Kis Dongó, 1958 (19. évfolyam, 6-24. szám)

1958-04-05 / 7. szám

2-IK OLDAL <rT<3 nnvr^ __ rr 1958. április 5. Kis Dongó regénye A SZERELEM NEM KISKUTYA (Folytatás.) Henny és Lisa felkiáltottak izgalmukban. Lisa tért előbb magához. — Istenem, ennyf pénz nem is létezik! — Álmodom — mondta Henny. Warren doktor kiteregette az okmányokat Henny elé és átadta a levelet. Henny sok mindent megtu­dott édesapja leveléből. Miután világgá ment, eleinte sokat szenvedett, de aztán elérte célját és hires művész lett. Mi­után hallotta, hogy első fele­sége meghalt és jó helyen tud­ta kislányát, másodszor is meg­nősült. Második felesége tudta, hogy özvegy, de nem tudta, hogy elhagyta családját és gyermek» Meg akarta ne i nondani, de napról-napra halasztotta. így múltak az évek ésjaztán második felesége is~-ißfeghalt. Elmondta, hogy Németországba akart jönni kis­lányához, de ebben most meg­akadályozta a halál. Beszélt lelkiismeretfurdalásról és bo­csánatot kért. Bűneit jóvá akarja tenni azzal, hogy neki hagyományozza 800,000 dol­lárnyi vagyonát. Henny a levél olvasása után zokogásra fakadt. Megvárták, mig összeszedte magát. A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. — Istenem, most gazdag va­gyok. Most segíthetek rajtatok Lisa, megvásárolom nektek Alt­­wieset és akkor gondtalanul él­hettek a Tégi otthonotokban. Kérem, doktor ur, közölje ezt mindjárt Rasmussen úrral. A részleteket pedig beszélje meg vőlegényemmel. — Vőlegényével? — csodál­kozott Heinz. — Persze, ön még nem is tudja az én boldogságomat. Tegnap eljegyeztem magam Gert Darlanddal. — Nos, doktor ur, ez a mi meglepetésünk az ön számára! — nevetett Lisa. — Szívből örülök. Azt tud­tam, hogy ez egyszer bekövet­kezik, csak az meglepetés szá­momra, hogy ilyen hamar. Gratulálok asszonyom. Most azonban Rasmussen ur vár en. gém és ha megengedi, mind­latáról is. Viszontlátásra, höl­gyeim. Heinz Warren kiment. Lisa és Henny még sokáig ültek ott szorosan átölelve egymást. Rasmussenné és Ditta léptek be a nappaliba. Sápadtak vol­tak és gyűlölködő pillantások­kal méregették Hennyt. — Amig a mi házunkban vagy, — mondta Helene néni gőgösen, — el kell végezned kö­telességedet. Ugylátszik, már abbahagytad a munkát. Lisa mondani akart valamit, AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magánlanulásra, az angol nyelv elsajá­­titáaára, mert a szavak mellett 1 '1 van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaiga­zítások az amerikai életben felmerülő minden­napi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könjypapirra, «p o e n tiszta olvasható betűkkel nyomott könyv ára 5> £* . O U Vidékre 20 cent portóköltség csatolandó a rendeléshez. Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalában 7H07 W. JEFFERSON AVE. — DETROIT 17, MICHIGAN Vilnaec újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására. de Henny igy szólt: — Egy szót se szólj arról, ami történt, Lisa! Nagy n é n j e gúnyosan né­zett rá. — Ami történt? Már tudjuk, hogy behálóztál egy gazdag embert. — Mama! — kiáltotta Lisa magánkivül. — Hallgass! Egyáltalán mi­csoda megható jelenet volt itt, mikor beléptünk? Ölelkeztetek Henny vei. Mit jelent ez? — Mama, kérlek beszélj más hangon Henny vei. Még meg­fogod sajnálni, hogy valaha is igy bántál vele. Helene asszony kihúzta ma­gát. — Meg fogom sajnálni, hogy