Kis Dongó, 1958 (19. évfolyam, 6-24. szám)

1958-10-20 / 19. szám

2-IK OLDAL mo nnvrrt m r 1 v rnv 1958 október 20. Kis Dongó regénye A SZÍV CSAK SZÍV MARAD . . . (Folytatás.) A rend, mely ebben a Bábel­ben uralkodott, nem legkisebb meglepetésére volt Dánielnek és estefelé, mikor már mindent látott a gyárban, a szénrako­dótól az összeállítási műhelyig, lesujtottan és elcsüggedten kér­dezte magától, hogy ugyan a képességnek mily támaszára számithatottt ő, hogy élőbb­­való hivatalra vágyott, mint amilyent számára kijelöltek. Blaisotburgot ezelőtt hatvan évvel alapította Blaisot kisasz­­szony szépapja egy Joseph Mer­lin nevű, kivételes tehetséggel megáldott müiparos, ki arra az akkor merész gondolatra ju­tott, hogy mechanikai utón ál­lítsa elő a zsebóra-részeket és órakerekeket, amiket akkor még jobbadán csak reszelővei készítettek. Maga találta föl és állította össze csaknem minden segédforrás nélkül első gépeit. Tíz évvel utóbb már egész forradalmat támasztott az iparban, megvetette alapját Baumettől félmérföldnyire egy szerény gyártelepnek, mely csakhamar annyira kiterjedt, hogy miként Creuzotban, a fa­luvégből nemsokára csaknem város lett s községet kellett ala­kítani. Az ipari haladás korszaka és a vasutak csak növelték az óra­­mügyár jelentékenységét, még pedig páratlan arányban; ek-GONDOUON AZ ÓHAZÁ­BAN SZENVEDŐ VÉRE­INKRE! kor történt, hogy Amédée Mer­lin, a Joseph fia és utóda, nőül adta leányát Firmin Blaisot­­hoz, egy nagytehetségü fiatal mérnökhöz, ki öt év óta volt nála. Firmin apósa halálakor társul vette magához Jean- Jaques nevű öccsét, ki tiz évvel fiatalabb volt s nem rég hagyta el az egyetemet. Buzgó, munkabíró, lelemé­nyes emberek lévén, csakhamar fölfogták, hogy a gyár műkö­dését tágabb körre kell kiter­jeszteni. A villamos táviró föl­találása arra a gondolatra jut­tatta őket, hogy mindennemű nagy pontossággal működő műszereket, tudományos, ter­­mészettani eszközöket készít­senek, a matematikai műsze­rektől a közönséges automati­kus pecsenyeforgatóig. A férfi- és női munkások száma ekkor már húsz év alatt nyolcszázról ötezerre emelkedett. Olyan sze­mélyzet volt ez, mely egy telje­sen uj iparágra neveltetett és képeztetett ki. Dániel jóllehet eléggé érezte már saját kicsinységét a gyár hatalmas voltával szemben, nem kevéssé bámult el azon az eredményen, melyet Blaisot­­burg a magánéletben is felmu­tatni képes volt. A gyárhoz tartozóknak saját kaszinójuk volt, olvasóterem­mel, könyvtárral; azonkívül az iskolatermekben hetenkint há­romszor esti tanfolyam és fel­olvasások voltak, melyeket job­badán a gyár mérnökei tartot­tak s a munkásokat általában mindenre oktatták. Ez oktatás alatt fejlődtek a munkaveze­­tők, kik részesei a gyár üzleté­nek. Azonkívül minden mun­kás, aki valami újítást, tökéle­tesítést feltalál, megfelelő ju­talmat kap. Van továbbá a gyári munká­soknak dalegyesületjük, egye­nesen e célra hozatott karmes­ter vezetése alatt, lövőtársula-! tűk, mely fenntartja bennük a katonai szellemet, amiről egyébiránt Béraud parancsnok is gondoskodik, ki ezer száz em­berből álló zászlóaljat alakított belőlük, amellyel minden két hétben gyakorlatokat tart. VI. Dániel a csodálkozástól és megdöbbenéstől egészen elká­­ibulva tért haza azok után, ami­ket ezen az egy napon megtu­dott s mikor végre gondolkozni tudott, rettentő csüggetegség sújtotta le. Mit remélhet ke resztapja pártfogásától ily ha­talmas érdekek közepette, ame­lyekkel szemben első pillantás­ra belátta a maga csekély vol­tát? A gyár e rengeteg műkö­désében annyira elveszően ki­csinynek, annyira hasznavehe­tetlennek találta magát, hogy azon töprenkedett, vájjon meg fogják-e tartani Michaut segéd­jéül is. A hét kínos lelki zavarok közt folyt le rá nézve, hálátlan mun­kája annyira igénybe vette, hogy mindössze egyszer talál­kozott Landonnal, mikor este elcsigázottan szobájába tért. — Nos, megy a dolog? — kér dezte tőle a mérnök. — Nagyon jól, köszönöm! fe­lelt Dániel. Azonban vigasztalás is érte, mely