Kis Dongó, 1960 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1960-02-20 / 4. szám
1960 február 20. trui nover» _ CT,EAN FUN 3-IK OLDAL Gyermekrovat AZ EGEREK GYŰLÉSE Egyszer az egerek gyűlést tartottak. Felállt egy fiatal egér, Cincogó s igy szólt: — Vitézek! Fáj a szivem, ha rágondolok, a nagybajuszu macskára. Maholnap egy se marad belőlünk, úgy pusztítja az egerek nemzetségét. Miért születünk a világra, ha a macska esz meg bennünket? Tudom én, hogy erősebb nálunk a macska! De ha egyetértünk, ha egy akarattal szembeszállunk vele: sok egér macskát győz! Harsogjon a trombita, peregjen a dob, ropogjon a puska, lobogjon a zászló! Menjünk a macska ellen! A fiatal egér beszéde nagyon tetszett az egereknek, felugráltak nagybátran s mind azt kiabálta: — Csatára, csatára! — De — beszélt tovább Cincogó — tudok egy könnyebb módot is. — Halljuk, halljuk! — kiabáltak az egerek. — Vegyünk egy csörgőt! — folytatta Cincogó. — Akaszszuk a macska nyakába. Mikor jön, mindjárt megtudjuk, mert csörög a csörgője. Akkor aztán: ill’ a berek, nádak, erek! Futhatunk, kinek merre tetszik, nem csip el bennünket! Vitézek, én a csörgőt ajánlom! — Éljen, éljen! — kiabálták az egerek, mert ez még jobban tetszett nekik. Cincogót vállukra emelték, úgy hordozták körül, okos kis fejét meg is koszoruzták. Mikor legjobban éljenezték, felállott egy öreg egér, pápaszem volt az orrán. Egyszerre elcsendesedett a sok egér, csupa szem, fül lett mind. Az a pápaszemes, tudós egér pedig igy beszélt: — Cincogó barátom sokáig éljen! Kitalálta, hogy menekülhetünk a macska elől. ő találta ki a csörgőt, ő akassza föl a macska nyakába. Hálás lesz érte az egerek nemzetsége! Én? — kiált Cincogó. — Én nem merem megtenni. — Én se merem! Én se merem! —■ kiabált valamennyi. A macska ott kint ólálkodott. Uccu! Hirtelen ott termett az egerek közt. Ki erre, ki arra futott, ahogy tudott. De azért Cincogót elcsipte a macska. — No, vitéz Cincogó, itt vagyok! Harsogjon a trombita, peregjen a dob, ropogjon a puska, lobogjon a zászló! Csatára, csatára! Ham, bekaplak! Történet a baromfiudvarból IBOLYA A baromfiudvaron általános volt a felháborodás a disznó ellen. Az itatóvályukat bepiszkolta, az ennivalókat felfalta és ha valahol egy tócsa, vagy más baromfinak való fürdővíz akadt, abba belehemperedett és pocsolyát csinált belőle. Különösen a gúnarak és ludak háborogtak ellene. — Ez már tűrhetetlen. Csupa mocsok lett hófehér ruhánk és karmazsin csizmácskánk miatta. — Amellett üldöz és kerget bennünket, ahol csak meglát. El is határozták a ludak, hogy összefognak ellene. Mig a disznó jóízűen horkolt a pocsolyává züllesztett itatóban, a gu nai'ak és ludak elvonultak a szérűn a kazlak mögé és ott haditanácsot tátották. Elvégre, kedves karmazsinlábuak, — mondotta a fő-gunár — a közmondás is azt tartja, hogy “sok lúd, disznót győz”. Fogjunk össze és tanítsuk meg móresre. — De figyelmeztetem önöket, — folytatta a főgunár, — hogy csak úgy érünk el cél-t, ha mindenki befogja a csőrét és álmában se gágintja el magát. Holnap pedig majd ellátjuk a disznó baját. Részletesen megbeszélték a haditervet, mely szerint majd tisztességre tanítják sertés őfőpiszkosságát. Ezek után szétoszlottak. Kiki ment a maga párjához. A főgunár is ment a maga szükebb családi körébe, ahol szigorúan kérdezte tőle fő-lud őnagysága: — Hol voltál ilyen sokáig? — Sehol kérlek, — mentegetődzött a fő-gunár. — Aha! Nekem beszélhetsz! Amig én itthon kínlódom a kis libákkal, te mások után szaladgálsz. — Ugyan hallod, micsoda gyanúsítás ez? Fontos, közérdekű tanácskozáson voltunk a kazlak mögött. Ott volt minden valamire való gunár. — Fontos tanácskozás? — kacagott fel