Kis Dongó, 1954 (15. évfolyam, 1-19. szám)

1954-06-20 / 12. szám

A HŐS A RENDŐRSÉGEN — Nem értem az esetet. Ma­gának revolver volt a kezében, mikor megtámadták. Miért nem sütötte el? — Elsütöttem kérem, de a mennyezetbe fúródott a golyó. —Hogy-hogy a mennyezet­be? — Kérem, a támadóm rám­kiáltott, hogy “kezeket fel!”--------------------—' JÓ NAGYRA VAN SZÜKSÉGE — Úgy hallottam, hogy a halevés kitűnő hatással van az agyvelő kifejlődésére. Mégis milyenfajta halat ajánlana pél­dául nekem? — Cethalat. -------­Ő CSAK TUDJA Peckesné faggatja nővére le­ányát: — S mondd, Piri szivből sze­reted a vőlegényedet? — Igazán én magam sem tudom, nénikém . . . — Akkor jól gondold meg a dolgot, kislányom! A házasság egy egész életre szól ám! . én tudom, mert már háromszor voltam férjnél.--------**§§»*■-------­JÓ TANULÓ — Fiam, csökkentened kell az iskolai költségeidet, — szól az apa egyetemre járó fiához, aki két kézzel szórja a pénzt, — mert tönkreteszed a csalá-1 dot. I — Jól van, hát majd nem ve­szek iskolai tankönyveket, ta­lán anélkül is boldogulok a ta­nulásnál. FÉRFI ÉS NŐ Ha egy férfi csalódik. a sze- j relmében, agglegény marad. Ha egy nő csalódik a szerelmé­ben egy másik férfihez megy, nőül. «ir 23? dy th 00y CLEAN FUN Vol. XV. évfolyam — No. 12. Detroit, Mich., Cleveland, O. 1954 junius 20. IGAZAT MONDOTT — A hirdetésben az áll, hogy az ön házából szép kertre van kilátás. Nos, hol a szép kert? — Kert még nincs, de van rá kilátás, hogy lesz.--------------------------­TÉVEDÉS A beteg ül a fogorvosi szék­ben s egyszerre csak orditani kezd, mint a sakál. — Mit ordit? — szól rá cso­dálkozva a fogorvos. — Hiszen még hozzá sem nyúltam a fo­gához! — Nem is azért orditok — válaszolja a beteg — hanem, mert rajta áll a tyúkszeme­men.--------------------------­A BEVÁNDORLÓ — Ki az Egyesült Államok elnöke, — kérdi a polgároso­dási vizsgán a biró az olasz bevándorlótól. — Eisenhover. — Lehet-e maga elnöke? — kérdi tovább a biró. — Nem. — Miért? — Mert most sok a munkám s nincs idom arra, hogy elnö­­kösködjek, — feleli a beván­dorló.--------------------------­VITA A RUHÁKRÓL — A férjem kifogásolta a modern női ruhákat. — S mit mondtál neki? — Elővettem a családi al­bumot s megkérdeztem, ezek a női ruhák jobban tetszené­nek neked? Mire elhallgatott.--------------------------­A FÜRDŐRUHA Apa: Meghívtam vacsorára azt a fiatalembert, akivel tán­coltál. Mondtam neki, hogy nem kell kiöltöznie, munkaru­hában jöjjön. Leány: De apám! Hiszen; úszómester! NYOMÓS OK — Becsületesek a szomszéda­id? — kérdi a farmert a városi barátja. — Igen, becsületesek, — fe­leli a farmer. — Akkor minek áll az a töl­tött puska az ajtóban, szem­ben a tyuk óllal? — Azért, hogy a szomszéda­im becsületesek maradjanak.--------£&-■-----------­ÉRTHETŐ — Úgy látszik uraságod nem nagy zenebarát, pedig mind a négy leánya muzsikál. — Ha önnek is négy leánya muzsikálna, ön se lenne nagy zenebarát.-------§9*-----------­— Akármit mondok a felesé­gemnek azt feleli, hogy tudja. — így vagyok én is a fele­ségemmel, egyről azonban mégis beismeri, hogy nem tud­ja. — Mi az? — Hogy nem tudja, miért jött hozzám feleségül.--------£&-•----------­RAVASZ FIÚ — Mondd mama, mi rosz­­iszabb: ha az ember lába eltö­rik, vagy ha a nadrágja elsza­kad? — Természetesen, ha a lába eltörik. — Akkor riekem szerencsém van, hogy amikor a fáról lees­tem csak a nadrágom sza­kadt el. — Majd megtetézem a sze­rencséd s most mindjárt, mig rajtad van, kiporólom a nadrá­god..--------^ ^-------­BOLDOG FÉRJ Sanyitól megkérdik, meg van-e elégedve a házasságával. — IJgy ahogy, — mondja, — a hozományt javamra Írták s jaz asszonnyal megterheltek. A hozomány elfogyott, az asz­­szony meghízott. GYAKORLATA VAN Uriasszony: Maga szoptatós dajkának ajánlkozik? ... Dada: Kérem, nagysága, már tizennyolc gyereket szop­tattam, s az egyik már tanári vizsgát is tett... Én csak ér­tek hozzá!--------------------------­AZ UJ IGAZGATÓ Egyik vállalat uj igazgatót kapott, de csakhamar kitűnt, hogy az uj igazgatónak, aki a tulajdonos unokaöccse volt s ezért kapta a tisztséget, kevés érzéke van az üzleti dolgokhoz. Intézkedései üzletileg nem igen voltak helytállók és az üzletvi­telnek inkább akadályozója, mint elősegitője volt. A minap beállott hozzá egyik cégvezető és igy szólt: —Egy kérésem volna, direk­tor ur. — Tessék.-----Arra kérném, hogy miu­tán holnap nagyon sok dol­gunk van, ne tessék bejönni. ---- -------­JÓ FÉRJ •-— Szokla az urad veled kö­zölni az üzleti gondjait is? — Csak abban az esetben, ha uj ruhára kérek tőle pénzt. ' ----------------------­MEGMONDTA Jancsi megy az utcán. Egy­szerre csak szél kerekedik és lefújja fejéről eléggé jó álla­potban levő kalapját. Persze észnélküli iramban futni kezd a guruló, repülő kalap után. Az egyik saroknál szembe jön vele barátja. Rákiált Jan­csira: — Hová szaladsz úgy? — Mit tudom én? — vála­szol lihegve Jancsi. — Kérdezd meg a kalapomat!

Next

/
Thumbnails
Contents