Kis Dongó, 1959 (20. évfolyam, 1-23. szám)
1959-01-20 / 2. szám
4. OLDAL. KIS DONG0 — CLEAN FUN 1959 január 20. KIS DONGÓ - CLEAN FUN The only Hungarian Comic Paper in the U. S. Published every 5th and 20th of each month by KIS DONGÓ PUBLISHING CO. — 7907 W. JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICH. Managing Editor: BELA KOLOS, üzletvezető szerkesztő. Munkatársak: E lap minden olvasója. Subscription price one year $3; eight months $2; four months $1. Előfizetési ára egy évre: $3; nyolc hónapra $2; négy hónapra $1. Hirdetési árak: Egy hasábos egy incses egyszerű hirdetés $1.50; verses hirdetés $2. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. HUMOR AZ UTCÁK SORÁN Régi példabeszéd, hogy a magyar embert az Isten jó ked-! vében teremté és talán igaz is. E népben mindig volt humor. Az Isten alkotásánál jókedvének felét neki kölcsnözte s abból aztán jut mindenüvé, a megye- és országgyülzsi termekbe, a temetőkbe, sőt még az utcára is. A fölvett címhez ragaszkodva, csak keveset szólhatunk az egyszerű falukról, hol minden duzzad az üde költészettől, hol az utcákat keresztül-kasul egyforma, cégtábla- s föliratnélküli alacsony házak szegélyezik. Fölirat csak a templomon látható és a korcsmán néhol, mert közönségesen elég ilyen szegény helyre cégérül a póznára kitűzött boróka-csutak is. Kényesebb falukban “Becsali”, “Gondüző”, “Betekints” a furfangos neve a csárdáknak, s ha külön föliratjuk van, az sem valami különös dolog, már a gyerekek is ösmei'ik, régi, kopott biztatása a korcsmárosoknak, hogy: “ma pénzért, holnap ingyen.” Ezen kívül nyomtatott betűt már csak a bíró házán látunk a fekete táblán, melyet nem SZERETETTEL KÉRJÜK ÖNT ha hátralékban van elő fizetési dijával, szíveskedjék mielőbb beküldeni, mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az előfize tési dijat lejáraikor meg fizeti. azért csináltatott maga a vármegye, hogy nevetségül szolgáljon; meg a falu végén a nemzeti szinüvé festett oszlopon, hol azonban nem találtatok egyéb, mint a nemes község becsületes neve a hozzátartozó vármegye nevével egyetemben. A faluk épitésmódja mind különböző, de jelentéktelen módosításokkal. Néhol a tűzfalhomlokzatokat szeretik, mélyedéssel valamely ájtatos kép számára (leginkább Szent Flórián) ; másutt cifrázott deszkázat van, mig ismét másutt leér a zsupfedél karimája egész a ház szeméig, a két ablakig, melyek közt legfeljebb a tulajdonos nevének szines kezdőbetűi ékeskednek. Csak elvétve pompázik koszorúban, módosabb kőépületeken olyan büszke mondás, mint Tarjánban: “Ezt a házat építette Fazekas András Itt helyben A saját erdejéből hozott fából.” A magyarokénál sokkal szebb és jellemzőbb a székely házak fölirata: “öröm és békesség a bejövőnek, áldás a kimenőknek! mely aztán nagyobb világosság okáért következő vendégszerető verssel egészittetik ki a tulipántos, szélesfej ü szegekkel kivert kapun: “Ha nincs itthon a gazda, itthon van a népe, Legyék itthon az is mind, ki e kapun lép be.” Mióta már a székely portáján is finánc és adóvégrehajtó jár ki s be, azóta nincs értelme e soroknak s kezdenek az uj kapukról lemaradozni. E helyen kívánom megjegyezni, hogy nemcsak az építészeti ízlés változó falvainkban, hanem úgyszólván a gondolkozás is. Más mesék, más közmondások, különböző észjárás jellemzik az egyes helységek népét. Ezer meg ezer apró vo-' násban mennyi a humor! Szinte sajnálom, hogy csak futólag emlékezem meg az ebeczkiekről, hol közös