Kis Dongó, 1958 (19. évfolyam, 6-24. szám)

1958-11-20 / 21. szám

1958 november 20. KT« DONGÓ — CLEAN FUN 3-IK OLDAL Gyermekrovat A PICI PACSIRTA A pici pacsirta, mért zeng: olyan szépen — Ha a rózsahajnal felpirul az égen?'' Azért zeng oly szépen a pici pacsirta: • Mert kedves zenéjét az Ur Isten irta. Mi is úgy gondoljuk, hogy szépen danolunk, Hisz apáink nyelvén, ime szép dalt mondunk. Nem is mondanék ám, sem szóban sem dalban: Ha rá nem tanitnak magyar iskolában. így mi tudni fogjuk, hogy magyarok voltunk; S nemcsak voltunk, hanem azok is maradunk.----------------------—— A BÉKA ÉS AZ EGÉR Egy egér futkosott a patak mellett s át szeretett volna azon iutni, de mert úszni nem tudott, ez lehetetlen volt. Meglátott egy békát és kér­dezte: Miként juthatnék át a vizen? A béka azt a tanácsot adta, hogy üljön a hátára, majd ó átviszi. De nehogy lecsússzon róla, hát egy vonalat vett s a lábához kötötte egyik végét, a másik végét pedig az egér far­kához. A béka, — hátán az egérrel, — beugrott a vizbe és úszni kezdett. Mikor azonban a viz közepén voltak, kezdett leme­rülni, a vizbe s maga után húz­ta az egeret a viz alá. Az egér, látván a béka szán­dékát, hogy a vizbe akarja ful­­lasztani, küzdeni kezdett a bé­kával s mig igy tusakodtak ar­ra repült egy héja, meglátta a vizben küzködő egeret, lecsa­pott rá és felrepült vele. A béka, mely a fonállal az egérhez volt kötve, vele együtt. A héja azután fészkébe re­pült s mind a kettőt megette. így járnak az álnok emberek is, akik kárt akarnak okozni, felebarátjukkal igazságtalanul cselekedni, önmaguknak is ár­tanak. Elpusztulnak azzal, akit el akarnak pusztítani. TÖBBEKNEK Ha sztrájkol vagy munkanélkül van és előfi­zetése esedékessé válik, irjoc egy póstakártyát s mi halasz­tást adunk az előfizetési dij be küldésére. A JÓ GYÓGYSZER Meggyógyult egy kedélybe­teg, akin a tudomány nem tu­dott segíteni. A Kis Dongó első számát a betegágyban olvasta s mire közepére ért, felkelt s azóta majd kicsattan az életvi­dámságtól.--------------------------­SZÉP KILÁTÁS ZSUGORI: Ah, plébános ur, már érzem, hogy meg kell hal­nom, bárcsak elvihetném ma­gammal aranyaimat. PAP: Ne kívánja ezt, mert azon a helyen ahová Ön kerül, úgyis elolvadna az. — Mindig szenvedélyem volt a nyelvtanulás. Most kezdek tanulni eszperantóul. — Akkor egy jó tanácsot adok: olyan mestertől tanulj, akinek ez az anyanyelve!----------------------------­GYERMEKSZÁJ — Mondd, fiam, mit csinálsz akkor, ha a tested piszkos? — kérdi a nagynéni. — Fogok egy szappant és megmosom, — feleli Pista. — Nagyon jó! No és ha a lelked piszkos? — Akkor gargarizálok.--------*aSy —-----■ SZERKESZTŐSÉGBEN — Hoztam egy tucat verset szerkesztő ur, — mondja egy fiatalember. — Mi a foglalkozása? — kér­di a szerkesztő. — Költő vagyok. — Imi, olvasni tud?---------sej --------­PRAKTIKUS EMBER Férj: Vedd tudomásul Anyu­kám, hogy jelentkeztem egy éj­jeli őri állásra. Feleség: Miért? Férj: A gyerek egész éjjel sir, aludni nem tudok, hát mi­ért ne keressek pénzt, — ha már úgysem alszom — az alatt az idő alatt is.