodtan van a föld alatt. Addig pihen, amig kikezdi oldalait a melegség. A mag nyilni kezd. Idővel a nap bővebben szórja sugarait. A hó apránkint elolvad. Fehérsége helyében itt marad a fekete föld, s belőle vékonyka zöld szálak bújnak elő. Olyan vékonyak, olyan gyöngék, hogy egy cserebogár se tudna rajta megállni. A nap szelíden öleli körül fényével a gyönge növendéket, hogy erősödjék. A gazda is kijár a földre, s örömmel nézi a félujjnyi 'törékeny kis szálat. A jövő évi kenyér az! Egy szerény 4 dolláros ajándékkal egész éven át örömet okoz és szórakozást nyújt rokonának vagy jóbarátjának, ha megrendeli ajándékul a “KIS DONGÓ '-í A tavaszhoz Ifjú lánya a vén télnek, Kedves kikelet, Hol maradsz? Mért nem jelensz meg A világ felett? Jöszte, jöszte, várnak régi Jó barátaid; Vond föl a kék ég alatt a Fák zöld sátrait. [ S ne feledd el a virágot, Ne feledd el ezt, Hozz belőle, a mennyit csak Elbír két kezed. Petőfi Sándor ----------------------------Tavaszi munkák Ha kert van a lakásod előtt — ha még oly parányi kert is — csinálhatsz magadnak kiskertet. Szépen körülkeríted vékony gallyakból készült kerítéssel. Fölásod és beveted, azután öntözöd, gyomlálod. Ha nincs kertes lakásod, ládikába veted a magot, és tányérban figyeled a'csírázást. Szüknyaku, vízzel telt befőttes üvegbe hagymát lehet tenni. A hagyma gyökeret ereszt, és gyönyörűen kihajt. Kertben, parkban, ahol éred, szedd össze, és pusztítsd a kártékony hernyót és cserebogarat!-----------£ e 9^------------Csíráznak a magok Ha tavaszkor az erdőben járunk, látjuk, hogy a földet boritó száraz levelek közül friss, fiatal, zöld levélkék bújnak elő. Ha fölemelünk egy ilyen levélkét, azt látjuk, hogy nincsen egyedül. Két-két levélke nőtt ki egy szárból. S a szár végén barna mag van, ebből nőtt ki a két fiatal levélke. A fák ősszel lehullott magja tavaszra kicsirázik. Kemény héja megpuhul, fölreped, és két-két levélke nő ki belőle. Ebből az első két levélkéből táplálkozik a növény mindaddig, amig gyökerei elég erősek ahhoz, hogy a földből fölszivják a táplálékot. Tegyetek egy kis tányérkára nedves itatóspapírt, s erre néhány szem babot. Takarjátok le, s hagyjátok az ablakpárkányon, ahol besüt a nap. Öntözzétek meg minden nap, és figyeljétek. Szemetek láttára fog kicsirázni és nőni a kis babnövény. Ugyanúgy, mint ahogy a földbe ültetett babszem csírázik, és növekedik. Magyar ifjúság lapja* a havonta megjelenő MAGYAR CSERKÉSZ Megrendelhető: P. O. Box 68, GARFIELD, N. J. A Magyar Cserkészszövetség Hivatalos Lapja
