Kis Dongó, 1958 (19. évfolyam, 6-24. szám)
1958-04-20 / 8. szám
4. OLDAL. KIS DONG0 — CLEAN FUN 1958 április 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN The only Hungarian Comic Paper in the U. S. Published every 5th and 20th of each month by KIS DONGÓ PUBLISHING CO. — 7907 W. JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICH. Managing Editor: BELA KOLOS, üzletvezető szerkesztő. Munkatársak: E lap minden olvasója. Subscription price one year $3; eight months $2; four months $1. Előfizetési ára egy évre: $3; nyolc hónapra $2.; négy hónapra $1. Hirdetési árak: Egy hasábos egy inc»es egyszerű hirdetés $1.50; verses hirdetés $2. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. KOSSUTH BÉL YEG Irta: Ft. 1IORSHY KEREKES GYÖRGY Pearl Harbor estéjén, 1941 december 7-én, New Yorkban — amikor Egyesületünk rendezésében Kossuth Amerikába érkezésének 90. évfordulóját ünnepeltük — vetődött fel először a go-ndolat, hogy az amerikai posta vezetőségét megkérjük egy Kossuth emlék-bélyeg kiadására. Másnap kitört a háooru, amelynek folyamán, szörnyű elképpedésünkre, Magyarország is hadiállapotba került befogadó hazánkkal. A legtöbb, amit ebben a helyzetben elérnünk sikerült a “Louis Kossuth Liberty Ship” vizrebucsájtása volt. Ez sem ment nehézség nélkül, de itteni magyarságunk loyalitását az illetékeseknek valamivel mégis honorálni kellett. 1948-ban. az ,1848-49-es magyar szabadságharc 100. évfordulója volt. Ekkor újabb kísérletet tettünk a Kossuth emlékbélyeg kiadatására. Sikertelenül. Talán le sem kell írnunk, hogy a Magyarországra vesztes háború után, melyik “jó szomszédunk” volt az, amelynek itteni tradicionális bár szerintünk indokolatlan és meg nem érdemelt politikai befolyása erősebb volt, mint az “enemy alien”-nek deklarált óhazánk ideszármazott fiainak óhajtása. Udvarias választ kaptunk, hogy — majd, talán . . . 1951-52-ben pedig, amikor Kossuth amerikai — és letagadhatatlan nagy jelentőségű — látogatásának századik évfordulóját ünnepeltük, az Amerikai Magyar Szövetségen keresztül újabb rohamot indítottunk a bélyeg kibocsátásának érdekében. Választ akkor is kaptunk. A Szovjet-barátságból való kiábrándulás érezhető hatása alatt a válasz most már még udvariasabb lett. Olyan “igen” féle volt, amit azonban még mindig “de”-vel halasztottak el, bizonytalan időre. Most azután, végre, tizenhét esztendei várakozás után: lesz Kossuth bélyeg. Lesz, mert amit 106 esztendővel ezelőtt nem hittek el Kossuthnak s amit 106 esztendő alatt mosolyogva bár, de nem igen hittek el itteni magyarságunk szószólóinak: elhallgathatatlan és eltagadhatatlan bizonysággá lett. Ez az igazság pedig az, hogy az Egyesült Államok és Magyarország népének ideáljai azonosak s ezekért az ideálokért mindkét nép, amikor annak történelmi órája elérkezett, súlyos véráldozatokkal is hajlandó bizonyságot szolgáltatni. Szoktak rá hivatkozni, hogy H. G. Wells a hires angol történetíró egy alkalommal kérdést intézett a világ tiz, leghíresebb egyeteméhez, hogy a. világtörténelem nagyjai közül “ki az a három, aki az egyetemes emberiségért legtöbbet tett s legkevesebbet, kapott érte?” A válaszok szerint ez a három: Jézus Krisztus, Lincoln Ábrahám és Kossuth Lajos volt. — Nem tudunk róla, hogy hasonló kérdést a nemzetek teljesítményeivel kapcsolatban újabban tett volna fel valaki valamilyen tudományos közüíetek felé. Úgy érezzük azonban, hogy ha m.a tenne: a magyar nemzet ott lenne az első három között, akik legtöbbet tettek a legnemesebb társadalmi eszmény: a szabadság és — legkevesebbet kaptak cserébe érte. Azt hisszük, hogy nemcsak az Isten képére teremtett embernek, de a világ közvéleményének is van lelkiismerete. Ez a lelkiismeret sokáig nem maradhat néma. Megszólalásait az utóbbi két esztendőben már iit-ott észre lehetett venni. Kü lönösen itt, befogadó s mindig hűséggel szolgált uj hazánkban. Ennek tulajdonítjuk Mr Summerfield