Kis Dongó, 1956 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1956-11-05 / 21. szám

2-TK OLDAL prrs novert _ rxeiv fünf 1956 november 5, Kis Dongó regénye ANYA ES LEANYA (Folytatás.) » — Teheted azt. — És ha a kölcsönös félre­értések kimagyarázása után ismét összekötjük a régi jóba­rátság aranyláncát, mondha­tom neki azt: “Most jöjj velem az én kedves családom fészké­be. Jöjj velem karöltve: egész világ láttára. Tudja meg az egész romlott világ, hogy az én nőm egy szent. S az én bará­tom a másik. Kettőjük között én magam az idvezült! Mond­hatom ezt?” — Mondhatod. Erre aztán a kitörő öröm teljességével kacagott fel Zeno. — Nincs ma boldogabb em­ber nálamnál a földön. Camilla egészen el volt bó­­ditva. Bizalmaskodni kezdett vele. — Tudod mit Zeno? Ebben a nagyon is megviselt öltözet­ben ne mutogasd már maga­dat. — Hát hol vegyek mást? — Megmondom. Itt ebben a másik szobában van egy ru­hásszekrény. — Ah! — Abban megtalálod min­den ruhádat, amit elutazásod előtt itt hagytál. — Ah! S te nem adtad el azokat az ószeresnek? — Hogy adtam volna el? A férjem ruháit. — Te hitted, hogy visszaté­rek? Mennyei asszony. A “KIS DONGÓ” előfizetési dija egy évre 3.00 dollár,. — No hát, eredj a szobádba és öltözzél át. — Az én szobámba? Hát Dragomirovics ur? — Az nem fog idejönni, amig mi el nem utazunk! mondá Camilla, s egy kis mosolyt is engedett meg az arcának. Helvila alig várta, hogy Ze­no átlépjen a másik szobába, azonnal szemr ehányásokat tett az anyjának. Lenyomott hangon beszélt, hogy a szom­széd szobában meg ne hallják. — Nagyon rosszul tetted, hogy azt a levelet ott hagytad a kezében. — Mire gondolsz, Helvila? — Arra, hogy az a levél egyedül teneked volt irva: azt nem szabad profanáim. — Azt ő nem fogja tenni. Láttad, hogy megváltozott e levél olvasása után. — Láttam. És az volt a ha­tása rám ennek a jelenetnek, hogy visszaemlékeztem egy hasonlóra. Egyszer elvittek a színházba, mikor bohózatot adtak. Azt szabad leánykák­nak is megnézni. Hát ott épen igy játszott a színész, aki jel­lemkomikusokat szokott adni. — Te igazságtalan vagy. — Nem anyám. Aki érez, az nem fecseg. Aki férfi, az nem sir. Egy néma fohász, egy hall­gatag magába szállás meggyő­zött volna, hogy ilyen változá­son ment keresztül a lelke. Ha szótlan leül az asztal mellé, fejét tenyerébe hajtja, végig gondolva azon a fertőn, ame­lyen keresztül most partra Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 Inch nagyságú füzetben A LEGNÉPSZERŰBB UJ ÉS RÉGI MAGYAR NÓTÁK GYŰJTEMÉNYE TISZTA ÉS OLVASHATÓ NYOMASSÁL. ÁRA CSAK 50 CENT, szállítási díjjal együtt 60 cent i£is> Dongó — 790? W. Jefferson Avenue — Detroit 17» Michiga* — Utánvétellel! (C.O.D.) nem szállítunk! — vergődött; ha keresi és nem találja a szót, amivel a be­szédet ily nagy meglepetés után megkezdje: én ebből a néma belső küzdelemből sokat megtudtam volna és elhittem volna. Hanem a frázisoknak nem hiszek. Egyáltalában nem kellett volna neki a levelet át­adatnod, hogy olvassa el. — Dehát elnézhettem-e azt, hogy a pisztolyt a halántéká­nak szegzi? Helvila durcásan rántott egyet a vállán s aztán felvette az asztalról a revolvert, amit Zeno kezéből kicsavartak. — Ugyan nézzed: hiszen nincs megtöltve. Camilla szemügyre vette a fegyvert. Biz abban egy töl­tény sem volt. Az arca elpirult a szégyen­től. Hogy üres pisztollyal