Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1960-07-20 / 14. szám
1960 julius 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 3-IK OLDAL Gyermekrovat MAGYAR VAGYOK Szeretem én ezt a földet. Amely nékünk kenyeret ád, De szivem sohsem felejti A távoli magyar hazát. Vándormadár vagyok én most, Messze élek más országba Csak a szellők szárnyán repül Gondolatom a hazámba. De ha kérdezik, ki vagyok, Szivemből mást nem mondhatok: Magyar vagyok, az maradok, Mig rám Isten napja ragyog. Az uj kenyér Aratás után nagy munka kezdődik a gazdáknál. Csépelnek. Búgnak a cséplőgépek. A cséplőgép kicsépeli a kalászokból a gabonaszemeket. A mag belehullik a zsákokba. A gabonát a magtárban tartják. Ami eladó, azt beszállítják a városba. Eladják. A gazda rakott szekérrel, vagy teherautóval megy a malomba, őröltét. Finom, fehér lisztet visz haza. Az asszonyok boldogan dagasztanak a friss lisztből és sütik a friss, ropogós, jóizü magyar kenyeret az uj lisztből. Mikor asztalhoz ül a család, akkor az édesapa, vagy az édesanya kezébe veszi a kenyeret. A kés hegyével keresztet ir rá. Csak azután szel belőle. Ez régi szép, magyar szokás. Ilyenkor arra emlékezünk, hogy mindent a jó Istentől kapunk és az uj kenyeret is az ő nevében szegjük meg. A gyermekek szeretik a kenyeret. Ha éhesek, ezt mondják: — Édesanyám, kérek egy kis kenyeret! Ha vajat vagy lekvárt ken rá édesanyjuk, annál jobban ízlik. A szegény koldus is egy darab kenyeret kér, mikor bekopog az ajtón: — Az Isten nevében, adjanak egy kis kenyeret! Adunk is neki jó nagy karéj kenyeret. Adjunk a szegénynek abból, amit az Isten nekünk adott. SZÜLETÉS- ÉS NÉVNAPRA rendelje meg rokonának, barátjának, ismerősének a “KIS DONGÓ”-t, mert az a legjobb, legolcsóbb ajándék minden magyar részére. FÜRÖDJÜNK A meleg nyár mindenkit a vízbe hiv. A napsugár és a fürdés igen szükséges. Egészségünk megőrzője mind a kettő. Az ügyes gyermek megtanul úszni. A nagyobbak ugródeszkáról fejeseznek a vízbe. Labdázni is lehet a vízben. Jó mulatság a fürdés, úszás. Akik viz mellett laknak, eljárnak csónakázni. Az evezés erősiti testünket. Motorcsónakkal messze lehet kirándulni. A napozás barnára festi bőrünket. A napsugár ingyen orvosság. Nyáron nem félek az esőtől sem. Nyári eső csak viz! Vitorlázás a Balatonon Magyarországon van egy gyönyörű nagy tó, Balaton a neve. Olyan nagy tó ez, hogy egy felnőtt ember három nap, és három éjjel mindig mehetne, mig egyik végétől a másikhoz érne. A Balaton partja körös-körül csupa fürdőhely. Ezer és ezer kisgyermek és felnőtt fürdik a Balaton vizében minden nyáron. A Balatonon gőzhajók járnak. De sokkal több a vitorlás csónak. Ezek gyorsabban haladnak mint a gőzhajók. Úgy suhannak a vizen, mint a gyorsvonat a sínen. A szél viszi őket. Ha egyszer hazamengyünk Magyarországra, elmegyünk a Balatonhoz. Beleülünk egy vitorlásba és úgy repülünk vele majd, hogy a halaknak is tátva marad a szája! Magyar halászlé A jó Isten nemcsak a földeken és a fákon, bokrokon ad táplálékot az embereknek. A vizekben is gondoskodott táplálékunkról. A folyókban, tavakban, tengerekben halak élnek és a hal húsa nagyon finom. A magyar folyókban és tavakban is sok a hal. A Duna, a Tisza és hatalmas tavunk a “magyar tengernek” nevezett Balaton hala igen izes. A halat a halászok halásszák. Hálóikkal emelik ki a vízből. Mikor felhúzzák a hálót, kövér pontyok, tátogó csukák, bajuszos harcsák fickándoznak benne. Sokféle hal van. A halászok jól értenek a hal sütéséhez, főzéséhez. Aki egyszer eljut Szegedre, ebbe a szép nagy magyar városba, kóstolja meg a szegedi halászok levesét, a halászlét. Még a király szakácsa sem főz annál különbet! MAGYAR ARATÓK DALA — Tompa Mihály verse — Hajnal hasad, harmat esik, Munkálkodjunk sötét estig! Gyűl a maroké hosszabb