Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1960-01-05 / 1. szám

4. OLDAL. KIS DONGÖ — CLEAN FUN 1960 január 5. UJ ESZTENDŐRE Uj esztendő . . . uj remények nyílnak szivünk mélyén vigasztaló írnak, ha nehéz volt, hoz tán könnyebbséget már ezután a jövendő élet. Uj esztendő . . . sok minden van nálad, csak megrakták színig tarisznyádat a mennyei szolgák fent az égen hogy segíthess itt a sok szegényen. Lásd, a rónánk kitárul most néked, mint egy tenyér, amely üres: nézzed, és úgy lesi, mit hozol immáron, ha kedvedben osztogatsz a nyáron. Örvendezd meg minden áldott jóval, ne csak jéggel, zivatarral, hóval, de vetéssel, jószággal, kenyérrel, s olyan tűzzel, amely szőlőt érlel. Halász a kedvére halászhasson, a részes a kedvére arathasson, gízda örvendezzen, lány, legény szeressen, és szemük ragyogjon csillagoknál szebben. ———------­KÜLÖNBSÉG Egy fuvarosnak szekerén a j ráfot igazította meg a cigány­kovács. — Mennyi jár érte? — kér­dezte a fuvaros. — Negyven krajcsár. — Már ez nem igazság, — csóválta a fejét a fuvaros, — én sokszor napestig dolgozom, s alig keresek annyit; kend pe­dig kétszer-háromszor üt a ka­lapáccsal, s már négy hatost kér. — Csakhogy — válaszolt ke­­vélyen a cigánykovács, — a kelmédé, gazsduram, csak do­log, de azs enyim munka.--------------------------­A KEVÉLY SVÁB — Mit kóstál a jegy innen Feketecsig? — kérdi a sváb a vasúti pénztárost. — Egy forint ötven krajcár. — Az nagyon drága, — véle­kedik a sógor. — Ha egy forint­ért ideadja, megveszem. — Itt nincs alku. Kell, nem kell? — felelt bosszúsan a pénz­táros. A sváb pedig szépen vissza­ballag a faluba és odahaza me­séli az élményeit. — Hanem aztán hallották volna csak, háromszor fütyült utánam a vasút, hogy menjek vissza, de én bizony nem men­tem. Miért nem adta olcsóbban ; a jegyet, mikor kértem. í r Kegyelemmel teljes ALI és biztonsággal 1 Munkatársa AMERIKAI MAGY BORSHY KEREKES GYÖRGY Elnök 1801 P STREET, N. W. Levél a zuly esztendőrül mög a Rigó tzigányrul Irta: Gárdonyi Géza Lyó egészségöt és hasonló lyó­­kat kívánok, valamint boldog uly esztendőt kívánok az uly esztendőben mind közönségös­­sen, továbbá az báróné inassa itt lyárt, hogy ne kennyük mög a tsizmánkat halzsirral, mint tavaj uj esztendőkor, mon­dok a zeskütteknek, karátson­­kor kentük mivel lőhetne mög­­sömmisiteni a maradék szagot is, mert lám mijjen kényös a! zóra, akáí a zagár kutyáé hát Durbints azt ajánlotta, hogy: küggyünk a patikába rózsa­­vizér, de mondok az tsak hu­­svétkor divat. Varga sógor sütt almának a levit ajánlotta, de mondok az se tsizmára való. Végtére aszontuk, hogy mög­­mosattyuk a tsizmánkat oszt mögsubitzkoltattyuk röggel pe­dig foghajmás kóbászt kávéd­­zuhk arra oszt a zirigység se mondhati hogy rossz szag. A méltóságos báró nem vót itthon mőte mögválasztottuk se nem kezel velünk, se nem beszél, hát leraktuk az kalapot, süvegöt mög a botokat kívül a zaj tó mellé, oszt békopogtatok. — Szabad aszondi a mélt­óságos asszony bévülről szép vékony úri szóval. Hát egyet kettőt köhéntöt­­tem oszt beditsér'tünk. Ott ült az karos székbe, ződ sejöm ru­hába, zsekendő az kezibe hát azt, hogy szép röndbe a hátam mögi sorakoztak a