Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1962-03-05 / 5. szám

I 1962 március 5. Kis Dongó 3-IK OLDAL MEDDIG ALSZOL MÉG, HAZAM ? Irta: Petőfi Sándor — Meddig alszol még, hazám? A kakas rég felkelt. Kukorékolása rég Hirdeté a reggelt. Meddig alszol még, hazám, Szép Magyarországom? Föl sem ébredsz már talán. Csak a másvilágon.--------------------------­Márciusi naptár Máricusban már rügyeznek a bokrok és a fák, az üzletek­ében árulják már az első tavaszi virágokat és lassan megjön a tavaszi enyhülés. De ha hir­telen jön, akkor bajt is okoz­hat, mert a befagyott folyók egyszerre “zajlanak” a jég­tömbök egymásra torlódnak, elzárják a viz lefolyási útját, aminek következtében a folyók kiöntenek és nagy áradásokat okoznak. A március hónapot és ünnepeit egyébként a tava­szi ébredés hangulata jellemzi. 12-ike, Gergely napja, ame­lyet azért kell megemlítenünk, mert Magyarország több vidé­kén az iskolásgyermekek ün­nepe volt. Pápának és püspök­nek öltözve, “gergety-járást” végeztek házról-házra járva s így emlékeztek meg az iskolá­­bajárást elrendelő szent pápá­ról. 15-ike, Nemzeti ünnep, az ÍB48 március 15-ikének évfor­dulója. A magyarországi isko­lákban ezen a napon nem volt tanítás, s a gyermekek a fel­lobogózott város utcáin nemze­­tiszinü kokárdával a mellükön Siettek az iskolai ünnepélyre. Azon az emlékezetes 1848 már­cius 15-én, Petőfi Sándor és barátai alkotmányt és sajtó­­szabadságot követeltek Ma­­gyorországnak. A költő elsza­­valta a “Talpra magyar”-t, a lelkesedés elragadta a fővárost, majd az ország népét, a sza­badság' vágya olyan heves lán­gokkal csapott fel, hogy a nem­űét kívánságait végül teljesíte­ni kellett. Ma is ünnep ez a nap minden magyarnak, mert azt fejezi ki, hogy a független­ség és szabadság vágya előbb- Utóbb elsöpri az elnyomás rab­láncait. 19-ike, Szent József napja, a kis Jézus nevelőatyjának ün­nepe. 25-ike, Gyümölcsoltó Boldog­­asszony ünnepe, ezen a napon adta tudtul az Ur angyala Szűz Máriának, hogy gyermeke szü­letik, a kis Jézus. 28-ika, Kapisztrán Szt. János napja. Ez a hős olasz ferenc­­rendi barát a nagy törökverő Hunyadi Jánosnak volt a jobb­keze és társa harcaiban. Ma­gyar földön halt meg 1456-ban. TRÉFÁS KÉRDÉS Egy embernek hatvan gye­reke, minden gyerekétől hat­van unokája. — Ki az? A Mohos tulkai A hegyes-tölgyes Gömörben, a Mohos, egy közepes nagysá­gú hegy. Ennek a tetején egy süppedékes láp van. Sok idővel ezelőtt a hegy tetején csupa bozót és cserje volt. Azonban egy szegény ember vetődött ar­ra a vidékre s a Mohos tövén telepedett meg. Eleivel erdőt irtott, sárkunyhót épitett, tör­te a kemény rögöt. Mivel erős akarattal győzte, az Isten idő­vel föl is vitte a dolgát. Mire megvénült, szántóföldje, rétje, szőlője és erdeje egész határrá nőtt. Volt annak az embernek több felnőtt fia is és mind­egyiknek népes családja. Ezek mind, ősz apjukkal egy hajlék alatt laktak. Soha, mig az öreg élt, köztük feleselés, perpatvar nem volt. Azért boldogan is éltek. Egyszer azonban beteg lett az ősz gazda s érezte, hogy kö­zel van a halála. Agya köré gyűjtötte hát fiait s igy szólt hozzájuk: — Fiaim, a kegyelmes Isten megáldott bennünket sok jó­val. De minden vagyonnál töb­bet ér az a szép egyetértés, melyben éltek. Maradjatok mindig együtt gyermekeim, mert ha több felé osztják, a sok is könnyen elkallódik. De ál­dott a sok kéz és az egy akarat. Ezzel a jó öreg megáldotta fiait és meghalt. Alig múlt el egy hét a teme­tés után, már osztozást emle­gettek a fiuk. És hamarosan hozzá is fogtak az osztozkodás­hoz. A testvérek jámborak, en­gedékenyek voltak Egy tinón, vagy egy kaszás réten ősszé nem pöröltek. Az osztozás te­hát, úgy ahogy, de megesett. Végre hat szép páros tulok ma­radt hátra még. Szarvuk hosz­­szu, fényes, kövérek és olyan fehérek, mint a ma leesett hó. Ezt a hat tulkot