Kis Dongó, 1959 (20. évfolyam, 1-23. szám)

1959-08-05 / 15. szám

JÓ VENDÉGLŐ — Előbb, amikor megnéztem az étlapot, a csirkesült ki volt huzva és most látom, megint odairták. Friss csirkét kaptak? — Nem kérem, egy vendég a régit visszaküldte. » --------'^aCj/Zz^-------­KETTŐT EGY CSAPÁSRA — Mit vered azzal a poroló­val a fiadat? — Nem árt neki egy kis apai intelem, mert nagyon csinta­lan, és egyúttal a nadrágját is kiporolom, mert arra is már ráfér. FELHÁBORÍTÓ — Képzeld, milyen felhábo­rító dolog történt! Egy idegen férfi gyűrűt küldött a felesé­gemnek . . . — Na, ez nem olyan nagyon • felháborító! — Nem? Másnap kiderült, hogy a gyűrűben brilliáns he­lyett üveg van.--------­A GYÜMÖLCSFAJTÁK Károly (a szolgához): Jan­csi ma vacsora vendégek jön­nek, telefonáljon a boltoshoz, hogy küldjön fel esti gyümöl­csöket. Szolga: Mi az az esti gyü­mölcs? Károly: Én nem tudom, de az a buta kereskedő a múltkor is déligyümölcsöt küldött a va­csorához. IGAZA VAN — Neked, amint hallom, olyan férjed van, amilyent rit­kán lehet a mai világban ta­lálni. — Igazad van, amikor szük­ségem van rá, ritkán találom meg, mert mindig más kocs­mába jár.»-------------------------­GONDOLJON AZ ÓHAZÁ­BAN SZENVEDŐ VÉRE­INKRE! CLEAN FUN Vol. 20. évfolyam — Detroit, Michigan — <«|§|g|s> 51 1959 augusztus 5. — 15. szám ÜGYES TÓSZTMESTER — Nem akarok hosszan be­szélni, — mondja egy ember, akit szónoknak felhívott a tósztmester. — Nagyszerű amit mondott, — szakítja meg beszédét a szó­noknak a tósztmester, — le­ülhet már eleget beszélt.----------«<5 £»>-------­HOL A BÉKA? — Mai előadásom tárgya a béka ismertetése lesz. Erre a célra magammal hoztam egy eleven békát, — mondja a ta­nár. Belenyúl a zsebébe, nagy pa­pírzacskót húz elő, amelyből egy sonkászsemle gurul ki az asztalra. — Érdekes, — szól meglepet­ten a tanár — pedig egész ha­tározottan emlékszem,, hogy az uzsonnámat megettem... Ho­va lett a béka? — Biztosan azt ette meg, — felelik a diákok.--------------------------­JÓ KIFOGÁS — Rémes, milyen rossz írá­sod van, Karcsi. Mondd, miért dűlnek a betűid egyszer jobbra, egyszer meg balra? — kérdi Karcsit az anyja. — Azért feleli Karcsika, — mert le lettek itatva. í <*. ■>--------------------------­ÁMOR NYILA Ilonka: Te, Margit, müyen­­nek képzelted te az Ámor nyi­lát? Margit: Olyannak például, mint a Pali bajusza . . . A VONAT LASSÚSÁGA Utas: Kalauz! Miért megy ez a vonat oly lassan? Kalauz: Három kosár élőrá­kot viszünk a vonaton és a bes­tiák mindig hátrafelé igyeksze nek.----------a? f.fe-'-------­AZ ÁLLATOK BESZÉLGETNEK MODERN LEÁNYKÉRÉS — Ugye Kati maga még nincs férjnél? — Nem Pali, én még hajadon vagyok. Én nem vagyok senki­nek a bolondja. — Nos, — mondja Pali re­ményteljesen, — legyen a fe­leségem, legyen tehát az én bolondom. c---------------—.........................­VÁLTOZNAK AZ IDŐK — Hej milyen más volt a régi jó világban, — sóhajt egy öreg bácsi. — No, milyen? — A régi világban, ha egy nőnek, nem volt mit felvennie, otthon maradt. — És ma? — Ma? Kimegy a beachre.-------------««§ ------------­MODERN MADÁRIJESZTŐK A vidéki gyümölcstermelők elhatározták, hogy tekintettei az uj női kalapdivatra, ezentúl a városi női kalapüzletekben szerzik be a — madárijesztő­ket. — Ön azt mondta, hogy az ön fia a farmon dolgozott, mi­óta csak megszületett. — Igaz ez? — kérdi a bíróságon a far­mertől az ügyész. — Igaz. * — Mit csinált a fia az első évben? — kérdi diadalmasan az ügyész, aki azt hiszi, hogy a farmert hazugságon fogta. — Mit csinált? Tejet szopott.--------------------------­HOZOMÁNYVADÁSZ Leány: Sajnálatomra ki kell önnek jelentenem, hogy én na­gyon tisztelem és becsülöm ugyan önt, de nem lehetek egyebe, mint szerető jó test­vére. Legény: Hát hiszen ... el­végre ez is valami. Tetszett már a papával beszélni? Leány: Miről? Legény: Hát arról, hogy a gazdag apja fiának fogadjon engem. — Szomorú az én sorsom, — mondja a kutya. — Ha egyszer kutyaadó-érem nélkül megyek az utcán, rögtön elfog a sintér. — Mit mondjak én — pa­naszkodik a ló — húsz évig hú­zom a kocsit, kínlódom, aztán jön a hentes és virstlit csinál belőlem. A szamár elkezd nevetni: — Nahát akkor nekem iga­zán jó dolgom van. Én, ha uj választások jönnek, elmegyek egy választójelölti gyűlésre és napidijért ordítozom. RENDŐRSÉGEN — Miért nem jelentette azon­nal, hogy kirabolták, mikor ha­zatért és látta, hogy az összes szekrényfiókok ki vannak húz­va s a tartalmuk összedobálva? — kérdi a rendőr az asszonyt. — Azt hittem, hogy a férjem egy tiszta inget keresett.------------— CSALÁDI JELENET — Az a rengeteg szivar, amit elszívsz, mind pénz ami füstté válik, — pöröl az asszony. — S az a sok púder, amit arcodra kensz, mind pénz, ami porrá válik, — dörmög vissza a férj.--------------------------­A JÓ ALVÓ — Kelj fel férjecském, — rázza meg az ágy mellett a földön fekvő férjét az asszony. — Hát nem vetted észre, hogy kiestél az ágyból? — Érdekes, — mondja álmo­san a férj, — hallottam, hogy valami nagyot puffant az éj­jel, de nem gondoltam, hogy én estem ki az ágyból. — Te, Imrének négy veséje van. — Hogyan? — Egy jobb vese, egy bal vese és két kedvese.

Next

/
Thumbnails
Contents