Kis Dongó, 1959 (20. évfolyam, 1-23. szám)

1959-10-20 / 20. szám

6-IK OLDAL. KIS DONGrt — CLEAN FUN 1959 október 20. Daloljunk— muzsikáljunk NAPTÁR Január, február. Minden fajta férfi csapodár Március, április, Asszonybolond, kártyás, kocsmás is. Julius, augusztus, Szerelmük és hűségük is gyorsan fucs . . . November, december, Minden férfi huncut gazember, Hétfőn sem, kedden sem Jobb a legénynél a lány sem Szerda meg csütörtök, Kávéházba viszi az ördög. Péntekből, szombat lesz Patikában pirosított pudert vesz Vasárnap, vasárnap Uj szeretőt keres magának. --------í>s-.-----------­A BABÁM CSALFA LETT . . . A babám csalfa lett, Elhagyott, mást szeret; De hiszen megbánja, Sohse lesz ily bolond, hü párja. Kedvébe jártam én, Szivembe zártam én Akkor is, ha bántott, Engemet búsulni nem látott. Hü szivem szenvedett, Neki csak örömet, Boldogságot adtam. Rossz napja sose volt miattam. Bezzeg a más karján Az arca már halvány, Bánat ül szemében . . . Rózsám, a jó Isten segéljen! ----------------------­A BARACKFA PIROSSAL VIRÁGZIK . . . A barackfa pirossal virágzik, A liliom kékkel illatozik, Az én szivem búval harmatozik Mert éj-nap csak hozzád óhajtozik.----------------------­SIRASSATOK, HA MEGHALOK . . . Sirassatok, ha meghalok, Bánatos kis csalogányok, És ti, hervadó levelek, Temessetek el engemet. Szemfedőm a bánat legyen Úgy sincs nékem más egyebem, Hogy ne legyek ilyen árva, Elmegyek a másvilágra. Megkérdezem a virágtól, Mely anyám sírján nyílt magától: Mondd meg nekem, te kis virág Boldogit-e a másvilág? Azt felelte a kis virág: Nem boldogít a másvilág, Mert akinek bánata van, Itt is, ott is boldogtalan. A BÍRÓVAL NEM VOLT . . . A bíróval nem volt nekem még bajom De te veled perben állok galambom; Elraboltad szivemet, Kárfejében add át most a tiedet. A szinarany százszor drágább, mint a réz, Barna kislány elébb-utóbb enyém léssz, Nem is volna másként jó. Nekem szánt már téged a Mindenható.----------------------­A SZÉKELY HEGYKULTUSZ BIZONYSÁGA Herman Antal, a néhai nagy­nevű magyar néprajzkutató mutatta ki rendkívül érdekes tanulmányában, hogy az erdé­lyi magyarság soraiban, főként a székelyek között létezett va­lamilyen ősi vallásos hagyaték, amely még az animizmus korá­ból rekedt meg az emberek lel­kében. Olyan hiedelem volt ez, amely az életnélküli tárgyakat, természeti jelenségeket is ter­mészetfölötti erőkkel ruházta fel s az erdélyi havasok kö­zött a magas hegycsúcsokhoz fűzte a maga hitét. Az ősma­gyar hiedelemben az ilyen he­gyek valamely felsőbb lény tu­lajdonát teszik, s ezért nem lehet azokat büntetlenül meg­­szentségteleniteni s onnan csakis a felsőbb lény engedé­lyével lehet valamilyen tárgyat elvinni. Még a régi magyar és székely jogba is belejátszott ez a kul­tusz, mert ezeken a vidékeken a királyok és fejedelmek, ma­guk és kiküldötteik, az év bizo­nyos törvénylátó napjain fenn a hegyek ormán ütötték fel sátraikat s onnan szolgáltat­tak a népnek igazságot. így volt ez a görgényi, 1700 m kö­rüli magas hegycsúcsokkal. A székelység mindig tiszteletben tartotta ezeket a régi szokáso­kat és ezeknek a hegycsúcsok­nak a szentségét. A KÉS ERDÉLYBEN Az öreg Teleki Mihály vénsé­­giben is az öve megett-hordoz- ] ta hüvelyben gyöngyház nyelű! két kését s egy villát, s úgy minden rendbéli ember Erdély­ben; az ezüst nyelű késnek nem volt még akkor hire. Ina­sa lévén Teleki Mihálynak, Gernyeszegen hajnalban leve­leket h o z á n a k egy csomó­ban; hire sem volt akkor mé£ a copertának, hanem spárgá­val vagy cérnával kötözték egy­be a sok levelet. Vélem pedig gyertyát gyujtata, mert még az ágyban feküdt, a gyertyát oda vivém, szegény Korda Zsig-j mond is oda való udvari szolga { lévén, s ott állván, mondja ne­ki az ur: — Hocca a