Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1960-05-20 / 10. szám

8-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1960 május 20. ÓHAZAI ANEKDOTÁK MAGA UGAT ESTE NEM ROSSZ MEGOLDÁS Újoncokat tanított a tiszt, és magyarázta nekik az előőrsi szolgálatokat, mondván, hogy az előőrs mindenkor föltartóz­tathatja azt, aki megközeliti, és jelentést tesz róla. — Nos, ki tudna példát mon­dani? kérdi a tiszt körülnéz­vén a fiukon, kik mélyen hall­gattak, mig végre egy köpcös kiválik a többi közül. — Tehát mit csinálnál — kapott a szóba a tiszt, ha elő­őrsön valaki feléd jönne? — Föltartóztatnám — felel a fiú. — S aztán? — Leütném.--------£2^-----------­SZÉKELY VIRTUS A körösfői székely legény igy fohászkodik verekedés , előtt, a román legényre pislantva: — Én Uram Istenem, ne se­gíts se neki, se nekem . . . csak nézd, hogy én mit csi­nálok! Szerkesztői üzenet Felkérjük kedves olvasóin­kat, hogy előfizetéseiket vagy egyéb pénzküldeményeiket (Money order vagy Am. Ex press Money order) ne sze­mélynévre, hanem az újság­nak címezzék: “Kis Dongó - Clean Fun” névre. Mészáros lakik egy uzsorás szomszédságában, ki már igen megunta, hogy annak kutyája minden éjjel kiugatja szeméből az álmot. Mit csináljon a mészáros? Mindennap jókora csontokat dobált az uzsorás udvarába, hogy a kutya dolgot kapjon, és ne ugasson. Észrevette ezt az uzsorás, a kutyát elpusztította a háztól a csont miatt, melynek ő jó hasz­nát vette; hanem ezentúl min­den este maga ugatott.--------------------------­LŐGYAKORLATON Esős idő volt. Katonáéknál nem volt kirukkolás. Az ön­kéntesek az iskolában tartottak lövési gyakorlatot, öt inch nagyságú figurákra. Jelen volt Kiss* ezredes is. Az egyik önkéntes leadja az öt lövést, de egy sem talál. Er­re egy szabadkai városi tisztvi­selő, tartalékos hadnagy, ki­rántja hüvelyéből a kardját és lekaszabolja a figurákat. Kiss ezredes nagyot néz, az­tán fölordit: — Hadnagy ur! Meg van maga bolondulva?! — Nem, ezredes urnák alá­­san jelentem, — mondja a had­nagy, — de mivel láttam, hogy az ellenséget golyóval nem tud­juk leszedni, hát karddal ka­szaboltam le. AKIK FÜTYÜLNEK Midőn egy darabot kifütyül­tek, minden ember fütyölt és csak egyetlenegy tapsolt. Kérdi tőle a szomszédja: — Mért tapsol ön, mikor a többi fütyöl? — Uram! — felel amaz — én azoknak tapsolok, akik fü­tyülnek.--------------------------­AZ ELVESZTETT PLÉBÁNOS Egy plébános csikorgó téli időben, szánkón igyekezett a szomszéd faluba. A lapos pa­raszt szánkóra rátették a vesz­­szőből font kast, ebbe ült a plébános, vígan szivarozva. Alig hogy elhagyták a falu határát, a cigánydombot, hogy hogynem, a kas a plébánossal együtt lecsúszott a szánkóról, bele a térdig érő hóba. A plébános, mikor annyira magához tért, hogy kiálthatott volna a kocsisnak, az akkor már vígan csilingelve olyan messze járt, hogy a plébános hangját a kocsis már nem hall- i háttá meg. A plébános mit tehetett, fog­ta a kast, félrehúzta az útból, beleült és kedélyesen tovább szivarozott és várta a jószeren­csét. Végre jött a faluból egy szán­kó. A gazda látja a plébánost, ; amint az országúton, hóba és ! kasba ülve szivarozik, elbá­­j múl, nem tudva mire vélni a 1 furcsa helyzetet, megkérdi: Mit csinál itt, plébános ur? A szomszéd faluba akartam menni, de itt a zökkenőnél le­csúsztam a szánról és Szepi nem vette észre. Mire meg föl­­tápászkodtam, a Szepi már oly messze járt, hogy a kiáltásom nem hallotta. — Sebaj, mondja a gazda — elviszem én szívesen a plébános urat. Felrakták