en­gedte magát agyonrémittetni. — Komédiát játszik az én apám mindig, mondá a leány. S jó, ha megmarad a komédiá­nál. De én attól tartok, hogy ebből tragédia lesz. — Hova gondolsz? — Arra a szerencsétlen le­vélre. Te most, afölötti álörö­­rnödben, hogy a férjedet visz­­szanyerted, elfelejtkezel arról, hogy még egy másik ember is van a világon, akinek tartozol legalább annyival, hogy le ne buktasd a háztető párkányá­ról, ahová holdkóros szenvedé­lyében te miattad felhágott. — Vigárdyról beszélsz? — Igen! ő róla. Mit gondolsz, milyen lenne az, ha most Me­­ritoris Zeno azt a hozzád irt levelet, a helyett, hogy Vigárdy­­hoz vinné ezzel a szóval: “Barátom, megbocsáss!” — egy kis ajtóeltévesztessel Amandá­hoz vinné el és annak mutat­ná meg? — Ah! Te ilyen ördögi jel­lemnek csak nem hiszed az atyádat? — Én nem hiszek, hanem kombinálok. Mikor Amandánál voltam bucsulátogatáson, ami­nek az eredmményét neked el­mondtam, még hallottam tőle valamit, amit nem akartam veled közölni, hogy el ne ront­sam a jó kedvedet. Most már azt is elmondom. Amint belép­tem Amandához, e szavakkal fogadott: “Én azt hallottam, hogy kegyed nagy beteg volt.” — Ezt mondtad. Vigárdytól hallotta. — így mondtam. De ő hoz­­há tette: “én önnek az atyjá­tól Is hallottam”. — Ah! Camilla összerezzent. — Tehát az atyám ott volt már Vigárdy feleségénél. Mit keresett ő ottan? Camilla dühbe jött erre a szóra. — Zeno Amandánál járt? Képtelenség. Zeno éppen nyitotta az aj­tót és belépett. Át volt már öltözve. Tökéle­tes fess gavallér volt. Piros JOHN MOLNÁR Funeral Home, Inc. A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EARLE G. WAGNER, tämetesrendszä 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI. 2-1535 zsebkendő is volt a mellső zse­bében. Egészen kicsipte magát. — Nos? hát ráismersz-e a régi Zenóra? — kérdé öntet­szelgő mórikáJással Camillától. Szép vagy, szép, mondta Camilla, türtőztetve a harag­ját. Csak belüi is lennél a ré­gi­— Hát nem hiszed, hogy az leszek? — Engedd meg, hogy kér­dezzek tőled valamit. Te más­nap mindjárt, hogy hazaérkez­tél ellátogattál Vigárdynéhoz? Igaz ez? Most már Camilla kezében volt a revolver. Csakhogy az ő kezében is üres volt az. Nem lehet Zeno urat olyan könnyen megfogni! — Hát természetes, hogy el­látogattam hozzá. De a férje jelenlétében beszéltem vele. Hogy miért mentem oda: an­nak is igen világos magyará­zata van. Elejét akartam ven­ni azoknak a mendemondák­nak, melyek a köztünk lefolyt találkozás következtében tá­madhatnának. Én magamra vállaltam a felelősséget mind­azon viszonyért, melyet Vigár­dy az én családom irányában fenntartott. Becsületszavam­mal kezeskedtem érte. Nagy­szerű kibékülési jelenet volt közöttünk. Úgy váltunk el mint régi jó barátok. (Folytatjuk.) KÜLFÖLDÖN Egy kisebb bankház igazga­tója éjjeli őrt szerződtetett, hogy megvédje a bankot betö­rők ellen. Nemrégiben a bankigazgató ki akarta próbálni az éjjeli őrt. Álruhába öltözött és be­hatolt a pénztár helyiségébe. Az éjjeli őr mélyen aludt, mire a bankigazgató kifosztot­ta a pénztárt s elvitte az egész készpénzt. Azután úgy eltűnt, hogy azóta sem akadtak nyo­mára. Dr. Gáldonyi Miklós ORVOS 8001 W. JEFFERSON AVENUE (West End sarok) a Verhovay Ház földszinti helyiségében. Nappali telefon: VInewood 2-0965 Éjjeli telefon: LOrain 7-7998

Next

/
Thumbnails
Contents