mindegyik fiú szerette volna s a testvérek so­káig nem tudtak megegyezni. Végre igy szólt az egyik: — Atyámfiái, hajtsuk a tul­kokat a Mohosnak. Akinek a telkén lehevernek delelni, azé legyen mind a hat. És aki a nyertes lesz, az igazítsa közöt­tünk az örökség dolgát ma. Az ő szavát kell mindnyájunknak megfogadni. nuk indult a rokonság s egy sereg kiváncsi ember. Találgatták erősen, hogy a tetőn hevertek-e le, vagy a hű­vös hegyoldalon? S amint a ; hegy gerincére érnek, kolomp- j szó és bőgés hallatszik jó távol, j aztán semmi nesz; A csapat be- ! járta mind a két hegyoldalt, J de a hat tuloknak nem akadt nyomára. S mikor aztán a te­tőre értek, mindnyájan vissza­hökkentek. Mert ahol azelőtt j csupa avar és cserje volt, ott ! most süppedékes láp támadt, j Ez nyelte el a tulkokat. A testvérek hazatértek. De a ; ! csoda láttára egy sem akarta j I kivenni a jussát. Együtt ma-1 radt az egész család s áldott lön a sok kéz és az egy akarat. És még most is, ha zugás ; hallatszik a hegyoldalon, azt mondja az ott heverő pásztor­ember: “Rövid nap meghal valaki i és osztozás lesz, mert bömböl- i riek a Mohos tulkai!” DAMJANICH ÉS A KISLÁNY Mikor Damjanich a fényes^ szolnoki győzelmét aratta, a csata után a lakosság zászlók­kal és koszorúkkal jött elébe. Egy kisleány odament Dam- I janich tábornokhoz, megcsó-i kolta a kezét s igy szólt: I — És sokszor álmodtam az ; Istenkéről és mindig ilyennek láttam, mint te vagy!--------------------------<«£ §»»--------------*---------­AKI HÁTRÁLNI TUD, ELŐRE IS MEHET Az isaszegi ütközet elején Klapka csapatai az ellenség irtózatos ágyú tüze elől hátrál­ni kezdtek. Mikor Görgei erről! értesült, odavágtatott, s ha-1 ragtól égő arccal, fenyegető ! hangon rárivallt a hátralékra: A testvérek ráálltak. A tul­kok. pedig, mintha csak meg­értették volna, mit beszéltek, maguktól nekirohantak az er­dőségnek. Már messze hallat­szott a kolompszó. Ekkor utá­— Micsoda gyalázat ez? Aki i hátra tud fütni, az előre is I tud menni. Tehát előre! S a honvédek megfordulva, szuronyszegezve törtek az el­lenségre. HIRDESSEN LAPUNKBAN! A LEGJOBB EREDMÉNYEKET ÉRI EL! A KARDOMNAK MARKOLATJA A kardomnak markolatja ezüstből, Most csavartam ki a muszka kezéből. Ki kék verni a hazából, Áldott kis Magyarországból, Angyalom! Majd kiverik a szép magyar huszárok, Mikor, vágják, hajtják a sok kozákot. Utánuk megy majd a baka, S nem jön ide többé muszka Soha!... Soha!--------------------------­Kísérletek Kisfiúknak — Kislányoknak 1. Vágjatok fel egy burgo­nyát néhány szeletre, de úgy, hogy minden szeleten legyen egy-két szem (rügy). Most te­gyetek egy cserépbe homokos földet, s dugjatok bele egy-két szeletet. Állítsátok a kályha vagy fűtőtest közelébe s öntöz­zétek: ki fog hajtani. 2. Tudjátok-e, miből van a krumpli? Ha nem tudjátok, csináljá­tok végig a következő kísérle­tet: Nyers krumplit törjetek ká­sává, azután tegyétek egy lá­bos vízbe, szűrjétek át egy ru­hán, és hagyjátok a folyadé­kot állni. A lábos fenekén valamiféle anyagból fehér réteg - marad vissza. Most öntsétek le róla a vizét, a leüllepedett anyagot pedig tegyétek száraz itatóspapirra és hagyjátok megszáradni. Fehér port kaptok. Vájjon mi ez a fehér por? Ez nem más, mint burgonya­liszt, vagy ismertebb néven ke­ményítő. A krumpliban sok keményítő van. De hát miért nem látjuk a keményítőt, ha benne van? Azért, mert a krumpliban lé­vő apró keményitőszemcsék el vannak dugva, akárcsak a kü­lönböző árucikkek a bolt fiók­jaiba. A jó Isten gondoskodott arról, hogy ezek a keményitő­­szemek apró tartókba, úgyne­vezett sejtekbe legyenek be­zárva. “Kis Dongó” előfizetési dija egy egész évre csak 4 dollár. Magyar ifjúság lapja ' a havonta megjelenő MAGYAR CSERKÉSZ Megrendelhető: P. O. Box 68, GARFIELD, N. J. A Magyar Cserkészszövetség Hivatalos Lapja >•

Next

/
Thumbnails
Contents