Kis Dongó, 1954 (15. évfolyam, 1-19. szám)
1954-08-20 / 16. szám
2-IK OLDAL TO«5 HONGÖ — TT.F4N FŰN 1954 augusztus 20. C" ■ Kis Dongó regénye A CSÁSZÁR UDVARI BOLONDJA (Folytatás.) — De hiszen ez borzasztó! — kiáltott fel akaratlanul és kiugrott az ágyból, mintha valami láthatatlan gépezet kilökte volna, majd észrevévén, hogy ily viselettel könnyen elárulja magát, mintegy kiigazítva folytatá: — vagyis hogy lehetetlen, rfiert összeröffen a rendőrség és becsuknak, elitéinek leányrablásért. Eközben izgatottan kezdte fölhuzogatni a ruhadarabjait. A rekedt óriás nevetett. — Ne törődjék, öcsém, a taktikával, azt csak bízza ránk. Ha összeröffen a rendőrség, hát akkor egy kis csata lesz Becsben s megverjük őket gyönyörűen, mert hát mi is leszünk ott egynehányan. Azonban éppen azért csináljuk a dolgot éjjel és titokban, karácsony első ünnepének éjjelén, hogy ne legyen ott a rendőrség. Ilyenkor egész Bécs részeg és a rendőrség el van foglalva a korcsmákban a tömérdek verekedő polgárral. Sőt maga a rendőr is felhörpent ilyenkor egy kis szeszt a hidegellen. Hát én csak azt mondom, hogy gyerekjáték az egész. Az utcák néptelenek. A lámpásokat kioltjuk s úgy elvisszük onnan azt a kis fehér cselédkét, hogy az ördög se veszi észre. Jó lesz az, ne féljen semmit. A báró a karácsony estéjét akarta, de én lebeszéltem erről, mert az éjféli mise miatt tele vannak az utcák éjjel járókelő sokasággal s a kaland hirére-zajára hirtelen verődhetnek össze nagy néptömegek s Isten tudja, milyen kimenetele lehetne a tréfának, de ami a mai estét illeti, mikor a java lakosság otthon ünnepel a hajlékában és csak a korcsmából hazatérő tántorgó alakok mutatkoznak az utcákon, nem kell tartani semmitől. Bátran fölcsaphat, uramöcsém. Akii még habozott egy percig de azt annak is lehet tulajdonítani ,hogy éppen a csizmáját húzta föl ,mert aztán szinte feltűnő jó kedvvel kóválygott kezével Bori uram elébe nyújtott tenyere fölött, éppen mint a kánya, mikor le akar csapni. — És mi lesz a fizetség? — kérdé kíváncsian, mintha éppen csak ettől tenné még függővé. — Hát egy százas, azonfelül a gyönyörűség, — szólt hányaveti módon Bori uram, hátrahajitva a lecsúszott vitézkötést — és minden korcsmában megállás. Bécsig. Elég? Mi? Akii szótlanul nyújtotta oda kezét. — Aranyban? — tudakolá. — Nem is fekete bankóban — felelte Bori uram, ünnepélyesen megrázva Akii kezét. — Van honnan, hála Istennek. (S ezzel kivett foglalóul öt aranyat a zsebéből és oda nyújtotta Akiinak.) Van Szepessy bárónak elég. — Itt van ő most? — kérdé Akii. A KISDONGŐ OLVASÓI TELJES BIZALOMMAL FORDULHATNAK az ország fővárosában, BALOGH E. ISTVÁN vezetése alatt működő irodához, amelynek címe: F oreign Services Corporation FOREIGN EXCHANGE AND CURRENCIES 1624 EYE STREET, N. W. — WASHINGTO N 6, D. C. Ez az iroda az amerikai magyarság érdekét szolgálja! Minden olyan családi, üzleti, vagy magánügyben, amely külföldi hozzátartozókat, barátokat, ismerősöket vagy üzleti kapcsolatokat érint föltétien ettől az irodától kérjen tanácsot. (Magyarul is Írhat.) BEVÁNDORLÁSI ÜGYEKET; KÜLFÖLDI OKMÁNYOK BESZERZÉSÉT és HITELESÍTÉSÉT; PÉNZ, CSOMAG és ORVOSSÁG KÜLDÉSÉT; (Magyarországra s a világ többi államaiba) Teljes felelősséggel, pontosan és kielégítően kezel az iroda. (Cégünk államilag bejegyezett és ellenőrzött részvénytársaság.) Őrizze meg az iroda cimét. — Bármikor szüksége lehet rá. Szíveskedjen másoknak is ajánlani közérdekű irodánkat. — Dehogy van. ő már előre ment az éjjel az első transzporttal. Mi leszünk az utolsók, a sereghajtók. De már most az én parancsom alatt állasz holnap reggelig. Úgy vedd a dolgot, atyámfia, hogy te most katona vagy, mert én úgy veszem. Ha pedig te nem úgy vennéd, az nagyon