--------------------------­VENDÉGLŐBEN Vendég: Pincér, ez a marha­szelet kicsi és kemény, alig le­het megrágni. Pincér: Akkor örüljön neki, hogy kicsi, mert ha kemény nem kell sokáig rágni s igy leg­alább nem törnek bele a fogai. A NAGYENYEDI KÉT EÜZFA (VERSES ELBESZÉLÉS) Jókai Mór hasonló cimü elbeszéléséből irta: TRIZNAI JÓZSEF (2-ik folytatás) A labanchoz átállt, hogy meg ne ismerjék, Megváltoztatta a régi kuruc nevét. Megpróbált magának olyan nevet adni, Mit a bolond kuruc nem tud kimondani; Ha csak ki nem töri benne saját nyelvét, De maga se tudta a neve értelmét. Éppúgy más nevük volt a kuruc basáknak, Kik rendszerint oláh neveket használtak. Abban az időben két nagy veszedelem Zavarta Enyednek nyugalmát szüntelen. Az egyik Balika, kurucok basája; Rettegett a környék neve hallatára. Tordai-Hasadék sziklás barlangjában, Úgy élt, mint egy várúr, dúskált lakomákban. Ezért a barlangot ma is a nép szája Ügy hívja ottan, hogy a “Balikavára.” A másik két labanc, előbbinek mása; . Trajtzigfirtzig vezér s Borembukk a társa. Amilyen tréfásak ezek a csúf nevek, A viselőik is olyan ügyetlenek; Sőt néha kegyetlen, vérengző alakok, Kikről a közhír jót sohase mondhatott. Velük ijesztgette az anya rossz fiát, így csúfolta egymást az enyedi diák. Kálvinista gyerek, — ha volt esze annyi, — Ha tudott lúdtollból kalamust faragni; Anyja pogácsát tett bőrtarisznyájába, Apja meg csizmát vett neki a vásárba’; Azzal őt szekerén elvitte Enyedre S a nagy kollégium udvarán letette. Otthagyva rábízta a maga sorsára, Azontúl nem is volt több gondja reája. A fiúcska felnőtt, széles lett a válla, Megemberesedett, kinőtt a szakálla. Teletömték fejét, — Isten tudja hánnyal, — Sokféle érdekes, hasznos tudománnyal. Zene, tánc tiltva volt, de egyéb vígságok Sem örvendeztették a benti diákot. Minden kisértéstől gondosan elzárták, Vigyáztak reája, őrizték az álmát. Óvták a gonosztól, védték ifjú lelkét; Egészségben, hitben szépen felnevelték. Csináltak belőle papot, szolgabirót, Vagy tudós professzort, deákul tanítót; Amire kedve volt és az esze tellett, — Kicsi, vagy éppen nagy szerencséje mellett, — Anélkül, hogy apja és a szülőanyja Egyszer is a fejét törte volna rajta. Ez a kollégium volt az édesanyjuk, Falai közt telt el örömük bánatuk. Fogadott fia e tisztes matrónának, Minden évben kitett legalább hatszázat. Százezer forintnál több volt jövedelme, Melyből a fiait szépen felnevelte. Híres tanárai, hatalmas könyvtára, Nagy hatást gyakorolt mindegyik diákra. A tudós Tordai-Szabó Gerzsony uram, Mint rektor tanított a kollégiumban. Nagytiszteletü volt a megszólítása, És megsüvegelte mindegyik diákja. Sok szép tudománynak bölcs nagy mívelője, Ezért a diákok tartottak is tőle. Mint a jó erkölcsök hü oltalmazója, Jámbor természetű s igy jót mondtak róla. (Folytatjuk) EGYHÁZAK, EGYLETEK, MŰKEDVELŐ KÖRÖK FIGYELMÉBE! Énekkarok, dalárdák részére kottasokszorositás. — Három felvonásos színdarabok. — Egy-két felvonásos tréfás színmüvek. — Magyar dalok. 110 vers minden alkalomra (füzet) 30 vers (válogatott Október 6-ra (füzet) 30 vers Március 15-re. Irredenta versek (füzet) A három verses füzet ára (170 vers) csak 75 cent. — Kapható: VERES JÓZSEF kántor-tanítónál, 1432 Magnolia Avenue, San Bernardino, California.

Next

/
Thumbnails
Contents