Kis Dongó, 1959 (20. évfolyam, 1-23. szám)

1959-01-20 / 2. szám

4. OLDAL. KIS DONG0 — CLEAN FUN 1959 január 20. KIS DONGÓ - CLEAN FUN The only Hungarian Comic Paper in the U. S. Published every 5th and 20th of each month by KIS DONGÓ PUBLISHING CO. — 7907 W. JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICH. Managing Editor: BELA KOLOS, üzletvezető szerkesztő. Munkatársak: E lap minden olvasója. Subscription price one year $3; eight months $2; four months $1. Előfizetési ára egy évre: $3; nyolc hónapra $2; négy hónapra $1. Hirdetési árak: Egy hasábos egy incses egyszerű hirdetés $1.50; verses hirdetés $2. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. HUMOR AZ UTCÁK SORÁN Régi példabeszéd, hogy a magyar embert az Isten jó ked-! vében teremté és talán igaz is. E népben mindig volt humor. Az Isten alkotásánál jókedvé­nek felét neki kölcsnözte s ab­ból aztán jut mindenüvé, a me­gye- és országgyülzsi termekbe, a temetőkbe, sőt még az utcá­ra is. A fölvett címhez ragaszkod­va, csak keveset szólhatunk az egyszerű falukról, hol minden duzzad az üde költészettől, hol az utcákat keresztül-kasul egy­forma, cégtábla- s föliratnél­­küli alacsony házak szegélye­zik. Fölirat csak a templomon látható és a korcsmán néhol, mert közönségesen elég ilyen szegény helyre cégérül a póz­nára kitűzött boróka-csutak is. Kényesebb falukban “Becsali”, “Gondüző”, “Betekints” a fur­fangos neve a csárdáknak, s ha külön föliratjuk van, az sem valami különös dolog, már a gyerekek is ösmei'ik, régi, ko­pott biztatása a korcsmárosok­­nak, hogy: “ma pénzért, hol­nap ingyen.” Ezen kívül nyomtatott betűt már csak a bíró házán látunk a fekete táblán, melyet nem SZERETETTEL KÉRJÜK ÖNT ha hátralékban van elő fizetési dijával, szívesked­jék mielőbb beküldeni, mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az előfize tési dijat lejáraikor meg fizeti. azért csináltatott maga a vár­megye, hogy nevetségül szol­gáljon; meg a falu végén a nemzeti szinüvé festett oszlo­pon, hol azonban nem találta­tok egyéb, mint a nemes köz­ség becsületes neve a hozzá­tartozó vármegye nevével egye­temben. A faluk épitésmódja mind különböző, de jelentéktelen módosításokkal. Néhol a tűzfal­­homlokzatokat szeretik, mélye­déssel valamely ájtatos kép számára (leginkább Szent Fló­rián) ; másutt cifrázott desz­kázat van, mig ismét másutt leér a zsupfedél karimája egész a ház szeméig, a két ablakig, melyek közt legfeljebb a tulaj­donos nevének szines kezdő­betűi ékeskednek. Csak elvétve pompázik koszorúban, módo­sabb kőépületeken olyan büsz­ke mondás, mint Tarjánban: “Ezt a házat építette Fazekas András Itt helyben A saját erdejéből hozott fából.” A magyarokénál sokkal szebb és jellemzőbb a székely házak fölirata: “öröm és békesség a bejövőnek, áldás a kimenőknek! mely aztán nagyobb világosság okáért következő vendégszerető verssel egészittetik ki a tuli­­pántos, szélesfej ü szegekkel ki­vert kapun: “Ha nincs itthon a gazda, itthon van a népe, Legyék itthon az is mind, ki e kapun lép be.” Mióta már a székely portá­ján is finánc és adóvégrehajtó jár ki s be, azóta nincs értel­me e soroknak s kezdenek az uj kapukról lemaradozni. E helyen kívánom megje­gyezni, hogy nemcsak az építé­szeti ízlés változó falvainkban, hanem úgyszólván a gondol­kozás is. Más mesék, más köz­mondások, különböző észjárás jellemzik az egyes helységek népét. Ezer meg ezer apró vo-' násban mennyi a humor! Szin­te sajnálom, hogy csak futólag emlékezem meg az ebeczkiek­­ről, hol közös lévén a