kigyót melengettem keblemen — mondta kissé színpadiasán — és hogy megengedtem, hogy kitegye lábát a házból. Lisa remegett izgalmában. — Hálát fogsz adni Isten­nek, hogy Henny hozzánk jött! j Henny, bocsáss meg mamá- I nak! Dittta gúnyos kacajra fa- 1 kadt. , — Nézd csak, milyen okos a I kislány, biztosítja számunkra 1 Herrenberg - jövendő úrnőjének jóindulatát. Ebben a percben lépett Her­bert a szobába. Arcán még lát­szott Gert ostorának nyoma. — Nini, Henny! Nos, vissza­jöttél már az erdei pásztorórá-i Wáfr1 >! Jfi-m r;n s Henny elsápadt, de nem fe­lelt. — Szégyeld magad! — kiál­totta Lisa haragosan. — Éppen elég okod volna hallgatni erről. — Fogd be a szád, ostoba bé­ka! Mama, Ditta, nem érdemes törnötök magatokat Darland után. Darland ur megelégszik egy szolgálatkész barátnővel is. Lisa keze ökölbeszorult. — Vigyázz a nyelvedre! Tudd meg, hogy Henny Dar­land ur menyasszonya. Éppen a te arcátlan viselkedésed érlel­te meg a dolgot, őrizkedj attól, hogy Darland ur menyasszo­nyát sértegesd. Herbert meghökkent. — Úgy, úgy... a menyasz­­szonya? Nos, akkor gratulálok, jó fogást csináltál. Most már értem: a gazdag kérőé az első­ség. Lisa dobbantott. — Hallgassatok végre! Nem tudjátok mit beszéltek! Henny, engedd meg, hogy elmondjak nekik mindent, úgy szégye­­lem magam! — És Henny nya­kába borult. Kinyilt az ajtó és Karl Ras­mussen jelent meg a küszöbön. Az izgalom pirosra festette ar­cát. Szeme vörös volt, mintha sirt volna. Hennyhez sietett, megölelte és könnyek közt mondta: — Henny, Warren doktor el­mondott mindent... látod, alig tudok uralkodni magamon. . . JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME / A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EARLE G. WAGNER, temetésrendezö 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI. 2-1555 jóságod mélyen megrendített. Hát igaz? Meg akarod venni Alt wieset? Továbbra is lesz ott­honunk? Édes, nemesszivü gyermekem, hogyan köszönjem meg neked? Tudom, nem ér­demeljük meg. Henny könnyesen mondta: — Boldog vagyok, Kari bá­csi, hogy segíthetek rajtad. A többiek szótlanul bámul­ták ezt a jelenetet. — Mi történik itt? — kér­dezte Helene néni értetlenül. Karl Rasmussen lassan fele­sége és gyermekei felé «fordult. — Köszönjétek meg Henny­­nek, hogy nem leszünk honta­lanok, kifizeti adósságainkat, az ő jósága folytán megtart­hatjuk Altwieset. Rasmussenné nem hitt fülé­nek. — Nem értem. Talán Henny kedvéért segit rajtunk Dar­land ur? — Nem, nem! Henny nagy vagyont örökölt. Apja nem halt meg az országút árkában, mint te mind:; jósolgattad, hanem híres Hegedűm uve^z­­lett és körülbelül három millió aranymárkát hagyott Henny­­re. Talán olvastatok valaha Tom Majoról? — Tom Majo, aki Németor­szágba jön hangversenykörut- Ya? — kérdezte Ditta megdöb­benve. (Folytatjuk.) —««§5*’----­ÍIÁZASTÁRSAK — Miért mondják az asszo­nyok, hogy vásárolni voltak, amikor semmit sem vettek, csak az üzleteket járták sorba, — kérdi a férj. — Miért mondjátok ti fér­fiak. hogy halászni voltatok, s egy halat sem fogtatok. — De halászás közben ittunk. — Mi meg vásárló utunk köz­ben kávéztunk és süteményeket ettünk. TÖBBEKNEK. Ha sztrájkol /agy munkanélkül van és előfi­zetése esedékessé válik, Írjon igy póstakártyát s mi halasz­tást adunk az előfizetési dij be­­\ üldésére.

Next

/
Thumbnails
Contents