Kis Dongó, 1955 (16. évfolyam, 6-24. szám)

1955-11-20 / 22. szám

4-IK OLDAL KIS DONG0 — CLEAN FUN 1955 november 20. KIS DONGÓ - CLEAN FUN The only Hungarian Comic Paper in the U. S. Published every 5th and 20th of each month by KIS DONGÓ PUBLISHING CO. — 7907 W. JEFFERSON AVENUE, 'DETROIT 17, MICH. Managing Editor: BELA KOLOS, üzletvezető szerkesztő. Munkatársak: E lap minden olvasója. Subscription price one year $3; eight months $2; four months $1. Előfizetési ára egy évre: S3; nyolc hónapra $2; négy hónapra $1. Hirdetési árak: Egy hasábos egy inches egyszerű hirdetés $1.50; verses hirdetés $2. Entered as second-class matter July 1, 1942, at the post office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. MAGYAR FALUSI TÖRTÉNET Régen történt az egész. Udvarunk bal oldalán, a kút . mögött konyha féle állott. i, Egyszerűen pa tkánypalotának t neveztük. Illett is rá e név. Úgy gondolom, leginkább a - patkányok miatt kellett a föld „illetve az udvar színéről eltün­­v nie. A nevezetes alkalomra az egész szomszédság udvarunkba gyűlt. Jöttek férfiak, asszonyok, . Ja seprűvel, ki lapáttal. Recseg­ve feszegették fel a padló desz­káit. Uramfia annyi patkányt! A szétszórt fészkek között fió­kák vánszorogtak, az élet re­megett bennük. Az emberek csapkodtak eszközeikkel hol a .■ dühösködő kutyákra, hol egy- I más lábára, néha a patkányok­­: ra is. Harc volt ez, véres küz­­* delem, s talari nagyon féltem ■ volna, ha nem állandó jókedv, r nevető kiabálás kiséri a via­dalt. Pillanatok alatt véres lett , á csatatér, s vége felé már iCsak egy-egy kutya rázta viny­­nyogva az orrába csipeszkedŐ patkányt. Ma minden csendes, s jel sem mutatja, mi volt haj­dan azon a helyen. Máskülönben nemcsak a patkányok kastélya volt az a , konyha, de a mi lakásunk is. . Tudni illik az anyém és a Gyur­káé, akinek nem élt az anyja, apja pedig a háború kitörése előtt Amerikába ment s Gyur­kát a nyakunkon hagyta. De hiszen nem volt ellene semmi panasz. Jóféle kamasz fickó lehetett, úgy tizenhat éves, dolgos és jó érzésű, emellett kitüntető módon kedvelt en­gem. Téli estéken teát főzött la­kásunkon. Mert volt kályhánk is és egy ágy, egy asztal, pár szentkép a falon és végül egy láda, melyben néhány mesés és elbeszélő könyvön kivül a teafőzéshez szükséges edénye­ket tartottuk. Volt még egy vizes cseber is lakásunkon, melyet egész kü­lönös célra használtunk. Ez volt a patkányok részére a szi­rének muzsikájával csábitó vésztenger. A csebert esténkint félig öntöttük vízzel. A viz fel­színét vékonyan behintettük pelyvával s erre kukoricalisztet szórtunk. A patkányok orrát nagyon érzékenyen érinthette a kukoricaliszt szaga, mert né­ha három-négy patkány is viz­­befult miatta. Mi a sötétben hallgattuk mint mászik a pat­kány a cseber szélére, utána halk csobbanás, s már ivott is a szerencsétlen. Gyurkavál tehát nagyon jól megvoltam. Szeretett engem, kedvemért mindent megtett. Sok mesét és történetet olva­sott fel nekem. Az istállóban gyakran felültetett a csikók há­tára. ő törte el helyettem a nagy kenyérszelő kést is. Ért­hető, ha én is nagyon ragasz­kodtam hozzá. Egy késő nyári délutánon füröszteni kellett a csikókat. Csak úgy kantárszáron vezet­tük, mert fiatal hátuk még nem bírta a lovaglást. Fürösz­­tés közben egész sereg bámu­­lója akadt a csikóknak. Hízel­gő nyilatkozatok után kérde­­zősködések hangzottak el. — Voltak-e már befogva? — Hát nyergeivé? Kényes a hátuk? — Vájjon melyik állná job­ban, ha felülnék rá? — Én megülném akármelyi­ket. — Meg te! S aztán fogadni akartak. Közben Gyurka megmosta őket, kivezette a partra, s in­dulni akartunk hazafelé. Hogy történt a dolog, hogy nem, va­laki azt találta mondani Gyur­kának, hogy nem merne felül­ni a csábelire. így meg úgy, ha legény vagy. Hadd lássuk! Figyeleztettem Gyurkát, hogy édes apám a kertből könnyen idelát, s ha észreveszi az en­gedetlenséget, meg fog hara­gudni. Hanem Gyurkát nagyon elfogta a hiúság. Mit keresne édesapám a kertben épen most? Csak lépésben lesz az egész, hogy a