a sor Majd alhatunk karácsonykor. Édes hazánk boldog ország, A jó Isten, beh jó hozzánk! Amit szemünk, szivünk kíván: Bőven terem síkján, halmán. ----------------------------VÁGTATÓ MÉNES A PUSZTÁN A régi magyarok nagyon sok lovat tartottak. Akkor még nem voltak traktorok, gépkocsik. Sok ló kellett a gazdáknak. Sok ló kellett a katonáknak, a magyar huszároknak is. Mikor sok volt a ló, akkor a nagy legelőkön, a pusztákon tartották őket. Ilyen nagy puszta már csak egy van Magyarországon. Ez a Hortobágy. A Hortobágyon sok ló, szarvasmarha és juh legel. Olyan nagy ez a puszta, hogy nem látni a végét sem. A pusztában nagy gémeskutak állnak. Ott itatják a sok állatot. Szépek a szelíd juhnyájak. Szép a nagy marhacsora is. Száz és száz tehén, borjú, ökör legel egy gulyában. Legszebb azonban a ménes. Egy ménesben több száz ló van. Ezeket lovaspásztorok, a csikósok őrzik. Tavasztól őszig künn élnek a pusztán. Ház nincs ott. ők is az Isten szabad ege alatt alusznak. Leteritik a subát, az az ágyuk. Ha esik az eső, akkor sem áznak meg. Megvédi őket a suba. Mikor a ménest hajtják, akkor hosszú karikás ostoraikkal durrogtatnak. Nyerítenek a lovak. Felkapják fejüket és vígan futnak. A farkuk úgy lobog, mint a zászló. Gyönyörű látvány ez. A csikósok olyan deli legények, mint az ősmagyarok voltak. Darutollas kalapjuk alól büszkén néznek a világra. A csikós a leghíresebb magyar pásztor.--------é»-.-----------EMLÉKVERS Adja Isten, hogy ember légy: Ép, erős, bölcs és jó, Józan, okos, jámbor, igaz, Jó és balsorsban állandó. BRIMM, BRUMM, BIKA BŐ! — Irta: Pohárnok Jenő Brimm, brumm, bika bő, Hangos most a nagymező! Az orrában vaskarika, Úgy sétál a mérges bika. Még a fák is remegnek, Vigyázzatok, gyermekek! Bő, bő! bika bőg, Szarva tépi a mezőt, Pásztor-ostor durrog, dörren, Áll a bika most már csöndben, Brimm, brumm, bika bő, Ismét csendes a mező.---------s 3 >"*"•-------KIRÁNDULÁS A falusiak mindig az aranyos napsugárban élnek. Falun a levegő is tiszta, a városi levegőben sok a por, korom. A városiak szívesen mennek el kirándulni. Elmennek erdőt, hegyet járni. Szabad levegőt szívni. Erős cipő, hátizsák és kész a kiránduló öltözet. Erdőt, mezőt járni, hegyre mászni nagyon élvezetes dolog. Az erdők mezők, vizek hívják is az embereket: Jöjjetek, jöjjetek! Friss levegővel, arany napsugárral várunk rátok. Aki elfárad, lepihenhet az árnyas lombok alatt! A jó Isten igen szép világot teremtett. Menjünk, gyönyörködjünk benne. Kisfiúk, kislányok cserkészeknek állnak be. Akkor azután vígan járják a mezőt, erdőt, rétet. Legyünk mi is kis cserkészek!---------§»>-------------A MAGYAR LEGÉNY Az Alföldnek sik mezején, Ott terem a magyar legény. Pörge kalap van a fején, Cifra suba vállahegyén. Ha felpattan a lovára, El-kinyargal a tanyára. (Czuczor Gergely) Magyar szakácskönyv — angol nyelven amerikai mértékegységgel DÍSZES KIADÁS — GYÖNYÖRŰ SZÍNES KÉPEKKEL Szegő Imre, a budapesti Szent Gellért szálloda volt főszakáesa, az ételek — és Réthy cukrász a tészták, sütemények, torták, stb. receptjeivel. Tartalmazza: levesek, húsfélék, főzelékfélék, körítések, saláták, halak magyaros elkészítési módját, valamint főtt és sült tészták, sütemények, torták, kalácsok, rétesek, kiflik, stb. magyaros elkészítésének módját. Rendelje meg a másodgenerációs gyermekeinek, menyének, vejének, amerikai ismerőseinek s a bevándorolt magyarok, akik amerikai családhoz kerültek, adják oda amerikai háziasszonyuknak, akik bizonyára örömmel veszik, ha a világhirü magyar konyha szerint elkészitett ételeket megismerhetik, készíthetik és fogyaszthatják. — Ára szállítási díjjal 1 dollár — Megrendelhető a következő cimen: KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Mich. — Csakis a pénz előzetes beküldése esetén szállítjuk. —