zesküttek, kifeszitöttem a melyemet oszt: igy köszönöttem a magam versivel; Fölvérattunk íme ulyév röggelére Méltóságodnak is az tisztöletére Aggyon a Jó Isten erőt egészségöt Bort, búzát szalonnát, tsöndes bék­össégöt, Távoztasson innen mindön nyavaly­ákat, Huzza le a záldás az gyümölcsfa ágat Méltóságos asszony kösségünk áldása Ne lögyön ez évben semmi tsikarása. (Mert tavaly abban nyavajgott.) Méltóságos ur is kösségünk nagy ura Soha ne eressze az fejjit nagy bura. Áldja mög a zisten a zegész tsaládot, Ökrejit, lovait, mindön majorságot, ’ Kerüjje ez házat mindön veszödelöm De legkivált mint vót gyesznó veszöd­elöm. S ha egykor eljutnak tsöndes kimúl­ásra, Lögyön az lelkűknek mönnybe föl jutása. ügön tetszőit neki a versöm nagy gyönyörűséggel löngette háromszor is a zsebkendőlyit, a végin még a szömit is leh­unyta a nagy élvezettük Oszt hogy sorra kézit tsók­­oltunk neki, hát akkor láttyuk, hogy a nagy örömtül kókado­­zik. Tyü a zirgalmát, mondok, hamar vizet ide! A zegyik eskütt fölkapi a zasztalrul a virágtartó üveg­ibriket, oszt bédüti a nyakán, hát tsakhamar föl is eszmélkö­­dött, zigaz, hogy a lábaszárán tsorgott ki alól a viz. — No aszondi a szobajány kisszony, hogy aszondi mönny-KIS DONGÓ — CLEAN FUN The only Hungarian Comic Paper in the U. S. Published every 5th and 20th of each month by KIS DONGÓ PUBLISHING CO. — 7907 W. JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICH. Managing Editor: BELA KOLOS, üzletvezető szerkesztő. Munkatársak: E lap minden olvasója. Subscription price one year $3; eight months $2; four months $1. Előfizetési ára egy évre: $3; nyolc hónapra $2; négy hónapra $1. Hirdetési árak: Egy hasábos egy incses egyszerű hirdetés $1.50; verses hirdetés $2. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. enek most mán, mert a mélt­óságos asszony mögbetegödött. De hogy mán Kátsárul is be­­széjjek, hát aminap kiásta Vida az tömlötz falát oszt megszö­kött, mondok Kátsának keress egypár vájogot oszt rakd bé a falat. Aszondi erre hogy ne hara­­guggyak mert ü aztat nem töh­­eti. Mér nem töhetöd? — mon­dok elbámulva. Aszondi nem engedi a biske­­ségem. — Mondok, hát mire vagy büszke te rongyos. — Aszondi a nemzetsigömre. Mögértöttem aztán, hogy a miket a kaszinóba kiolvastam a zulyságbul az esött a fülibe. Mei't a Rigó Jantsi tzigány tör­ténetit olvastuk, mondok em­­égis szörnyűség, hogy egy tzi­gány elmerte szöktetni a, her­­tzegnét, de hogy tovább olva­stam kiviláglott, hogy mög­­szerötte Jantsit az hertzegné egy kávés házban. Gondótam és mondok mér nem én vótam akkor ott abba a kávésházba, mer aki biró ur, mégis tsak különb az muzsi­kus tzigánynál, akár mijen szé­pön muzsikál is. Hát mondok Kátsának látod­­e ezt a botot? Hát aszondi iszen mögtöszöm én a biró ur kedv­­éér de most mán biró uram is tőgye mög, hogy választasson bé a kaszinóba a tagsági dijat lemuzsikálom. Hát fordult is í'óla szó, de se­nki nem javallottá, magam se erőtettem, mert mondok lőhet hogy külső országokba más a szokás, de mán minálunk tsak akkor erösztődik be a házba az tzigány, ha muzsikál, akkor is a zaj tó mögött a heje a sar­okba. Göre Gábor biró ur.

Next

/
Thumbnails
Contents