Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1962-03-05 / 5. szám
I 1962 március 5. Kis Dongó 3-IK OLDAL MEDDIG ALSZOL MÉG, HAZAM ? Irta: Petőfi Sándor — Meddig alszol még, hazám? A kakas rég felkelt. Kukorékolása rég Hirdeté a reggelt. Meddig alszol még, hazám, Szép Magyarországom? Föl sem ébredsz már talán. Csak a másvilágon.--------------------------Márciusi naptár Máricusban már rügyeznek a bokrok és a fák, az üzletekében árulják már az első tavaszi virágokat és lassan megjön a tavaszi enyhülés. De ha hirtelen jön, akkor bajt is okozhat, mert a befagyott folyók egyszerre “zajlanak” a jégtömbök egymásra torlódnak, elzárják a viz lefolyási útját, aminek következtében a folyók kiöntenek és nagy áradásokat okoznak. A március hónapot és ünnepeit egyébként a tavaszi ébredés hangulata jellemzi. 12-ike, Gergely napja, amelyet azért kell megemlítenünk, mert Magyarország több vidékén az iskolásgyermekek ünnepe volt. Pápának és püspöknek öltözve, “gergety-járást” végeztek házról-házra járva s így emlékeztek meg az iskolábajárást elrendelő szent pápáról. 15-ike, Nemzeti ünnep, az ÍB48 március 15-ikének évfordulója. A magyarországi iskolákban ezen a napon nem volt tanítás, s a gyermekek a fellobogózott város utcáin nemzetiszinü kokárdával a mellükön Siettek az iskolai ünnepélyre. Azon az emlékezetes 1848 március 15-én, Petőfi Sándor és barátai alkotmányt és sajtószabadságot követeltek Magyorországnak. A költő elszavalta a “Talpra magyar”-t, a lelkesedés elragadta a fővárost, majd az ország népét, a szabadság' vágya olyan heves lángokkal csapott fel, hogy a neműét kívánságait végül teljesíteni kellett. Ma is ünnep ez a nap minden magyarnak, mert azt fejezi ki, hogy a függetlenség és szabadság vágya előbb- Utóbb elsöpri az elnyomás rabláncait. 19-ike, Szent József napja, a kis Jézus nevelőatyjának ünnepe. 25-ike, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, ezen a napon adta tudtul az Ur angyala Szűz Máriának, hogy gyermeke születik, a kis Jézus. 28-ika, Kapisztrán Szt. János napja. Ez a hős olasz ferencrendi barát a nagy törökverő Hunyadi Jánosnak volt a jobbkeze és társa harcaiban. Magyar földön halt meg 1456-ban. TRÉFÁS KÉRDÉS Egy embernek hatvan gyereke, minden gyerekétől hatvan unokája. — Ki az? A Mohos tulkai A hegyes-tölgyes Gömörben, a Mohos, egy közepes nagyságú hegy. Ennek a tetején egy süppedékes láp van. Sok idővel ezelőtt a hegy tetején csupa bozót és cserje volt. Azonban egy szegény ember vetődött arra a vidékre s a Mohos tövén telepedett meg. Eleivel erdőt irtott, sárkunyhót épitett, törte a kemény rögöt. Mivel erős akarattal győzte, az Isten idővel föl is vitte a dolgát. Mire megvénült, szántóföldje, rétje, szőlője és erdeje egész határrá nőtt. Volt annak az embernek több felnőtt fia is és mindegyiknek népes családja. Ezek mind, ősz apjukkal egy hajlék alatt laktak. Soha, mig az öreg élt, köztük feleselés, perpatvar nem volt. Azért boldogan is éltek. Egyszer azonban beteg lett az ősz gazda s érezte, hogy közel van a halála. Agya köré gyűjtötte hát fiait s igy szólt hozzájuk: — Fiaim, a kegyelmes Isten megáldott bennünket sok jóval. De minden vagyonnál többet ér az a szép egyetértés, melyben éltek. Maradjatok mindig együtt gyermekeim, mert ha több felé osztják, a sok is könnyen elkallódik. De áldott a sok kéz és az egy akarat. Ezzel a jó öreg megáldotta fiait és meghalt. Alig múlt el egy hét a temetés után, már osztozást emlegettek a fiuk. És hamarosan hozzá is fogtak az osztozkodáshoz. A testvérek jámborak, engedékenyek voltak Egy tinón, vagy egy kaszás réten ősszé nem pöröltek. Az osztozás tehát, úgy ahogy, de megesett. Végre hat szép páros tulok maradt hátra még. Szarvuk hoszszu, fényes, kövérek és olyan fehérek, mint a ma leesett hó. Ezt a hat