Kis Dongó, 1957 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1957-05-20 / 10. szám
4. OLDAL. KIS DONG0 — CLEAN FUN 1957 május 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN The only Hungarian Comic Paper in the U. S. Published every 5th and 20th of each month by KIS DONGÓ PUBLISHING CO. — 7907 W. JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICH. Managing Editor: BELA KOLOS, üzletvezető szerkesztő. Munkatársak: E lap minden olvasóba. Subscription price one year $3; eight months $2; four months $1. Előfizetési ára egy évre: $3; nyolc hónapra $2; négy hónapra $1. Hirdetési árak: Egy hasábos egy inches egyszerű hirdetés $1.50; verses hirdetés $2. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. AZ ÉLETMENTŐ CSAVARGÓ (Folytatás a 3-ik oldalról.) — Hát most már tudja. — Igen, — bólintott a koldus. — Akkor hát legyen szives és menjen innen, de hamar. — Nem én. — Nem? — Nem. Mondja csak az ur, mikor gondolt először erre a bolondságra? — Semmi köze hozzá. Már régen. — De komolyan. Mikor határozta el magát? — Ma este. — Lássa. Jó, hogy utána jöttem. Kérem, mondtam már az urnák, ne célozgasson rám. Higyje el, semmi oka rá, hogy véghezvigye ezt az őrültséget, amiért idejött. — Nézze, — szólt Vincent, — maga kapott vagy háromszáz dollárt, elégedjen meg vele és pusztuljon innen most már. Semmi köze hozzá, mit csinálok. — Nincs igaza, — nevetett a csavargó. — Ha itt megtalálják holtan, kifosztva mindenből, senki le nem mossa rólam, hogy én vagyok a gyilkos és szent, hogy felakasztanak. — Értem már, — mondta Vincent. — Van valami a dologban. Akkor hát legjobb lesz, ha visszaadja az órámat és megtartja a pénzt. Arról senki sem fogja tudni, honnan való. Mit akar még? A koldus újra nevetett. — Meg akarom mondani, — szólt, — hogy soha sincs igaza annak, aki egy asszony miatt megöli magát. Vincent szinte nekirohant. — Mi ... mi jut az eszébe? Honnan gondolja, hogy . . . — Nagyon könnyű kitalálni, — mondta a csavargó vigyorogva. Hall türtőztette magát. — Nézze, már mondtam, hogy semmi köze a dolgaimhoz. Legjobb lesz, ha elmegy. Ha SZERETETTEL KÉRJÜK ÖNT ba hátralékban van előfizetési dijával, szíveskedjék mielőbb beküldeni, mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az előfize tési dijat lejáratkor meg fizeti. agyon akarom magam lőni, nem fogom magától megkérdezni, mit szól hozzá. Hagyjon békét. — Nem lehet. Nem hagyhatom, hogy ilyet tegyen az ur. Hallgasson ide, kérem. Az aszszonyok maguk sem tudják, mit akarnak. Nem szabad arra hallgatni, hogy mit beszélnek rossz kedvükben. Tetszik tudni, hogy jártam én? — Hagyjon békét! — morogta Hall. De a csavargó meszszire nézett a folyó vizére és beszélt, mintha nem hallotta volna: — Két éve múlt, hogy a feleségem azt mondta nekem, hogy ki nem állhat és látni is utál. Hogy szeretné, ha csak egyszer elmennék és nem jönnék vissza többé soha. Hát elmentem. Ide, a folyóhoz, csakhogy lejebb, mert, tudja az ur, mi a faluban laktunk. Egyszerre csak, amint bele akartam ugrani a vízbe, éreztem, hogy én bizony nem szeretnék még meghalni. Vincent figyelni kezdett. A koldus folytatta: — Tetszik tudni, elmentem a kocsmába és levelet írtam neki, aztán elküldtem a postán. Azt írtam benne, hogy megölöm magam s hogy holttestemet sem fogja soha látni. A csavargó elővette Vincent arany cigarettatárcáját s kinyitotta: — Tetszik? Vincent kivett egyet. A csavargó is. Rágyújtottak. Csönd lett. — És? — kérdezte Vincent végre. — Két nappal később, — mondotta a vöröshaj u, — valami újságpapír került a kezembe. A legtetején le volt írva a feleségem históriája, nagy betűkkel. Megölte magát s egy levelet hagyott az asztalon, hogy nem tud nélkülem élni. A csavargó nagyot szívott a cigarettáján. — Azért mondom az urnák, hogy sohase jó, ha az