főpostamesterünk bejelentését, mely szerint 1.958 szeptember 19-én az Egyesült Államok postája Kossuth emlék-bélyegeket bocsájt ki c nagy magyar szabadsághős és államférfi születése napján. Írnunk sem kell, hogy mit jelent ez manapság nekünk, öröm ez ó-hazánkért s annak igában szenvedő népéért váló aggódásunkban, reménység a világ felrázott lelkiismeretének tettekben is megnyilvánulandó erejére, fénysugár az ünnep élé, amely lesz még egyszer ezen a világon s ebben a nagy ünnepben talán most már végre mi is benne leszünk. Mi, háromszor keresztrefeszitett, százszor meggyalázott, ezerszer félreérteit, de ezeregyedszer is élni akaró — magyarok.SZÓLJ IGAZAT . . . NEM TÖRIK BE FEJED Berkes Dani ravasz embernek tartotta magát, pedighát éppenséggel nem volt az. Mindazonáltal örökösen csalafinta ■ ságon járt az esze. Odáig ment a ravaszkodásban, hogy még a tulajdon feleségét sem átallotta félrevezetni. Ez pedig igy történt: Danit a felesége a .faluba küldte bizonyos bevásárlások irányában. Dani el is járt mindenben hűségesen. De hogy aztán hazafelé jövet történetesen az öreg Szutykos előtt vezetett el az útja, hát valahogy megzavarodott, eltévesztette az utat és a maga egyszerű tanyai asztala helyett, egyszercsak a kis korcsma asztalánál találta magát. Hát hiszen nagyobb baj nem .'történt itt sem, legalább is Dapi váltig erősitgette magában. Hitte is, addig amg a két pohár bor gőze el nem párolgott a fejéből. De mentül közelebb ért a tanyához és mentül rövidebbek lettek az árnyékok körülötte a déli napon, annál hosszabbra nyúlt belül a fekete gond árnyéka és véle nyuladozott a Dani orra. Mert hát egy az, hogy a bor ára csak hibádzik a zsebéből, már pedig a pénzről csak be kell számolni, aztán meg izé... j A tanya előtt Dani egyszerre felszegte a fejét, az arca is kiderült. Rándított egyet a vállán. — Hát aztán! Kell az aszszonynak minden)! tudni? Azért van esze az embernek; hogy használja. Csomót kötök a nyelvemre, oszt kész. Ezzel a megnyugtató elhatározással lépett a küszöbre. Kicsit öszerántotta a szemöldökét és szörnyen ravasz képet vágott. — Hát kend, hol a csodában járt ilyen sokáig? Dél van. Ilyenkor ballag haza? Nem szégyenli magát? A tűzhely mellől ilyen barátságos szavak repültek Dani fejéhez. Hanem az ember ezúttal csak állta a tüzet. Megfontoltan felelt. — Hát dél van, no. Mi van azon szégyelni való? Én ugyan nem tehetek róla. -— Nem-e? — Ha előbb meggyövök, most akkor is csak dél vóna. Az ellen nem lehet tenni. A furcsa okoskodásra az aszszony kicsit nekitüzesedett. — Ugyan ne beszéljen már ilyen sületlenséget! Azt mond ja meg, hogy tudott ilyen töméntelen sok ideig elmaradni? Dani furcsállotta a vizsgáztatást. Melege lett az asszony egyenes tekintete előtt. — Hát mármeg mit gyanakszol? — Gyanakszok? Én? — meresztette a szemét Erzsók. — Gyanakodni? Már mi a csudára . . . ? Itt egyszerre elhallgatott, az arca gondolkozósra komolyodott. Dani észbekapott. Már akikor megbánta, hogy ennyit is :mondott. Eltökélte, hogy jobban feltekeri az eszét. — Hát csak úgy ... —dünnyögte. Hogy mit csináltam eddig? Hát . . . hált a pénzt kerestem — tért rá halkan a csalafintaság ösvényére. Az asszonynak felcsillant a szeme, engesztelőd ve bólintott. — Pénzt? No akkor jól van. Adja elő kend, Dani kivette a kendőt, meg-AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magántanulásra, az angol nyelv elsajátítására, mert a szavak mellett ! sl van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaigazítások az amerikai életben felmerülő mindennapi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom könyvpapirra, «. o e tiszta olvasható hetükkel nyomott könyv ára................ **> Z, . O U Vidékre 20 cent portóköítség csatolandó a rendeléshez. Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalában 7907 W. JEFFERSON AVE. — DETROIT 17, MICHIGAN Minden újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására.