csikóknak bajuk ne es­sen. Különben már nem is olyan fiatalok és minden rend­ben lesz, ha el nem árulom. Büszke voltam Gyurkára- Hadd mutasson csodát az irigykedő bámulóknak. Azzal már fent is volt a ficánkoló pejen. Ké­nyes lépéssel táncolt alatta a jól abrakolt csikó. Ekkor történt a szerencsét­lenség. öntelten szemléltem a parádés menetet- Egy­szer csak a bámulok közül kivált egy legényféle, ke­zében suhogó ostor. Mielőtt va­lamire gondolhattam volna, már csattogott a csikók vékony bőre. Pillanatok alatt ment végbe minden. A csikók őrült ugrálásba kezdtek. Láttam Gyurkát a levegőben, majd amint egyszerre esett rá mind a két csikóra, egyikre jutott a feje, másikra lábai, s a két ál­lat között a földre zuhant. A csikók, mint a szélvész,, elvág­­tattak. Azonnal Gyurkánál voltam s kívülem még egy cso­port bámészkodó. — Törött-e el valamid? — kérdeztem megijedve. — Úgy gondolom nem, — szólt erőltetett hangún, — ütő­­dést érzek. Csak apád meg ne tudná! Késői kívánság volt. Édes­apám a kerítés mögül jól lá­tott mindent, most sietett meg­tudni, komoly-e a szerencsét­lenség. Látszólag megkönnyeb­bült, mikor meggyőződött, hogy nem olyan komoly az eset, amint előre hitte. Hanem azért szigorúságot mutatott azon­túl is. — Kelj fel, ha nincs bajod, s gyere haza, igy bizhat az em-1 bér benned, bár a nyakad tör­ted volna! Ha Gyurkának fájt az eset, hát nekem fájt. Titokban a fo­gainkat vicsorgattuk arra a gazemberre, aki igy csúffá tett minket. Mire hazaérkeztünk, a csikók már otthon voltak. Gyurkát lefektették, s engem melléje rendeltek őrizőül. En­SZERETETTEL KÉRJÜK ÖNT ha hátralékban vám elő­fizetési dijával, szívesked­jék mielőbb- beküldeni, mert lapunkat csak annak küldhetjük, aki az előfiz«» fésű dijat lejáratkor meg­fizeti nél jobbat nem is tehettek vol­na. Fontos megbeszélni valóm ivóit vele. I — Te Gyurka, jól megjegyez­nem, ki volt az az alattomos, irigy, gazember: Cserhát Jós­­ka, és én roppant gyűlölöm őt azóta! — Majd megtanítom én be­csületre, csak lábaljak fel! Bosszulatlanul nem fog ma­radni! Mondom is, meg keserü­­li a mai napot, jobban, mint én! Cserhát Jóska nem volt amolyan semmi legény. Ter­metre talán nagyobb volt Gyur­kánál, de erőre és ügyességre, úgy gondoltam, nem versenyez­het vele, sem senki más legény a faluban. így már előre is titkos káröröm fogott el; s még csak arra kértem Gyurkát, úgy rendezze a leszámolást, hogy én is jelen legyek, ö majd el­intézi ököllel, s én a fülébe or­dítom Cserhát Jóskának: alat­tomos gazember! Elmúlt lassan az ősz. A munka is megfogyott, s beállt a hideg. Éreztük, hogy még a patkányoknak is jól fog esni, ha befütünk a kastélyban. Ez egyben azt is jelentette, hogy beütött a tea-évad. Valami fönnséges dolog is sötétben teázgatnii. A piroslő- kályhára szájunkból teát prüszköltünk, s élveztük a viz sercegését az izzó kályhán. —Te Gyurka, szóltam egyik alkalommal. Cserhát Jóskával mikor számolunk le? Úgy tesz­ünk, mintha elfelejtettünk vol­na mindent, s még azt fogja hinni, hogy gyávák vagyunk. — Légy csak nyugodt" fiúcs­ka, rövidesen elintézünk min­dent. A KISDONGÓ OLVASÓI TELJES BIZALOMMAL FOR­DULHATNAK az ország fővárosában, BALOGH E. IST­VÁN vezetése alatt működő irodához, amelynek címe: Foreign Services Corporation FOREIGN EXCHANGE AND CURRENCIES 1624 EYE STREET, N. W. — WASHINGTON 6, D. C. Ez az iroda az amerikai magyarság érdekét szol­gálja! Minden olyan családi, üzleti, vagy magán­ügyben, amely külföldi hozzátartozókat, baráto­kat, ismerősöket vagy üzleti kapcsolatokat érint föltétien ettől az irodától kérjen tanácsot. (Magyarul is irhát.) BEVÁNDORLÁSI ÜGYEKET; KÜLFÖLDI OK­MÁNYOK BESZERZÉSÉT és HITELESÍTÉSÉT; ' PÉNZ, CSOMAG és; ORVOSSÁG KÜLDÉSÉT; (Magyarországra s a világ többi államaiba) Teljes felelősséggel,, pontosan-és kielégítően kezel az iroda. (Cégünk államilag bejegyezett-és - ellenőrzött részvénytársaság.) őrizze meg az iroda címét. — Bamsáfcor szüksége lehet rá. Saiveskedjen másoknak is ajatitllaaaii közérdekű irodáikat.

Next

/
Thumbnails
Contents