gúnyosan fő-lud őnagysága. — Ugyan miről tudtok ti magatokban tanácskozni? — Asszony, ne izgasd fel magadat. A disznót akarjuk móresre tanítani. De kérlek, ezt ne mondd el senkinek. — No, majd elhiszem ezt a finom mesét — mondotta a fő-lud asszonyság gúnyosan és ellépegetett. Aznap délután azonban találkozott az öreg tyúkkal, akinek bizalmasan elmondotta: — Holnap nagy dolog történik. — Ugyan micsoda? — kérdezte tyuk őnagysáag izgatottan. * — Ne mondja meg senkinek! A ludak meg akarják verni a disznót. A tyuk alig várta, hogy hazaérjen, nyomban elmondta a kakasnak, amit hallott. De hozzáfűzte, hogy a kakas ne mondja el senkinek. De mikor a kakas meghallotta a hirt, nagyot kacagott felugrott a kerítésre és onnan kukorékolta: — Kukkunk u! Ez lesz osztán csuda muri. — Miféle muriról beszélsz? — kérdezte a kutya, amely a kerítés tövében szundikált. — Nagy veszekedés lesz hol.nap. A ludak megleckéztetik a disznót. De el ne áruld senkinek. —- Mit gondolsz rólam? — kérdezte a kutya fölényesen és tovább állt. Útközben azonban találkozott a szamárral aki barátságosan kérdezte: — Hova rohansz olyan vágtatva? — Ne is kérdezd — lihegte a kutya. — azt meséli a kakas, hogy holnap megverik a ludak a disznót. . — Hűha! — ordította a szamár. — Ez érdekes hir. Ennek utána járok. A legilletékesebbtől kérdezem meg a — disznótól. Minek szaporítani a szót? Másnap kilenc disznó, csupa ordas ártány várta a felvonuló ludakat és úgy megkergették őket, hogy ma is szaladnak, ha meg nem álltak. Jó reggelt, jó reggelt, j Kék ^ibolya virág! Mért bújsz a bokorba? ÍHisz oly szép a világ! Mennyi lepkéje van A tarka mezőnek! Virágról-virágra Vígan kergetőznek. — Nem bánom, nem bánom, Aranyos madárka! Nem vágyom, nem vágyom Ki a nagy világba. Itt, ahol termettem, Nekem szép is, jó is . . . Bokor volt a bölcsőm, Legyen koporsóm is! Pósa Lajos -------k ---------JANCSI A ALLATKERTBEN Jancsit kivitték az állatkertbe s ott sokat tanult, de jól mulatott is. Még az elefánt hátára is felült. Hogy ti is mulassatok, olvassátok el a tréfás verseket, amit Jancsi apja mondott az állatokról: Vízilónak nagy a szája, Afrikában van hazája. Nagy erejű az elefánt, Szelídítve senkit sem bánt. Majom ésszel bir a maki, Azt hiszi, hogy ő valaki. Krokodilus mindig éhes, Bőre vastag, foga éles. Az oroszlán is csak macska, Csak egy kicsit nagyobbacska. Strucc-madár se viszi sokra, Tolla kerül kalapokra. Magyar szakácskönyv — angol nyelven amerikai mértékegységekkel DÍSZES KIADAS — GYÖNYÖRŰ SZÍNES KÉPEKKEL1 Szegő Imre, a budapesti Szent Gellért szálloda volt főszakácsa, az ételek — és Réthy cukrász a tészták, sütemények, torták, stb. receptjeivel. Tartalmazza: levesek, húsfélék, főzelékfélék, körítések, saláták, halak magyaros elkészítési módját, valamint főtt és sült tészták, sütemények, torták, kalácsok, rétesek, kiflik, stb. magyaros elkészítésének módját. Rendelje meg a másodgenerációs gyermekeinek, menyének, vejének, amerikai ismerőseinek s a bevándorolt magyarok, akik amerikai családhoz kerültek, adják oda amerikai háziasszonyuknak, akik bizonyára örömmel veszi, ha a világhírű magyar konyha szerint elkészített ételeket megismeri, készítheti, fogyaszthatja. — Ara szállítási díjjal 1 dollár — Megrendelhető a következő címen: KIS DONGÓ — CLEAN FUN, 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Mich. — Csakis a pénz előzetes beküldése esetén szállítjuk. — Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú füzetben A LEGNÉPSZERŰBB UJ ÉS RÉGI MAGYAR NÓTÁK GYŰJTEMÉNYE TISZTA ÉS OLVASHATÓ NYOMASSÁL. Ára szállítási díjjal 1 dollár Kis Dongó — 7907 W. Jefferson Avenae — Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! —
