Kis Dongó, 1962 (23. évfolyam, 1-24. szám)
1962-10-05 / 19. szám
6-IK OLDAL 1962 október 5. VISZÁJÁRÓL Egy hires olasz újságírót beperelt egy grófnő, mert azt irta róla, hogy “tehén”. A pert a grófnő nyerte meg. Az Ítélet kihirdetése után az újságíró ezt kérdezte a bírótól: — Most már tudom, hogy nem szabad egy grófnőt tehénnek titulálni. De azt nem tudom szabad-e egy tehenet grófnőnek szólítani. A bíró biztosította az újságírót, hogy ez semmiképen sem hozhatna maga után becsületsértési pert. — Pompás! — ujongott az újságíró és a grófnőhöz fordulva, széles mosollyá így szólt: — Viszontlátásra, grófnő!- 1 .-*a § -------ZENÉSZÉKNÉL A zenekar nagytrombitása már két órája fújja kegyetlen nagy szerszámját, ami olyan mint egy kétcsaládos házba be szerelt levegőfütéses kályha, az összes kivezető csöveivel, A feleség átmegy hozzá és megkérdi, miért kínozza mindnyájukat azzal a dörgedelemmel? Erre a zenész igy válaszol: — Nem értem ... Már két órája fújom ennek a büdös kölyöknek az altatódalt és még mindig nem alszik.--------«« § e»,-------UJ MÓDSZER Kis fiú (a szatócshoz): Adjon négy krajcárért sót és egy krajcárt vissza, mert a mama este tizfillérest fog hozni a bácsinak. ■---------------------------MINDEN SZÁMÁR MAGA ÉRZI A TERHÉT Szarvason sok ideig nem tudták rávenni a derék és népszerű Bolza József grófot arra, hogy vállalja kerülete képviselőségét. Ahányszor rábeszélték, kérlelték a küldöttségek, mindig szabadkozott. Nincs neki ehhez elegendő tehetsége, tekintélye, rátermettsége. De csak biztatták, kérlelték. Végre is a szomszédos Békésszentandrás. egyik jóképű magyarja vette pártfogásba a grófot és rá szólt a választókra: — Ne erőltessé kentek a gróf urató. ő tudja a saját tehetségét, nem kedtek, hiszen minden szamár maga érzi a maga terhét. Kis Dongó Nótázzunk egy kicsit ERRE KAKAS, ERRE TYUK Erre kakas, erre tyuk, Erre van a gyalogút. Ide te, oda te, Subám alá gyere te! Egyszer voltam nálatok, Ugatott a kutyátok. Ide te, oda te, Subám alá gyere te! Ha még megyek hozzátok, Rendre utasítsátok. Ide te, oda te, Subám alá gyere te!---------------------------------ERDŐ, ERDŐ, DE MAGAS. . Erdő, erdő, de magas vagy! Tőlem kedves, de messze vagy! Ha az erdőt levághatnám, Az én rózsám megláthatnám. Erdő nincsen zöld ág nélkül, Mező nincsen virág nélkül, Az én szivem sincs baj nélkül, Mert távol van kedvesétül. ----------------------------ESIK ESŐ, MAJD LESZ MEZŐ . . . Esik eső, majd lesz mező, Hol a gulya legeljen; Lesz még nékem szép szeretőm, Kit a karom öleljen. Én ültettem a rózsafát, Más szedi virágát, Szerettem én szőkét, barnát, Mással éli világát. I ESIK, ESIK, ESIK . . . Esik, esik, esik, Csók-eső esik, Az én ajakamnak Jaj de jól esik. Az eső, az eső Villámlással jár: A szemed galambom, Villámló sugár. Mennydörög, mennydörög A hátunk megett . . . Szaladok, galambom, Jön az öreged.-------------------------ENNEK A KIS LÁNYNAK ... Ennek a kis lánynak Rövid a kötője. Ha ki nem toldatja, Nem jó lesz belőle. Mondtam már, te kis lány Toldasd ki kötődet, De azért ne hagyd el Régi szeretődet.---------------------------------ERDŐ, ERDŐ Erdő, erdő, de szép kerek erdő, Abban vagyon betyár kettő; Azt az erdőt levághatnám, Kis angyalom megláthatnám. Búza, búza, de szép tábla búza, Abban vagyon két szál levendula, Levendula levelében, Ültem a rózsám ölében.----------9_____l____—_____________________________ HIRDESSEN LAPUNKBAN! A LEGJOBB EREDMÉNYEKET ÉRI EL! ERRE GYERE RÓZSÁM . . . Erre gyere rózsám, nincsen sár, Nincs is az ajtómon semmi zár, Nyitva van az ajtóm, bejöhetsz Bontva van az ágyam, lefekhetsz. Addig a házamból el nem mégy, Mig három szál gyertya el nem ég; Már a negyedik is félben ég, És a szerelem még sem elég. ----=— ERDŐ, ERDŐ, DE MAGAS VAGY . . . Erdő, erdő, de magas vagy, Szép galambom, de messze vagy Azt az erdőt levághatnám, Szép galambom megláthatnám! Szép galambom megláthatnám, Kalitkába bezárhatnám, Körnvöskörül csókolgatnám, Könnyeimmel áztatgatnám. Óh vig időm, de elmúltál, De hamar bura fordultál! Vig napjaim de elvesztek, Örömim is elenyésztek. Már én tőled elbúcsúzom, Nem mondhatom, miként bánom; Tudja Isten, hogy szeretlek, Tudod te is, hogy kedvellek. Én tégedet arra kérlek, Tudod te is, hogy kedvellek. Ha meg találok is halni, Te azt meg fogod álmodni. Akkor egy gyászos sirt ássál, És naponkint ott sirassál, Mintha testem ott nyugodna, Ifjú szivem ott portana. Még egyszer is arra kérlek, El ne felejts, amíg élek; Ne zokogj hát, ne sirassál, Én elmegyek, Isten hozzád. Boldog voltam, nagyon boldog