tulkot mindegyik fiú szerette volna s a testvérek sokáig nem tudtak megegyezni. Végre igy szólt az egyik: — Atyámfiái, hajtsuk a tulkokat a Mohosnak. Akinek a telkén lehevernek delelni, azé legyen mind a hat. És aki a nyertes lesz, az igazítsa közöttünk az örökség dolgát ma. Az ő szavát kell mindnyájunknak megfogadni. nuk indult a rokonság s egy sereg kiváncsi ember. Találgatták erősen, hogy a tetőn hevertek-e le, vagy a hűvös hegyoldalon? S amint a ; hegy gerincére érnek, kolomp- j szó és bőgés hallatszik jó távol, j aztán semmi nesz; A csapat be- ! járta mind a két hegyoldalt, J de a hat tuloknak nem akadt nyomára. S mikor aztán a tetőre értek, mindnyájan visszahökkentek. Mert ahol azelőtt j csupa avar és cserje volt, ott ! most süppedékes láp támadt, j Ez nyelte el a tulkokat. A testvérek hazatértek. De a ; ! csoda láttára egy sem akarta j I kivenni a jussát. Együtt ma-1 radt az egész család s áldott lön a sok kéz és az egy akarat. És még most is, ha zugás ; hallatszik a hegyoldalon, azt mondja az ott heverő pásztorember: “Rövid nap meghal valaki i és osztozás lesz, mert bömböl- i riek a Mohos tulkai!” DAMJANICH ÉS A KISLÁNY Mikor Damjanich a fényes^ szolnoki győzelmét aratta, a csata után a lakosság zászlókkal és koszorúkkal jött elébe. Egy kisleány odament Dam- I janich tábornokhoz, megcsó-i kolta a kezét s igy szólt: I — És sokszor álmodtam az ; Istenkéről és mindig ilyennek láttam, mint te vagy!--------------------------<«£ §»»--------------*---------AKI HÁTRÁLNI TUD, ELŐRE IS MEHET Az isaszegi ütközet elején Klapka csapatai az ellenség irtózatos ágyú tüze elől hátrálni kezdtek. Mikor Görgei erről! értesült, odavágtatott, s ha-1 ragtól égő arccal, fenyegető ! hangon rárivallt a hátralékra: A testvérek ráálltak. A tulkok. pedig, mintha csak megértették volna, mit beszéltek, maguktól nekirohantak az erdőségnek. Már messze hallatszott a kolompszó. Ekkor utá— Micsoda gyalázat ez? Aki i hátra tud fütni, az előre is I tud menni. Tehát előre! S a honvédek megfordulva, szuronyszegezve törtek az ellenségre. HIRDESSEN LAPUNKBAN! A LEGJOBB EREDMÉNYEKET ÉRI EL! A KARDOMNAK MARKOLATJA A kardomnak markolatja ezüstből, Most csavartam ki a muszka kezéből. Ki kék verni a hazából, Áldott kis Magyarországból, Angyalom! Majd kiverik a szép magyar huszárok, Mikor, vágják, hajtják a sok kozákot. Utánuk megy majd a baka, S nem jön ide többé muszka Soha!... Soha!--------------------------Kísérletek Kisfiúknak — Kislányoknak 1. Vágjatok fel egy burgonyát néhány szeletre, de úgy, hogy minden szeleten legyen egy-két szem (rügy). Most tegyetek egy cserépbe homokos földet, s dugjatok bele egy-két szeletet. Állítsátok a kályha vagy fűtőtest közelébe s öntözzétek: ki fog hajtani. 2. Tudjátok-e, miből van a krumpli? Ha nem tudjátok, csináljátok végig a következő kísérletet: Nyers krumplit törjetek kásává, azután tegyétek egy lábos vízbe, szűrjétek át egy ruhán, és hagyjátok a folyadékot állni. A lábos fenekén valamiféle anyagból fehér réteg - marad vissza. Most öntsétek le róla a vizét, a leüllepedett anyagot pedig tegyétek száraz itatóspapirra és hagyjátok megszáradni. Fehér port kaptok. Vájjon mi ez a fehér por? Ez nem más, mint burgonyaliszt, vagy ismertebb néven keményítő. A krumpliban sok keményítő van. De hát miért nem látjuk a keményítőt, ha benne van? Azért, mert a krumpliban lévő apró keményitőszemcsék el vannak dugva, akárcsak a különböző árucikkek a bolt fiókjaiba. A jó Isten gondoskodott arról, hogy ezek a keményitőszemek apró tartókba, úgynevezett sejtekbe legyenek bezárva. “Kis Dongó” előfizetési dija egy egész évre csak 4 dollár. Magyar ifjúság lapja ' a havonta megjelenő MAGYAR CSERKÉSZ Megrendelhető: P. O. Box 68, GARFIELD, N. J. A Magyar Cserkészszövetség Hivatalos Lapja >•