a kast és us­­gyi előre. A gazdának jó lovai voltak, közéjük csapott és csakhamar utolérték Szépít, aki még most is abban a tudatban hajtott előre, hogy a plébánost viszi. Midőn a plébánosék elér­ték Szépít, egy szót sem szóltak neki, csak elhajtottak mellette. A plébános ül a szánon és nagyban fújja a füstöt. Szepi odanéz. Csak bámul.. Keresztet vet magára. Ó, mi történt itt! Angyalok vagy ör­dögök űznek vele igy tréfát? Szepi nem tudta megérteni, mi­képen lehet az ő plébánosuk egyszerre két helyen: az egyik az ő szánján fújja a füstöt, a másik amott? ... Később kérdi a plébánost, hogy mi történt itt? De az csak! hallgat, áttéteti a kast az ő kocsijára és hajtat tovább. Szepi sohasem tudta meg, hogy miképen történhetett ez. Azt hitte, valami csoda ... SZERKESZTŐI ÜZENET Felkérjük kedves olvasóinkat, hogy költözködés esetén — az j adminisztráció könnyítése végett — úgy a régi, mint az uj címet [ közöljék szerkesztőségünkkel. i ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “KIS DONGÓ” képes élclap havonként kétszer, — minden hó 5-én és 20-án — jelenik meg. Az előfizetési dija egy évre 3 dollár, félévre 1 dollár 50 cent. Lapunk az amerikai magyarságnak közkedvelt élc­­lapja, melyet mindenki járat, aki a tiszta, jó humort, tré­fás történeteket, szivet-lelket üditő olvasmányokat és a szép magyar dalokat szereti s ez az oka, hogy olvasóink nemcsak saját maguknak rendelik meg azt, hanem isme­rőseiknek is szívesen ajánlják előfizetésre. — VÁGJA ITT KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK! — Kis Dongó Kiadóhivatala 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Michigan Mellékelten küldök 3 dollárt ....... centet a Kis Dongó egy évi előfizetésére és kérem azt az alanti címre szíves­kedjék továbbra is küldeni: — megindítani: Nevem: ....................................................................................... Utca, box: Város: .... Állam: — Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. — ÍRATLAN NAPTAR MÁJUSRA 25-én: Orbán hogyha meleg, napos, Szőlősgazda nektárt tapos. Ha eső hull szapora: Ecet lesz csak a bora. A SZALAMANDER Volt egyszer egy szinész, kit Fehér-Feketének hivnak. Ha tudniillik Fehér társaságá­hoz szegődik, akkor Feketének, — ha Feketéhez megyen; Fe­hérnek hívják. —------««3 -------­MERT FALUN TÖRTÉNIK Egy falusi ur először menvén nagy városba, kérdi tőle valaki, hogy: — Megyen ön színházba? — Nem én, — feleié a kérde­zett, mert amint a szinlapon olvasom, az egész falun törté­nik, — akkora utat már nem tehetek, lovaim igen elfáradtak. Hevesi dalok CSÚCSKONFERENCIÁRA Nemsokára össze ül majd a négy Nagyhatalom, Szemeikből kitűnik a sötét aggodalom. Mi lesz, hogy ha most sem tud­nak zöld ágra vergődni: A háborút elkerülni, békét nyélbeütni. Millióknak szeme rajtuk és figyelik őket, A világnak nagy színpadán a főszereplőket. Én is összeülök gyakran jóbarátaimmal, De zöldágra mi se jutunk tárgyalásainkkal. Gyűlés után elsétálunk HEVESI BÁRJÁBA, Vitánk hevét hütögetiú lejegelt borába. Jó bor mellett tárgyalgatunk s nem terem ott gazság, Régi közmondás az nálunk: “borban az igazság!” A négy Nagyhatalomnak is azt tudom ajánlni: Ne a csúcsok hegyén ülve kezdjenek tárgyalni. Hanem szépen, rendben, sorba, nem tekintve korra: Üljenek be HEVESIHEZ egy-két pohár borra. A jó bortól fejükbe száll majd egy kis vigasság, S igy terem meg részünkre is a béke s igazság. Hevesi Ferenc a Hevesi Cafe tulajdonosa 8010 W. Jefferson Detroit, Michigan

Next

/
Thumbnails
Contents