Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1962-11-20 / 22. szám
2-IK OLDAL 1962 november 20. Kis Dongó A láthatatlan ember Irta: H. G. WELLS A rendkívül izgalmas és fantasztikus regény érdekes változatokkal szórakoztatja olvasóinkat. (Folytatás.) — Elodbta a zsákmányát — kiáltotta az egyik fiatalember. — Itt kell rejtőznie a közelben. Azonban nem tudtak megtalálni. Pedig egész közel állottam hozzájuk. Néztem, hogyan vadásznak reám és átkoztam a balszerencsét, mely ismét megfosztott a ruháimtól. Azután visszasétáltam a frissítők közé. Ittam egy kevés tejet, leültem a tűz mellé és átgondoltam a helyzetemet. Kis idő múlva két alkalmazott jött be a büffé-szobába és együgyű szamár létükre, hozzájuk méltó módon beszélték meg az eseményeket. Megállapították, hogy mi mindent loptam, mi volt a szándékom és most hol rejtőzködöm. Egy ideig hallgattam felnagyolt ferdítéseiket, azután tovább terveztem. A legyőzhetetlen nehézség abban állt, hogy nem tudtam kivinni a zsákmányt. Különösen most, amikor már figyeltek rám. Lementem a raktárba abban a reményben, hogy hátha összecsomagolhatok és megcímezhetek magamnak egy szállítmányt. De nem tudtam rájönni szállítási nyitjára. Tizenegy óra felé, mikor a hó már csak ritkán szállingózott és mindjárt el is olvadt szálltában és az idő valamivel enyhébbnek Ígérkezett a tegnapinál; beláttam, hogy az “Omnium” reménytelen és sikertelenségem felett elkeseredve, minden határozott terv nélnél kimentem újból az utcára. XXIII. FEJEZET A Drury Lane-nen De most már talán ön is átlátja, hogy milyen nehézségekkel járt az uj állapotom — folytatta a láthatatlan ember. — Nem volt lakásom, nem volt mit ennem. Ha felöltözöm, elveszítem mindazt az előnyt, amit a láthatalanság biztosit és visszataszító, félelmetes lénnyé változom. Éheztem. És még ha lett volna is mit ennem, akkor sem táplálkoztam volna, mert a meg nem emésztett eledel látható lett volna bennem. — Erre nem is gondoltam — szólt közbe Kemp. — Én sem. És a hulló hó uj hogy az általam felgyújtott ház füstölgő romjai előtt még nagy tömeg ácsorog. Legelső gondom most az volt, hogy ruhát szerezzek. Az egyik zugboltban, amely mindenféle holmit árult, édességeket, játékot, visszamaradt karácsonyfadiszitéseket: a kirakatba tett álarcok és furcsa orrok eszembejuttatták az Omniumban megkísérelt tervet. Most már nem ténferegtem tovább céltalanul. Kikeresve a forgalmas útvonalakat, észak felé igyekeztem. Homályosan emlékeztem, hogy színpadi jelmezes boltokat láttam errefelé. Hideg volt, maró szél korbácsolt végig az északfelé futó utcákon. Gyorsan jártam, nehogy meggémberedjek. Minden ü T 0 H A N G — Irta: Tollas Tibor — Lombok helyett a kertek fáin lágyan Hajnali tiszta harangszó remeg. S dér csípte lombok őszülő hajában Megremegnek a halott levelek. Hiába évek vágya, szenvedése...? A kopasz fáknak kérgei alatt Gyűrűket ver az élet érverése, Gyümölcsöt érlel minden pillanat. — “Valaki meghalt tegnap este” — súgják S összenéznek a sápadt betegek. Arcukra hull a tiszta szomorúság Virága, tűnő éveik felett. A rabtemető jegenyéi halkan Kigyulnak majd az alkony atban, Az éj se oltja ki . . . Vérző eszmékből igy nő halhatatlan Élet, — mert vannak már halottai. veszedlemekre figyelmeztetett. Hóeséskor nem járhattam a szabadban, mert, ha a hó reám rakódik, a körvonalaim láthatókká lesznek. Az eső is megmutatta volna a nedves árnyékomat. Olyan lettem volna, mint a buborék. És a köd: a ködben még bizonytalanabb, elmosódottabb buborékként kisértettem volna. Azonkívül a londoni utcán állandóan besározom a lábam. Por és korom tapad a testemre. Bizonyos idő múltán ez is láthatóvá lenne. — Bizony Londonban sok por, füst és korom száll! — A Great Portland Street környékén lévő sikátorokban jártam. Egyszer csak annak az utcának végén találtam magam, ahol azelőtt laktam. Elkanyarodtam, mert láttam, FIGYELEM! FIGYELEM! Karácsonyra gondoljon otthoni szeretteire! Gyógyszer és csomagküldés a leggyorsabban IWT JT A VÁMMENTES, szabadon T IT 7 T V IV ÍV A választható árucikkek. I | I # p X n Útlevél és vízum beszerzése. 