megárthatna az egészségednek. Reményiem, értesz engem? No, már most tehát öltözz fel szaporán, azaz megállj, ne öltözz, majd más gúnyát küldök be, amit föl kell venned, mert mi most parasztok vagyunk útközben, tudod, a taktika miatt. — Értem. — Egy óra múlva indulunk. — Helyes. Én készen vagyok. Bori uram személyesen ho zott be egy daróc nadrágot, egy tüszőt, egy*pár nagy pat kós csizmát, báránybőr-sapkát, egy karabélyt és egy bőrködmönt. — Itt van a hadi készség — szólt nevetve. — Csinosítsd ki magadat! Akii magára maradt, kétség beesett, dúlt arccal. Izgatottan kapott halántékához: Istenem, mit tegyek? Kovács leányát el rabolják az éjjel. Vége, örökre vége a bájoló idillnek, mely az elején oly váratlanul megsza kadt s melyet a börtön magá 'nyában édesbus fantáziával szőtt. Szive megtelt keserűség gél. Hát van Isten? — kiáltá, amint látta, hogy a nap most is félkel s fagyos, közömbös sugaraival benevet az ablakon. — Hát nem roppant össze a világ? Holnap ilyenkor is csak úgy fog lenni minden, — de ő már ott lesz a karvaly kezében. Összecsikorgatta fogait, az tán a párnák közé vetette magát, tehetetlen dühében sirt, megfogván a karabélyt, azon gondolkozott, ne lőjie-e magát főbe, midőn szelíd kopogtatás hangzott az ajtón. — Bújj be! — dörmögé keserűen. Hát ki toppant volna be más, mint Gelencsér Mihály uram, megelégedett, rejtélyes ábrázattal. — Mi az ördög? — kiáltá kedélyesen. — Csak nem reggelizett tormát? Hisz a szeme könnyezik. Mi történt azóta? — Beszerződtem én is a “vitézek” közé — mondá sötéten Akii. — Hallotta a vöm, hogy szerencsésen sikerült neki beajánlani az urat pótfelkelőnek, hanem hát megtudtam mindent — folytatá hangját suttogóra lassítva — és a dolog általában véve nem éremmel valami külö nősebb figyelmet. Bajmódy komám bevallott mindent, egész két óráig ittunk együtt; micsoda pocsék bora van annak a szerencsétlen mészárosnak, majd meghasad tőle a fejem... Hát nincs itt semmi merényletről szó, se Napoleon, se Ferenc császár ellen. Egy kis bolondság. Leányszöktetés. A bá-JOHN MOLNÁR Funeral Home, Inc. A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EARLE G. WAGNER, temetésrendezS 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: YI. 2-1555 ró feleséget akar szöktetni. Tudja milyen szamarak a nagyurak. Bizonyosan tányéron hoznák eléje, de neki jobban tetszik, ha lopja. Hát csak ezt jöttem megmondani, hogy semmit se aggódjék. — A pokolba is! — fakadt ki Akii éktelen káromkodásban. — Hiszen csak éppen ez 'kellett nekem. Maga becsületes ember, Gelencsér bácsi, van szive, megérti az enyimnek a mélységes keserűségét. A leány, akit el akar a báró rabolni, az én lelkiüdvösségem, az én ezerszer elképzelt, ezerszer m e g á lmodott jövendőbelim, ama Kovács kisasszony, akit (említettem. Az apó arca megfelhősödött. — Tyüh, a likom-fikomját, erre bizony nem gondoltam. No, ez már furcsa puska! Hát! mit csináljunk? — Egyet lehetne. — Mi az? — Akar-e segíteni? — Mint a tulajdon fiamon — szólt az öreg ünnepélyesen. Akii a nyakába borult az öregnek, megölelte. — Az Isten áldja meg ezért a szaváért. Egy levelet Írnék a császárnak; egy lovas embert kellene keríteni, aki elviszi a levelet a Burgba és ott törikszakad, átadja még ma ő felségének. Mit gondol? Gelencsér gondolkozott. (Folytatjuk)--------------------------HÁZIBÁLON — Ki az a nő, aki olyan rémesen énekel? — kérdi valaki egy férfitől. — A feleségem, feleli a kérdezett. — Bocsánat. Nem is a hangja rémes, hanem a dal, amit énekel. Kinek a szerzeménye az? — Az enyém, — feleli a kérdezett. TÖBBEKNEK. Ha sztrájkol vagy munkanélkül .van és előfizetése esedékessé válik, írjon egy póstakártyát s mi halasztást adunk az előfizetési dij beküldésére.