a helyzetére vonatkozó legkínosabb kételyeit oszlatta el. Pár nap múlva főnöke, Bon­nard értesítette, hogy fizetése ezernyolcszáz frankban van megállapítva s egyúttal felszó­lította, hogy jelentkezzék a pénztárnál egy havi előleg fel­vétele végett. Ez az előleg leg­alább azt jelentette, hogy vég­legesen alkalmazva van a gyár­ban. Ezernyolcszáz frank — biztos megélhetés! A kaszinóban, hol hamar megtudtak felőle mindent, pár este alatt elegendő ismeretsé­get szerzett. Ami blaisotburgi dolgokról folyó beszélgetések­ben neki csakhamar feltűnt, az Blaisot kisasszony személyének fontossága és a meglepő tiszte­let volt, melyben részesült. Csaknem annyit beszéltek felő­le, mint Jean-Jacques ur felől, csakhogy a tisztelet érdekével, melybe sajátságos, leplezett szo­morúság vegyült, ami Dánielt meglepte. Kérdezősködött Michauttól. — Hja, viszonzá amaz, — mindenki tudja, hogy a sze­gény kisasszony fölött — anél­kül, hogy maga sejtené — ki van mondva az Ítélet. Bár a keresztapja már felvi­lágosította, Dániel mégis szinte megdöbbent, midőn megerősí­tését hallotta e szerencsétlen­JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EARLE G. WAGNER, temetésrendező 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefou éjjel-nappal: VI. 2-1555 ség egész nagyságának, amely­ről neki sejtelme sem volt, mi­kor Blaisot kisasszonyt olyan virulónak és olyan nyugodtnak látta. A hét végén, szombaton este levelet kapott a parancsnoktól, kit időközben látnia sem volt ideje s ki azt irta neki, hogy másnap a kastélyban lesz. Keresztapjának eme biztatá­sára Dániel, ki sokáig tanako­dott magában azon, hogy nem kellene-e Blaisotéknál megkö­szönő látogatást tennie, amire azonban magát elhatározni nem merte, egyszerre megsza­badult attól a félelemtől, hogy vagy tolakodónak, vagy hálát­lannak fogják tartani. Miután kihúzta valahogy a délelőttöt, hogy a formaszerü látogatás idejét elérje, két óra­kor belépett a kastélyba. Az egész társaságot a billi­­árd-teremben találta együtt. — Nos, itt van hát maga is? kiáltott fel a rettenetes Merlin­­né, amint megpillantotta. — Mit jelentsen az, hogy nem jött el ebédre, mi? — Nem gondoltam, asszo­nyom . . . dadogá Dániel, is­mét zavarba esvén az első pil­lanatban, — keresztapám nem irta meg levelében. — Nem gondolta! . . . Hi­szen, nagy oktondija, a maga helye minden vasárnap meg van terítve! . .■ . No, majd azt nézze meg, hogy Madeleine ho­gyan fogadja! ... Menjen oda, köszönjön neki, ha van mersze! (Folytatjuk.) —----­A FÉRJ ÖRÖME Egy görbe éjszaka utáni reg­gelen felkel a férj, zugó fejjel s kimegy a sarkon álló háza elé, hogy autóján útra keljen. Kere­si az autóját, de nincs a szo­kott helyen, elveszett. Kimegy az asszony és látja, hogy az ura mindenfelé néz az utcákba s közben nagyokat há­lálkodik. — Miért örvendezel, kérdi a felesége, hiszen elveszett az au­tód. — Hogy ne örvendeznék. Örülök annak, hogy nem ültem benne, mert ha én is az autó­ban lettem volna ... én is el­vesztem volna. Magyar szakácskönyv — angol nyelven amerikai mértékegységekkel DÍSZES KIADÁS — GYÖNYÖRŰ SZÍNES KÉPEKKEL! Szegő Imre, a budapesti Szent Gellért szálloda volt főszakácsa, az éte­lek — és Réthy cukrász a tészták, sütemények, torták, stb. receptjeivel. Tartalmazza: levesek, húsfélék, főzelékfélék, körítések, saláták, halak magyaros elkészítési módját, valamint főtt és sült tészták, sütemények, tor­ták, kaláesok, rétesek, kiflik, stb. magyaros elkészítésének módját. Rendelje meg a másodgenerációs gyermekeinek, menyének, vejének, amerikai ismerőseinek s a bevándorolt magyarok, akik amerikai családhoz kerültek, adják oda amerikai háziasszonyuknak, akik bizonyára örömmel veszi, ha a világhírű magyar konyha szerint elkészített ételeket megismeri, készítheti, fogyaszthatja. — Ára szállítási díjjal 1 dollár — Megrendelhető a következő cimen: KIS DONGÓ — CLEAN FUN, 7907 West Jefferson Avenue, Detroit 17, Mich. — Csakis a pénz előzetes beküldése esetén szállítjuk. —

Next

/
Thumbnails
Contents