lévén a harangláb és harang, ráíratták az oszlopra, hogy: “a harangszó fele a lutheránusokat illeti.” A piaci embernek, a legszegényebbnek is gyönyörű lovának kell lennie, az istállóját építi előlre cserépfedél alá, faragott kövekből, mig a formátlan lakóház szerényen lapul hátra roskadozó fabordáival szegényes nádkalapja alá: azért is mondják a piaci emberre, hogy nagyot hibázott, amiért “nem lett ló”. A jámbor zsélyi lakos I. Napoleon észjárása után indul s abban találja ambícióját, ha minél több gyermeke van; a világért sem mulasztaná el akár szóbeszédben, akár Írásban oda biggyeszteni a neve után, ha teheti: “Én Csuz Ferenc, ha neveletlen gyermek atyja”. Már az óvári palócban nincs ilyen hiúság, s mint igazi bocskoros nemeshez illik, az egész világot fumigálja, házat is csak azért épit, hogy télben legyen hova tenni a melegítő kemencét, mert a hideg a nemes embert is fogja, s ha fölirattal látja el, akkor elég, ha oda jegyezi az utódoknak: “Épité Kéry Pál de eladom, A restoráczió utáni tavaszon.” Nevezetes fölirat Kisuj faluban Harcsa molnár hires malmán, melyhez a folyamot fölfelé vezette. Rengeteg pénzébe került s még ki is gúnyolták. Erre szól hát büszke válaszul: “Ezt a malmot csinálta Ezékiel de Harcsa. Ahogy csinálta, úgy megcsinálta.” Elég eredeti, de nem olyan elmés, mint az inámi korcsma homlokzatán ezen eszmetársitásból eredt felirat: Ennek a falunak “Innám” a neve. A szentképek, kápolnák nagy divatban vannak különösen katolikus helyeken úgy, hogy alig van falu anélkül. De e sok közül egy sem járta úgy meg, mint Bolyk, hol a határ végpontján közköltségen épitett díszes kápolna egy később elvesztett határigazitási per miatt a szomszédos karancsi határba került. Biz ezen nem lehetett segíteni máskép, csak az alábbi fölirattal: “Adatik tudtára mindeneknek, akiket illeti, hogy ezen érdemes Szent Vendel kápolna ámbátor a Karancsiakénak látszik lenni, nem az övék, hanem a mi határunkat őrzi innen.” Most már ezek után átjöhetünk a csendes, együgyü, boldog falukból a lármás, fényes, városi utcákba, hol a humorba, melynek kinyomatát keressük itt is, elméncség, élelmes fortélyosság, humbug és reklám vegyül. Itt selyemben jár a poézis, a humor pedig trikóban, csörgő sipkában, vagy meztelenül. Az ilyenekhez kevés közünk van, de nem is közöljük, mert nem ered közvetlenül a néptől, melynek humorát keressük. Bizony nem kis föladat ez most a városban, mióta a müizlés, divat kiszorította az őszinteséget, az ős eredetiséget, a gondolkozást pedig megesztergályozta simának. A régi szállodák helyén, me-TÖBBEKNEK. Ha sztrájkol vagy munkanélkül van és előfizetése esedékessé válik, írjon egy póstakártyát s mi halasztást adunk az előfizetési díj be\ üldésére. Minden amerikai magyarnak nélkülözhetetlen! LEGÚJABB ANGOL-MAGYAR LEVELEZŐ ÉS ÖNÜGYVÉD Útmutató mindennemű meghívások, ajánlatok, köszönő, kérő. baráti, szerelmes és ajanló levelek Írására. Továbbá okiratok, szerződések, folyamodványok, bizonyítványok, nyugták, kötelezvények, kérvények, meghatalmazások, végrendeletek, kereskedelmi, üzleti, eljegyzési, esküvői, jókívánságokat, vigasztalást és részvétet kifejező, megrendelő levelek, apróhirdetések és sok más a napi életben előforduló ügyekkel és eseményekkel kapcsolatos levelek és iratok megfogalmazására. Ara $150, postaköltség 20 cent, összesen $1.70 Ezen 288 oldalas levelező segítségéve) angol levelezését könnyen elintézheti. Megrendelhető A KIS DONGÓ kiadóhivatalában