ember egy asszonyért megöli magát, mert akkor aztán már hiába minden, nem lehet visszajönni. Vincent Hall egy darabig csöndesen ült ott, aztán egyszerre kifakadt keserűen: — A maga felesége nem szeretett mást. — Azt mondta, hogy mást szeret. A szemembe mondta. Pedig, ugylátszik, nem volt igaz. ők maguk se tudják, kit szeretnek. — Maga nem tudja, mit beszél, — legyintett Vincent busán. — Hát idehallgasson az ur. Akkor is meg akarna halni, ha kisülne, hogy a felesége nem szeret mást? Tudja mit, fogadjunk. Én visszaadom az urnák az órát meg a láncot. Az ur meg ideadja nekem a pisztolyt. Most hazamegy a feleségéhez és megpróbál vele okosan beszélni. Ha még mindig mást szeret, akkor jöjjön vissza az ur éjfélkor ide a hidhoz. Várni fogom. Ha nem jön tiz perccel éjfél után, a pisztoly az enyém. — De ... de hiszen egy tucat pisztolyt is vehetne, ha eladja az aranyórát! A csavargó vihogott. — De hiszen egy tucat aranyórát szerezhetek ezzel a pisztollyal. Vincent belátta, hogy igaza van. És szivét meleg hullám módjára öntötte el az élet reménysége. Hátha? ... — Itt lesz éjfélkor? — Becsüle tszavamra, — mondta a csavargó. Hall odanyuj tóttá neki a pisztolyt, a csavargó visszaadta az órát és a láncot. — Aztáit mindketten eltűnte^ az ösvényen, a bokrok között. Mikor Hall kinyitotta a veranda ajtót és belépett a villába, remegtek a térdei. Bement egyenesen a könyvtárszobába. A feketekávés csészék ott álltak az asztalon érintetlenül. A pamlagon összevissza gyűrve a párnák. És Katherine sehol. ■ Vincent tovább rohant. Elment? Hol van? Mi történt? Végre halk hangot hallott a saját szobája felöl. Benyitott. Ott térdelt Katherine az ágy mellett, a párnába furva az arcát és jobbra-balra ingatta a fejét, amint zokogott. — Vincent . . . drágám . . . Vincent! — tördelte közben. • Hall nem bírt azonnal megszólalni. Úgy érezte, mintha fojtogatnák. Végre mégis erőt vett magán. Közelebb lépett és a karjaiba fogta az asszonyt. — Hát itt vagy? Nincs semmi bajod? Átkarolta erősen két kézzel és úgy sirt tovább: — Hála Istennek! Hála Istennek! Aztán egyszerre felkapta a fejét! — Hol a pisztoly? Láttam, hogy üres a fiók! Azt hittem . . . meg akarod . . . ölni magad ... És egyszerre megláttam, hogy őrültség volt . . . őrültség volt . . . tőlem . . . Mert én nem szeretek mást...: Senki mást . . . Csak téged!; Imádkoztam, hogy ne legyen semmi bajod . . . Csak még ez egyszer . . . hogy hazajöjj . Vincent Hall egyszerre elengedte az asszonyt, az ablakhoz ment, elfordult, két kezét a tenyerébe szorította és a vállai megrázkódtak. ő is sirt. Körülbelül egy héttel későbben történt. Éjfélt ütött az óra. Vincent mélyen aludt. Lehet, hogy horkolt is éppen. Egyszerre csak* érezte, hogy költögetik és meghallotta Katherine hangját: — Vincent, hallod. Betörő jár az ebédlőben odalent! Vincent álmosan felült, fel-' A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár. AMERIKAI NYELVMESTER Kiválóan alkalmas magántanulásra, az angol nyelv elsajátítására, mert a szavak mellett fii van tüntetve azok kiejtése is. I. része: Az angol nyelvtan. II. része: Alkalmi beszélgetések a mindennapi életből vett példákból. III. része: Angol-magyar szótár. IV. része: Magyar-angol szótár. Külön rész: Az Egyesült Államok alkotmányának ismertetése. Második külön rész: Polgárosdási Tudnivalók. Harmadik rész: Hasznos tudnivalók és útbaigazítások az amerikai életben felmerülő mindennapi kérdésekben. A szép kötésben lévő 320 oldalas, finom kör.yvpapirra, « n j- a tiszta olvasható hetükkel nyomott könyv ára.............. va.OU Vidékre 20 cent portóköltség csatolandó a rendeléshez. Kapható a KIS DONGÓ Kiadóhivatalában 7907 W. JEFFERSON AVE. — DETROIT 17, MICHIGAN Minden újonnan bevándorolt magyarnak a legalkalmasabb az angol nyelv megtanulására.