harang­láb és harang, ráíratták az oszlopra, hogy: “a harangszó fele a lutheránusokat illeti.” A piaci embernek, a legsze­gényebbnek is gyönyörű lová­nak kell lennie, az istállóját építi előlre cserépfedél alá, fa­ragott kövekből, mig a formát­lan lakóház szerényen lapul hátra roskadozó fabordáival szegényes nádkalapja alá: azért is mondják a piaci em­berre, hogy nagyot hibázott, amiért “nem lett ló”. A jámbor zsélyi lakos I. Na­poleon észjárása után indul s abban találja ambícióját, ha minél több gyermeke van; a világért sem mulasztaná el akár szóbeszédben, akár Írás­ban oda biggyeszteni a neve után, ha teheti: “Én Csuz Fe­renc, ha neveletlen gyermek atyja”. Már az óvári palócban nincs ilyen hiúság, s mint igazi bocs­­koros nemeshez illik, az egész világot fumigálja, házat is csak azért épit, hogy télben legyen hova tenni a melegítő kemen­cét, mert a hideg a nemes em­bert is fogja, s ha fölirattal lát­ja el, akkor elég, ha oda jegyezi az utódoknak: “Épité Kéry Pál de eladom, A restoráczió utáni tavaszon.” Nevezetes fölirat Kisuj falu­ban Harcsa molnár hires mal­mán, melyhez a folyamot föl­felé vezette. Rengeteg pénzébe került s még ki is gúnyolták. Erre szól hát büszke válaszul: “Ezt a malmot csinálta Ezékiel de Harcsa. Ahogy csinálta, úgy megcsinálta.” Elég eredeti, de nem olyan elmés, mint az inámi korcsma homlokzatán ezen eszmetársi­­tásból eredt felirat: Ennek a falunak “Innám” a neve. A szentképek, kápolnák nagy divatban vannak különösen katolikus helyeken úgy, hogy alig van falu anélkül. De e sok közül egy sem járta úgy meg, mint Bolyk, hol a határ vég­pontján közköltségen épitett díszes kápolna egy később el­vesztett határigazitási per mi­att a szomszédos karancsi ha­tárba került. Biz ezen nem lehetett segíteni máskép, csak az alábbi fölirattal: “Adatik tudtára mindenek­nek, akiket illeti, hogy ezen ér­demes Szent Vendel kápolna ámbátor a Karancsiakénak lát­szik lenni, nem az övék, hanem a mi határunkat őrzi innen.” Most már ezek után átjöhe­tünk a csendes, együgyü, bol­dog falukból a lármás, fényes, városi utcákba, hol a humorba, melynek kinyomatát keressük itt is, elméncség, élelmes for­télyosság, humbug és reklám vegyül. Itt selyemben jár a poézis, a humor pedig trikó­ban, csörgő sipkában, vagy meztelenül. Az ilyenekhez kevés közünk van, de nem is közöljük, mert nem ered közvetlenül a néptől, melynek humorát keressük. Bi­zony nem kis föladat ez most a városban, mióta a müizlés, di­vat kiszorította az őszinteséget, az ős eredetiséget, a gondolko­zást pedig megesztergályozta simának. A régi szállodák helyén, me-TÖBBEKNEK. Ha sztrájkol vagy munkanélkül van és előfi­zetése esedékessé válik, írjon egy póstakártyát s mi halasz­tást adunk az előfizetési díj be­­\ üldésére. Minden amerikai magyarnak nélkülözhetetlen! LEGÚJABB ANGOL-MAGYAR LEVELEZŐ ÉS ÖNÜGYVÉD Útmutató mindennemű meghívások, ajánlatok, köszönő, kérő. baráti, szerelmes és ajanló levelek Írására. Továbbá okiratok, szerződések, folyamodványok, bizonyítvá­nyok, nyugták, kötelezvények, kérvények, meghatalmazások, vég­rendeletek, kereskedelmi, üzleti, eljegyzési, esküvői, jókívánságokat, vigasztalást és részvétet kifejező, megrendelő levelek, apróhirde­tések és sok más a napi életben előforduló ügyekkel és események­kel kapcsolatos levelek és iratok megfogalmazására. Ara $150, postaköltség 20 cent, összesen $1.70 Ezen 288 oldalas levelező segítségéve) angol levelezését könnyen elintézheti. Megrendelhető A KIS DONGÓ kiadóhivatalában

Next

/
Thumbnails
Contents