Kis Dongó, 1958 (19. évfolyam, 6-24. szám)

1958-10-20 / 19. szám

lNDf CLEAN FUN Vol. 19. évfolyam — Detroit, Michigan — 51 1958 október 20. — 19. szám. A SZERELEM ÉS A KUTYA — A feleségem Klára eddig jobban- szerette a kis kutyán­kat, mint engemet, de most már engem szeret jobban. — Aztán, hogy érted el azt, hogy téged jobban szeret? — Úgy, hogy a kis kutyánk sohasem akarta megenni, amit feleségem Klára főzött, én azonban szépen megettem s ezért szeret most jobban en­gem.--------------------------­GYERMEK SZÁJ — Mama, ugy-e nem kell azt a fogamat megmosni, amit hol­nap a fogorvos kihúz?-------------------------------------— MIT SZERETNE? Egy városi fiúcska farmra ment s ott frissen fejt tejet ad­tak neki. — Nos, hogy ízlik a tej? — kérdi a farmer. — Nagyon jó, jobb mint a városban, ahol mi lakunk. Sze­retném, ha a mi tejesünk is tartana ilyen tehenet. •----------««§ £>&-•----------­KERÜLŐVEL — Mancika, meghívhatom magát az esküvőmre? — És kit akar feleségül ven­ni? — kérdi Manci megdöb­benve. — Magát. — Jó, akkor ott leszek, — mondja boldogan Manci..--------------------------­TERMÉSZETES Biró: Ily gyors egymásután­ban kapta a pofonokat, Takács ur? Hát hogyan lehetséges ez? Takács: Hát ez nem lehet máskép biró ur, mint hogy an­nak a fráternek ismétlő tenye­re van!-------------------------­A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. EGYMÁSHOZ ILLENEK — Maga már megint a fegy­­házba került? — kérdi a jó­szívű fegyőr. Ugy-e vagy hét éve volt itt először? — Az ám ... — sóhajt a rab. — És ha jó tudom, menyasz­­szonva is volt akkor? — Az ám . . . — Talán el is vette időköz­ben? — Nem lehetett. — Miért nem? — Sohasem voltunk egyidő­­ben szabadlábon.-------'<a5(5se-------­GYERMEKSZÁJ — Nagyapa, én tudok vala­mi olyan csinálni, amiti te nem tudsz — mondja a kis 6 éves fiú. — Na mi az, fiacskám? — Nőni.--------<-* 3£**-------­HŐS FÉRJ — Az az ember gyávának mondott . . . párbajra kell hív­nod. — Hm. Hm . . . — A becsületed forog kockán. — Mit ér az ember becsülete, ha a felsége . . . özveggyé vált a párbaj miatt.---------------------------­UJ SZOBALÁNY Asszony: Mondtam, hogy ad­jál friss vizet az aranyhalak­nak, miért nem adtál? Szobalány: Minek adtam vol­na, mikor még azt sem itták mind meg, amit tegnap adtam nekik.--------------------------­A KÍSÉRET — Rettentő árvíz volt nálunk s mikor már majdnem a ház magasságáig ért, édesapám ki­verte a nagybőgőnk tetejét s beleült abba s azon úszott a viz tetején. — És te? — Én, én a zongorán kisér­tem. JÓ DIÁK A zsúfolt autóbuszon egy idő­sebb ur rászólt a mellette szo­ruló ifjúra: — Nem szégyelli magát? A volt tanárja óráját akarja el­lopni? — Ne tessék haragudni ta­nár ur — de amikor háromévi távoliét után igy összehozott minket a véletlen, ellenállha­tatlan vágy fogott el, hogy egy órát vegyek a tanár úrtól. *55' BIZONYÍTÉK — Mondd Pista, te sohasem gondolsz rá, hogy a sok ital megrövidíti az életedet? — Dehogynem, mert ammá biztos, hogy a bor mellett az idő-gyorsabban múlik.--------------------------­JÓ TANULÓ A kis Mancit, aki pár hete jár csak iskolába, kérdi a nénje: — Na, hogy szereted az is­kolát? — Amikor be van zárva és nincs tanítás. MEGOLDOTTA — Jól van, maga holnap be­áll szakácsnőnek . . . Hogy hív­ják? — Marinak. — Jaj, a feleségemet is Ma­rinak hívják. — Nem baj, nagyságos ur, szól a szép fiatal szakácsnő, tessék engem Muncikának szó­lítani.-------’-eZ) SZAKÍTÁS Mariska: Visszaadtam a jegy­gyűrűmet Sándornak. Az eskü­vőnkből nem lesz semmi. Elza: Miért? Mariska: Egy darab üveg mi­att. Elza: Üveg miatt? Mariska: Igen, a gyűrűben nem gyémánt, hanem csiszolt üveg volt.--------------------------­SOK LEÁNYOS APA — A barátom legény fia tel­hetetlen ember. Mindent akar, amit csak lát. — Nem mutatná be neki egyik hajadon leányomat? A SZÉP HAJ CSAK AZ HIÁNYZOTT — Most már majd irok ver­seket. — Tudsz már helyesen írni? — Hogyne, vettem egy Író­gépet.--------•-S-5C&5-------­A BETEG — Miért sütöd le a szemed? — Az orvos azt mondta, hogy vigyázzak a gyomromra. Udvarló: Pista, kapsz egy dollárt, ha szerzel nekem egy fürtöt nénéd gyönyörű hajából. Pista: Adjon két dollárt és elhozom az egész haját . . . Tu­dom hol szokott lógni, ha nincs a néném fején.-------<*§£*>___—_ KEDVES — Nem vagyok nehéz, édes, kérdi a termetes uj asszony fér­jétől, kinek térdein ül. — De . . . dehogy . . . Csak arra gondolok, milyen jó a ló­nak ... — A lónak? — Mert négy térde van.-----------------------­Hajótörés után okosabb a révész. T

Next

/
Thumbnails
Contents