Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1960-03-20 / 6. szám
SS ) Xí w CLEAN FUN Vol. 21. évfolyam. — Detroit, Michigan — 51 1960 március 20. — 6. szám. "f" gyászjelentés Alulírott, megtört szívvel, de a jó Isten akaratában megnyugodva jelentem, hogy feledhetetlen jó férjem, a “Kis Dongó” volt szerkesztője KOLOS BÉLA áldásos életének 74-ik évében, 6 havi betegség után, február 24-én átadta nemes lelkét Teremtőjének, Detroitban, a Delray General kórházban. Február 27-én, l/210 órakor, Ft. Jakab András róm. kát. plébános által, a Sölösy K. János temetésrendező halottaskápolnájában végzett gyászszertartás után, Detroitban, a Woodmere temetőbe helyeztük örök nyugalomra. Nyugodjon békében! Az örök világosság fényeskedjék neki! ÖZV. KOLOS BÉLÁNÉ a “Kis Dongó” tulajdonosa 9207 Lyon Street, Detroit 17, Mich. Kolos Béla 1886. január hó 13-án született, Budapesten. Édesatyját még egész kis gyermek korában elvesztette. Édesanyja 10 gyermekkel maradt özvegyen. Hogy a nagy család fenntartásához ő is hozzájáruljon, kisebb diákokat készített elő vizsgáikra, csekély honorárium ellenében. Egy alkalommal mosolyogva mesélte, hogy hónapokig nyújtott neki kereseti lehetőséget, négy, vidékről Pestre került (irni-olvasni nem tudó) fiatalember, akiknek szerelmi levelezéseit ő intézte, és hogy milyen förgeteges bonyodalom keletkezett abból, amikor kitudódott, hogy a leveleket tévedésből elcserélte és úgy küldte el a választottaknak. — Ezek után — mondta — visszatértem a kisebb keresettel, de izgalom és rettegés nélkül való diákoktatáshoz. Iskoláit ugyancsak Budapesten végezte. Mái- diák korában kitűnt írói készsége, mert verseivel és elbeszéléseivel több sikert aratott. A Kereskedelmi Akadémián, érettségizett és rövidesen egy könyvkiadó vállalatnál kapott könyvelői állást. Később pedig mint főkönyvelő dolgozott. A trianoni kényszer-békekötés után igen megnehezült aj helyzet Csonkamagyarországon. Sok jó hazafi vette kényszerűségből kezébe a vándor- i EMLÉKEZÉS KOLOS BELARA 1886 — 1960 botot és indult tengerentúlra szerencsét próbálni. Kolos Béla is utrakelt és 1921-ben, immár 39 esztendővel ezelőtt érkezett Amerikába. Megérkezése után Philadelphiába került, ahol — nyelvtudás hiányában, — kétkezi munkával próbálta megkeresni a mindennapit. Gyenge fizikuma azonban arra kényszeritette, hogy más megélhetés után nézzen. Egy alkalommal az akkori magyar újságokban állás után kutatva, megakadt szeme egy hirdetésen, melyben német nyelvet biró, gyors- és gépírót kerestek. Irt a megadott címre és rövidesen megkapta az uj munkahelyére való utazási költséget jövendő munkaadójától, így került Beauty, Kentuckyba, egy nemrég alapított magyar bányatelepre, ahol mint a vállalat tisztviselője és a “Magyar Bányászlap” segédszerkesztője kapott alkalmazást. Később a bányatelepen létesített magyar iskola tanítójaként is működött, majd pedig egy róm. kát. templomot építettek, amiért' magas egyházi elismerésben részesült. Amikor az amerikai gazda-: sági élet a depressziós évek váltólázában szenvedett, Kolos Bélát már a “Magyarok Vasárnapja” íróasztalánál találjuk Clevelandban, ahol átvette az újság szerkesztését. Előbb segéd-, majd főszerkesztője lett a lapnak, hova-tovább tulajdonosa. Ezekben az időkben , nemcsak a “Vasárnapba” de a “Jópásztorba” is irt és mindkét újság- részére, évente naptárt is szerkesztett és adott ki. Igen nehéz és küzdelmes évek voltak ezek, melyek mély nyomokat hagytak életében. Kolos Béla 1935-ben került Detroitba, ahol még évekig készítette a “Magyarok Vasár-' napját”. Később alapította aj saját tulajdonát képező “Kis; Dongó — Clean Fun” élclapot.: Ezen a kis újságon keresztül; igyekezett a nehéz napi munkában megfáradt honfitársai J arcára enyhülést hozó mosolyt: varázsolni. 1943-ban került a -“Detroiti Újság” szolgálatába, ahol nem- j csak az újságot szerkesztette, de minden évben naptárt is adott ki. Az első időben mint segédszerkesztő, később mint főszerkesztő dolgozott 17 hoszszu éven át. A “Detroiti Újságon” és a! “Kis Dongón” kívül még 5-6 más magyar újság előállitásá-! val járó ügyes-bajos dolgát és! felülvizsgálását is végezte, ami; sokszor emberfeletti munkát rótt az egyébként gyengefizikumu, de erős akaratú emberre. Kolos Béla fiatal özvegyet hagyott hátra, aki példás hűséggel volt segítségére férjének a “Kis Dongó” adminisztrációs munkájában, sőt a csomagolás és postázásban is. Betegségében pedig a legnagyobb szeretettel és önfeláldozással ápolta. Mélyen vallásos, istenfélő életet élt. írásaiból kitűnt a hazájáért aggódó, lángolólelkü hazafi. Halálával nagy veszteség érte az amerikai magyar sajtót, amelynek kitartó és lelkiismeretes munkása és “élő lexikon”-ja volt. Isten Veled, kedves Béla bátyám! Kérünk, hogy a Mindenható trónja előtt könyörögj a Te álmodért — a mi álmunkért: egy szebb és boldogabb magyar jövőért, Magyar Hazánk felszabadulásáért. Az örök világosság fényeskedjen Neked! * * * A “Kis Dongó” élclap, melyet Kolos Béla oly szeretettel és gonddal szerkesztett, ezentúl is megjelenik a régi szellemben s a rendes időben. A lap továbbra is az özvegy, Kolos Béláné tulajdonában marad, a szerkesztést pedig már hosszú hónapok óta a “Kis Dongó” egy régebbi munkatársa látja el, aki az elhunyt szerkesztővel évekig együtt dolgozott a lap előállításán. Szerkesztő