késedet, Korda, hogy vágjam le a levél kötőjét. Nem lévén kés Kordánál, szo­kása szerént kapott minden­felé, kést keresvén. Eszibe veszi az ur, nincs kés az öviben, kérdi: — Hol a késed? Mondja: — Az inasomnál vagyon. — Ne hordozz ezután se öcsém, kést magaddal, mert ko­mám asszony egyetlen egy fia vagy, s kárt v a 11 a n a az or­szág, ha a késedbe esnél s meg­halnál; tarts három inast, kü­­yön egyik a kést hordozza, a másik megtisztítsa, a h'arma­­dik az asztalhoz béadja; én öreg ember .vagyok, mégis az övemben áll a késem hüvelyes­től. így reggeltől estig szidá őt. De az nem volt elég; másnap sokan voltak ebéden nála, Kor­da is, mint asztali szolga ott ülvén, megparancsolta, kést ne adjanak Kordának; s mig utol­jára a sültet elhozták, addig egy falatot sem ehetett, s nagy arcpirulással ült szegény. Az uraknak úgy beszélte el Teleki Mihály, hogy Korda szégyenli kését magával hordozni. Nagyobb büntetés volt ez akkor, mintha nyilvánosan megvesszőzték volna. j JAJ, DE HUNCUT . . . Jaj, de huncut a kassai kapitány , Legényeit megállítja az utcán. Kérdi tőle: hol jártál te, gazember? Szeretőmnél, kapitány ur, az egyszer. Arra kérem a kapitány uramat, Engedje el ezt a csekély , hibámat . . . Megszolgálom még az urnák valaha, Jár még az ur a lányokhoz éjszaka. —■ - ——­A LEGNAGYOBB CSILLAG Egy amerikai csillagvizsgá­lóban végzett mérések arra a meglepő felfedezésre vezették a csillagászokat, hogy a legna­gyobb kiterjedésű állócsillag az Auriga nevű csillagképnek egy aránylag halvány csillaga. Az Aurigának van egy nagyon fényes csillaga, a Capella, mely maga is óriás csillag, de most az derült ki, hogy a fényesség­ben sokkal gyengébb epszilon­nal jelzett csillag kereken hét­szer akkora, mint az eddig leg­nagyobbnak ismert Antares. Az állócsillagok valóságos nagy­ságát csak rendkívül finom műszerekkel lehet — nem is minden esetben — meghatá­rozni, mert oly végtelen mesz­­szeségben vannak, hogy a táv­csőben is csak mint egészen apró pontok látszanak a legna­gyobb nagyítás mellett is. Az epszilon Aurigaeről • azt állapí­tották meg a mérések, hogy át­mérője háromezerszerte na­gyobb a mi Napunkénál, vagy­is több mint négybillió kilomé­ter. Ha a Nap helyén volna, túl érne a Szaturnusz pályáján, azaz úgy a Merkur és Vénusz, mint a Föld, a Mars, a Jupiter a belsejébe jutna. Ezzen szem­ben a sűrűsége nagyon kicsiny, úgyhogy az egész tömege még­sem sokkal nagyobb a Nap tö­megénél. A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. Ismét kapható! Uj kiadásban! MAGYARORSZÁG LEGSZEBB DALAI köztük: “SZÉP VAGY, GYÖNYÖRŰ VAGY MAGYARORSZAG ...” 64 OLDALAS, 9y4X12y4 INCH NAGYSÁGÚ ALBUM 29 MAGYAR DAL KOTTÁJA, — ÉNEKRE ÉS ZONGORÁRA, — MAGYAR ÉS ANGOL SZÖ­VEGGEL — GYÖNYÖRŰ KIÁLLÍTÁSBAN, r Ara postán, szállítási és biztosítási díjjal $2.00 Kis Dongó, - 7907 W. Jefferson Ave. - Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C. O. D.) nem szállítunk ! — A 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 29 MAGYAR DAL CIME: Az a szép Bakony erdőn sir a gerle Elmegyek az ablakod előtt Én nem szeretek mást csak téged Erdőszélen nagy a zsivaj Gyere cigány, húzzad nékem Ha elér hozzád néha egy dalom Hajlik a jegenye Halvány sárga rózsát Hogyha olykor éjféltájban Hogyha szeretnélek Honnan jő a fény A kanyargó Tisza partján Megállók a keresztutnál Mezei bokrétát kötöttem Minek turbékoltok Néha-néha , Össze tudnék csókolgatni Szagos mályva, gyöngyvirág Száz szál gyertyát Szép tavaszi álmok Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország Szeret-e még? Szeretőt keresek Tizenhat esztendős barna Valakinek muzsikálnak Valahol a Duna partján Valamikor szerettelek Vett a rózsám piros selymet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents