Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1956-12-05 / 23. szám

4-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1956 december 5. KIS DONGÓ — CLEAN FUN The only Hungarian Comic Paper in the U, S. Published every 5th and 20th of each month by KIS DONGÓ PUBLISHING CO. — 7907 W. JEFFERSON AVENUE, DETROIT 17, MICH. Managing Editor: BELA KOLOS, üzletvezető szerkesztő. Munkatársak: E lap minden olvasója. Subscription price one year $3; eight months $2; four months $1. Előfizetési ára egy évre: $3; nyolc hónapra $2; négy hónapra $1. Hirdetési árak: Egy hasábos egy inches egyszerű hirdetés $1.50; verses hirdetés $2. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. Hetvenezer földönfutó magyar Irta: HEVESI FERENC Ti nem halljátok a jajszavát Hetvenezer hős magyarnak, Akik éhezve, fázva, gyászban Segítségért kiáltanak Siró hangjukat a távolból A szelek szárnya sem hozza S nem látjátok, hogy könnyes szemük Égre tekint imádkozva. Ti, kik itt éltek szabadságban Talán meg sem értitek azt, Miért kérjük, hogy halljátok meg A szivettépő panaszt: Hogy nincs ruhájuk, nincs kenyerük, Nincs hová fejük lehajtsák... Betegségükre, sebeikre Nincsen sem vér, sem orvosság. • Ma a magyarnál már nem árvább •E kerek földön senkise... Hetvenezer lett földönfutó, Mert nem volt, aki segítse. Hazájukat a véres vihar Romba dönté, legázolta S az életben maradt hősöket Idegen földre sodorta. Itt az idő, most mozduljon meg Minden magyar, most tenni kell. Fogjon össze, nagy áldozatra S álljon cselekedetre fel. Nem elég ma a szánakozás, Adjon, akinek Isten adott: Többet az, akinek többje van, Keveset, kinek kevés jutott. A FURFANGOS FÉRJ Sipos Miskát mindenki azzal boszantotta, hogy papucs alatt van és nem szabad azt tennie, amit ő akar, mert az asszony diktál neki. Öt éve, hogy a falu tehetős kovácsának leányát, Karolinát elvette, ki mint leány is isme­retes vol arról, hogy önfejű, makacs teremtés, kivel nagyon nehéz kijönni. Édesanyja is so­kat panaszkodott leányának eme rossz természete miatt, hanem azt mindenkinek el kel­lett ismernie, hogy szorgalma­sabb, dolgosabb leány, ki a gaz­daságot kifogástalanul tudta vezetni alig volt még egy a fa­luban. De meg aztán csinos le­ány is volt és a faluban min­denki őt tartotta a legtöbb ho­zománnyal biró leánynak; de a házasulandó legények még sem akartak sehogysem lépen ragadni, épen a dacos, önfejű­sége miatt. Csak egyedült Sipos Miskát nem riasztotta ez vissza, tetszett neki a leány és komo­lyan kezdett körülötte forgo­lódni, mig végre is megkérte és nemsokára mint feleségét ve­zette haza. Gondolta magában: “Hiszen majd azon leszek én, hogy megváltozzék a rossz ter­mészete!” Tehát Linuskából és Miská­ból egy pár lett. Az esküvő után nem lehetett többé látni a vidám Miskát sehol, semmiféle társaságban, I pajtásai sem tudták mire vélni, hogy közéjük sem jön vasárna-; ponkint a nagy kocsmába, ahol j rendesen összeszoktak jönni egy kis beszélgetésre és néhány pohár karcosra. Végre is elne­vezték papucs Miskának és ahol csak alkalom kínálkozott, csúfolták. Hanem az emberek alaposan csalódtak. Nem esett! Miska a feje lágyára! És bár öt év óta állott feleségének ural-J ma alatt, ezt csak azért tévé, hogy amint ő maga mondta, feleségét jól kitanulmányoz­hassa. És midőn egyszere ismét el­kezdett Miska itt-ott megjelen­ni, sőt korcsmába is kezdett járni, végé-hossza nem volt a nagy csodálkozásnak. Hanem ezt hogy sikerült Miskának ke­resztül vinnie, azt csakis ő tudta volna megmondani. Li­nus ugyan csak olyan önfejű volt mint eddig, de hát nem hiába tanulmányozta őt Miska, mert úgy tudott mindent in­tézni, hogy minden az ő javára ütött ki, dacára annak, hogy felesége nem tűrt semmiféle ellentmondást. Miskának békés természete volt és a házi békét szerette mindenekfelett. Linus­­káját is nagyon szerette és nem akart semmit a kedve ellen tenni. De az a mód, mellyel felesé­gével bánni tudott; rendkívül praktikusan és okosan volt ki­eszelve, mert nem idézett elő soha ellenvetést az asszony ré­széről, bár mindig az övé volt az utolsó szó és mégis, úgy tör­tént, ahogy Miska óhajtotta. Hát mégis hogy lehetett ez? Mindjárt elmondom: Egy napon a kisbiró azzal az üzenettel jött, hogy meghívja Miskát egy összejövetelre a nagy korcsmába, hol a közel álló képviselőválasztás ügyében egyet és mást megbeszélnek. — “óh, majd bolond vagyok ta­lán, hogy most felöltözzem és egy ostobaság végett fennma­radjak, azonkívül még költség­be is verjem magam!” — Mon­­dá Miska feleségéhez fordulva. — Mit? Te nem akarsz men­ni? De én azt akarom, hogy te is ott légy. Csak nem akarsz örökké itthon ülni, mint vala­mi mameluk? Még kinevetné­nek az emberek! No ugyan de­rék egy férjet szereztem volna, akit mindenki kinevet! És a költséget nem kell hála Isten­nek sajnálnunk! Amit más Ha élclapunkat, mint mutatványszámot kapta s azt akarja, hogy a “Kis Bongó — Clean Fun” havonta kétszer megjelenő élclapot önnek rendszeresen küldjük, legyen szives vágja ki és töltse M a lapunk utolsó oldalán lévő “Előfizetési felhívást” s küldje be az előfizetési díjjal együtt címünkre. Mutatványszámokat azoknak küldünk, akiknek címét ismerőseik, barátaik nekünk beküldik azzal, hogy érdekli őket az élclapunk. így a mutatványszámot fogadja szíve­sen s azzal, hogy egy jóismerőse, barátja gondolt önre a örömet akar azzal Önnek szerezni, hogy alkalma legyen megrendelni s a lapot olvasni. Ha megrendeli sok élveze­tes, vig órát fog önnek szerezni ez a lap, mint annyi sok más olvasónknak. Hisszük, hogy ön is csatlakozni fog olvasótáborunkhoz s megrendeli Amerika egyetlen magyal nyelvű élclapját.

Next

/
Thumbnails
Contents