Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1960-06-20 / 12. szám

CLEAN FUN Vol. 21. évfolyam._____— Detroit. Michigan — ■*^j§Sl£> 51 1960 junius 20. — 12. szám. FÉLREÉRTETTE Feleség: Megmondtad a fő­nöködnek, hogy azért késtél el mert egész éjjel a kislányt tar­tottad az öledben? Férj: Igen... Feleség: És mit mondott? Férj: Azt kérdezte tőlem irigykedve, hogy milyen volt a kislány, szőke, vagy barna? ----------------------­Péter: Láttál már jet repü­lőt? Gyuszi: Még nem. Hát te lát­tál már? Péter: Én már láttam, de a pilóta, akit megkérdeztem, azt mondta, hogy az nem jet gén. hanem csak a csomagszállitó kocsi.---------------------------------------— — Hány éves vagy, fiam? — kérdi a tábornok az egyik ka­tonát. — Huszonkettő. — Mennyi ideje szolgálsz? — Tizenkettő. — Tizenkettő? Micsoda bo­lond beszéd ez? — Úgy igaz az, generális uram. Öt évig szolgáltam mint libapásztor, kettőig mint bor­­jucsordás, háromig mint csi­kós; két esztendő óta pedig mint katona. FARSANGKOR őr: Állj!... Ki vagy? — Az ördög. — Ne viccelj! ... Menj a po­kolba! GONDOLJON AZ ÓHAZÁ­BAN SZENVEDŐ VÉRE­INKRE! HEGYRŐL LEFELÉ Sofőr: Baj van! Elromlott a fékem. Utas: Szerencsétlen! Állitsa le gyorsan az órát, hiszen 200 kilométeres sebességet mutat! -----------------------­MENTSÉG — Miért mesélted barátaid­nak, hogy kitünően főzök? Hi­szen jól tudod, hogy még egy rántottét sem tudok elkészí­teni? — Hát csak meg kellett okol­nom, hogy miért vettelek fele­ségül ...---------------------------------­MEGÉRDEMELTE Biró: Te füstös,, mintha már láttalak volna valahol... Cigány: Ó, csókulom á pók­hálós bál fülit a tekintetes bíró urnák, hát perse, hogy látott... hát a lyányát in tánitottám olyán sipen hedegülni! Biró (felhördül): Úgy? Tíz­évi fegyház.-----------.-«í §»>■----------­GYEREKEK Benőke: Mond Tibiké, hogy lehet az, hogy téged minden­nap megver a papád? — Tibiké: Úgy, hogy ő erő­sebb mint én. ADDIG NEM BÁNJA — Anyukám, olvashatok az ágyban addig, amig elalszom? — Addig nem bánom... De tovább egy percig se!--------------------------­— Ugyan mit vesződsz olyan sokat ezzel a kutyával? — Meg akarom tanítani, hogy annyit vakkantson, ahány óra van s amint ezt tud­ja, eladom — az órámat. Papa (miután felvitte fiát a hegyre): Nézd csak fiacskám, milyen szép ott lent a város. Pubika: Ha olyan szép a vá­ros odalent, akkor miért cipel­tél ide fel?---------------------------9 NEM ÁRTOTT VOLNA — Olvastad az újságban, mi­lyen érdekes verseny folyt le “New York legjobb gazdaasz­­szonya” címért? — kérdi Adol­fot a felesége. — Neked is indulnod kellett volna azon a versenyen, — mondja Adolf. — Aranyos Dolfikám, — mondja örömkönnyek közt az asszony, — azt akarod ezzel mondani, hogy én nyertem vol­na meg a versenyt? — Hát azt éppen -nem, — de nem ártott volna, ha jól meg­figyeled, hogy milyenek a jó gazdaasszonyok. — Nem is hiszed, hogy a só­goromnak milyen nagy gazda­sága van! — Ne mond! — De bizony ám! Valahány­szor elmegyek hozzá, mindig egy ökörrel több van nála. DIVATÁRUÜZLETBEN — De segédur kérem, micso­da dolog ez? A hölgy panasz­kodik, hogy nem mutatott sem­mi udvariaságot! — Főnök űr, kérem, ez volt az egyetlen, amit nem mutat­tam meg az egész boltban...-----------§*»-------------­Ő SE SZÓLT... .Férj: Csak annyit mondok asszony, hogy addig ne menj uj frizurát csináltatni, mig én bele nem egyezem. Feleség: Na és, te talán kér­ted az én beleegyezésemet, mi­kor megkopaszodtál?--------**$<?*>-------­BARÁTI VÉDELEM — Müller azt mondta, hogy te tökéletes hülye vagy! — Remélem megvédtél? — Hogyne, azt mondtam ne­ki, hogy nincs semmi tökéletes a világon ...

Next

/
Thumbnails
Contents