1 « U L A Hivatalos befizetőhely. magyarorszagi csehszlovákiai — Küldjön Ön is ott, ahol minden magyar küld! — MAGYAR KÖNYVEK Regények, szótárak, szakkönyvek, szakácskönyvek, bibliák KIÁRUSITÁSI ÁRON kaphatók könyvosztályunknál. Kérjen könyvárjegyzéket. A. B. HORVTÁH, Box 898, Ingersoll, Ont., Canada. utcakeresztezés veszedelmet jelentett. Minden járókelőt figyelni kellett. Egy ember, hogy elhaladtam előtte, váratlanul visszafordolt a Bedfordutca felé, belémütközött és a lökés erejénél fogva az ut közepére, majdnem egy arra vágtató kiskocsi kerekei alá taszított. Ez a nem kívánt találkozás annyira kihozott a sodromból, hogy reszketve és lihegve bemenekültem a Convent- Garden-i vásárcsarnokba pihenni. Ott egy csendes sarokban, egy nagycsomó ibolya mellett, lassan magamhoz tértem. De ijedten tapasztaltam, hogy újból meghűltem, s igy csakhamar elhagytam a békés helyet ,nehogy ismételt tüszszentéseim eláruljanak. Végre megláttam azt, amit kerestem. Piszkos, sötét kis boltocska volt, egy Drury- Lanehez közeli mellékutcában. A kirakat teli volt jelmezzel, hamis ékszerrel, álszakáll, vendéghajjal, tánccipővel, dominókkal és színészeket és színésznőket ábrázoló fényképekkel. A régimódi, alacsony bolt felett sötét, egyemeletes ház magaslott. Belestem a kirakatablakon s mivel senkit sem láttam odabenn: benyitottam. Az ajtócsengő élesen felsivitott. Az ajtót nyitva hagytam s gyorsan az egyik jelmezállvány mögé surrantam. Elrejtőztem egy nagy falitükör mögé. Egy két percig senki sem jött. Akkor nehéz lépteket hallottam, Orvosi receptre készítünk gyógyszereket. — Rendelésre külföldre is szállítunk gyógyszereket. FOLTYN MIKLÓS hazai és amerikai gyógyszerész Telefon: VInewood 2-0832 Delray Pharmacy 8022 W. JEFFERSON AVE. Detroit 17, Michigan. amint végigcsoszogtak a bolt mögötti szobában és valaki megjelent a küszöbön. Végleg megállapítottam a tervemet. Elhatároztam, hogy be fogok hatolni a házba. Elrejtőzöm az emeleten. Kilesem a kedvező alkalmat. És, ha minden elcsendesedik, álszakállt, vendéghajat, szemüveget álarcot, megfelelő ruhát szerzek magamnak. És igy, bár nevetséges, de legalább hihető alakká válva, visszatérek a világba. Ha alkalom nyílik reá, esetleg pénzt is lophatok a házban. A bolt gazdája alacsony, zömök, pupos ember volt. Hoszszu karokkal és rövid, befelé görbülő lábbal. Úgy látszik, evés közben zavartam meg. Várakozva nézett körül a boltban. Először meglepődött, azután bosszankodott, hogy a helyiséget üresen találta. — Bitang kölykök—mormogta. Kiment az utcára, megnézte az egész sikátort. Visszatért az üzletbe, lábával dühösen berúgta a boltajtót. Morogva viszszament a belső szobába. — Én kibújtam a rejtekhelyemből, hogy nyomon kövessem. De a gyenge neszre, melyet okoztam, hirtelen megtorpant. Magam is megálltam, meglepődve a pupos éles hallásától. Becsapta az orrom előtt a hátsó ajtót. Habozva álltam ott. Egyszer csak hallom, hogy visszajön és márfs nyílik az ajtó. Megállt a küszöbön és elégedetlenül nézett maga köré. Mormogva keresgélt a pénztár mögött, néhány jelmeztartó mögé is benézett. Azután kételkedve csóválta a fejét. De a szobaajtót nyitva hagyta és én beosontam a hátsó helyiségbe. Szegényes butorzatu, furcsa kis szoba volt. Az egyik sarokban nagy álarcok hevertek. Az asztalon várt a félbeszakított villásreggeli. Mondhatom, Kemp, kegyetlenül izgató és bosszantó volt, éhesen várakozva érezni a párolgó kávé szagát. A boltos csakhamar viszszajött és folytatta az étkezést. (Folytatjuk.) JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EAGLE G. WAGNER, temetésrendező 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI 2-1555
