Kis Dongó, 1959 (20. évfolyam, 1-23. szám)

1959-01-20 / 2. szám

1959 január 20. fi TG nnNGÓ _ CLEAN FEN 3-IK OLDAL Gyermekrovat ELJÖTTÜNK . . . Eljöttünk Atyánk szent házadba, örömmel jöttünk, Hogy bemutassuk előtted Miért küzdöttünk. óh nem volt könnyű a mi munkánk, Lelkünk csüggedett, De híven segélt célunk felé, Áldó jobb kezed. Azért száll Hozzád hő imánk, Szivünk fohásza. Tied az érdem és a dicsőség, Miénk a hála.--------f-S*s----------­' *0 m DIÁKOK ÉS A SZAMÁR te Három csintalan diák az or­szágidon kószáltában egy em­bert lát szamaras kordája mel­lett aludni. Az egyik rögtön készen volt a diákgazsággal, s míg a gazda aludt, a szamarat kifogván, a szerszámot magára szedé, s mig a másik kettő a szamárral odább állt, nagy szomorúan várta gazdájának fölébiedését. — Hát téged melyik ördög hozott ide! — riadt föl a gazda. — Dehogy az ördög — ked­ves gazdám, — hanem az apám, ki bűbájos ember lévén, megharagudván rám, szamár­rá változtatott; s minthogy most kitelt az idom, várom, — Mit tegyek hát?... vigasz­­talá a szamaras — menj Isten hírével haza, hanem azt meg­mondom, hogy apáddal meg­férj, mert megint szamárrá változtat. Ezzel elment a diák. Másnap a másik kettő a vá­sáron árulgatta a szamarat, a gazda is szamár után indul­ván meglátja a magáét. — Hát megint összevesztél az apáddal? — mondja a jámbor fülesnek, — ne félj, nem vesz­lek meg többször. kedves gazdám, hogy mit tesz velem?------------------------­A EGYETLEN — Nincs sem fiú, sem leány­testvéred? — Nem kérem, bácsi, én va­gyok minden gyermek, amit a gólya hozott. SEGÍTSETEK ! Jajt hallok a szélzugásból: “Óh, adjatok kenyeret. Ne hagyjatok éhen veszni, Segítsetek emberek.” “Jaj, szörnyű a tél hidegje, Fagyos szél fuj, esik hó, Lyukas cipónk, rongyos ruhánk, Nincsen meleg takaró.” Gyere velem, jó testvérem, Éhezőkkel ételed, Didergőkkel a ruhádat, Osszad meg, ha teheted. Szánd meg őket, jó testvérem. Szived rajtuk essék meg, Halld meg, árvák, aggok kérik: “Segítsetek, emberek.” Halld meg, hogy a szélzugásba' Testvéred jajszava szól: “Küldj, mit Isten adott néked. Segítsél rajtunk abból.” GONDOLJON AZ ÓHAZÁ­BAN SZENVEDŐ VÉRE­INKRE!---—<46 ej -------­A vélemények elévülnek, de a természet szavát fenntartja Isten. Reményünk horgonya — az Isten irgalma, szeretete és hű­sége. Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú füzetben A NAGYENYEDI KÉT FŰZFA (VERSES ELBESZÉLÉS) Jókai Mór hasonló cimü elbeszéléséből irta: TRIZNAI JÓZSEF (6. FOLYTATÁS) Mikor a diákság a vészhirt megtudta. Mozgolódni kezdett a kollégiumba’. "Nem hagyjuk magunkat”, — zúgtak, kiabáltak, — "Nem adjuk a várost labanc prédájának.” Harciláztól forrott lelkes ifjú vérük, Mintha sok kis ördög bujt volna beléjük. Nem beszéltek már az évközi vizsgákról, Csak a labanc ellen vivandó csatáról. Azt akarták váltig, ha jön az ellenség, Tanárjaik őket a harcba vezessék. Furcsa óhaj lenne ez Gerzsony uramtól, Kinek jámbor*lelke irtózott a harctól. Másnap ahogy bement, kedvében mogorván; Azt vette észre a természettanórán, Hogy a tanítványok karddal felszerelve Jelentek meg nála a nagy tanterembe. "Megbolondultatok, vagy mi van veletek?! Mért lángol oly buzgón a harci kedvetek?! Azt hiszitek talán, hogy veletek tartok; Karddal a kezemben, vezetem a harcot? Nem vagyok Achilles, ésszel verekszem én, Könyvvel kezemben a tudomány mezején! Vagy felborult már a világ békés rendje?! így jár majd ezentúl a diák fegyverbe?” “Vad Myrmidonokat neveltem bennetek. Hogy egyszerre ilyen vérengzők lettetek?! Kezetek eddig csak tankönyveket tartott; Most dárdákat forgat s éles harci kardot?! Ti, kik énekelni oly szépen tudtatok; Harci ordításra ferdül most ajkatok?! Ezért ruháztam én rátok bölcsességet, Hogy azt most bitangul elfecséreljétek?' így szólt szörnyüködve a jámbor professzor, A diákok pedig megszeppentek s ekkor Észrevette azt, hogy a beszéde alatt, Jóska tógájával valamit takargat, “Maga is fegyvert hord, — förmedt rá mérgébe, — Nem szégyenli magát poéta létére?! Hol volt arra eset, mondja meg azt nekem, Hogy Múzsák kegyeltje harcolt fegyveresen?” A faggatott diák igy felelt reája: "Igen, volt példa a mitológiába’; Pán tanítványai mikor bottal mentek A Helikont irtó gallus seregeknek,” Hátrakapta fejét Gerzsony ur e szóra. Dühösebb lett, mivel jól megfelelt Jóska. Ekkor haragjában magából kikelve, Éles hangon szólt rá a diákseregre. "Egyszer s mindenkorra megtiltom tinektek, Hogy mig én itt leszek fegyvert viseljetek! Ezért elrendelem'most e parancsommal; Fegyverét rakja le mindenki azonnal! Nem akarok látni fegyvert kezetekbe’! Jól megértettétek? — hangsúllyal kérdezte. — Aki pedig ezen parancsom megszegi: Ki lesz tiltva innen, cókmókját szedheti!” Majd Jóskához fordult s neki azt felelte: "Magának nem muszáj felelni mindenre!” Ezután Gersony ur igy adott parancsot: "Most pedig húzzák meg a repedt harangot!” (Akkor szokták ezt a harangot huzatni, Hogyha ki lett tiltva örökre valaki. Ünnepélyességgel igy adták tudtára, Hogy a kollégium végleg elbocsájtja.) — FOLYTATJUK — A LEGNÉPSZERŰBB UJ ÉS RÉGI MAGYAR NÓTÁK GYŰJTEMÉNYE TISZTA ÉS OLVASHATÓ NYOMASSÁL. Ára szállítási díjjal 1 dollár EGYHÁZAK, EGYLETEK, MŰKEDVELŐ KÖRÖK FIGYELMÉBE! Énekkarok, dalárdák részére kottasokszorositás. — Három felvonásos színdarabok. — Egy-két felvonásos tréfás színmüvek. — Magyar dalok. 110 vers minden alkalomra (füzet) 30 vers (válogatott Október 6-ra (füzet) 30 vers Március 15-re. Irredenta versek (füzet) Kis Dongó — 7907 W. Jefferson Avenue — Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — A három verses füzet ára (170 vers) csak 75 cent. — Kapható: VERES JÓZSEF kántor-tanitóná!, 1432 Magnolia Avenue, San Bernardino, California. I

Next

/
Thumbnails
Contents