Kis Dongó, 1953 (14. évfolyam, 2-24. szám)
1953-11-05 / 21. szám
JÓ ANYA — Én sohasem büntetem meg a gyermekeimet, — mondja a több gyermekes anya, — ez az elveim ellen van. — Ez nagyon szép, de hogy ’tudod ilyen módon elérni, hogy a gyermekeid engedelmesek legyenek? — Egyszerűen, szólok a férjemnek, ha valamelyik rossz s ő ellátja a bajukat.--------<«§ í-ftj-------AZ ISKOLÁS FIÚ — Jó volt a bizonyítványod? — kérdi a néni a fiútól. — A bizonyítvány jó volt, — feleli az, — csak ami bele volt Írva, az volt rossz.----------------------JOGVÉGZETTSÉG — Milyen képesítése van? — kérdi a munkára ajánlkozótól a főnök. — Jogi végzettségem van. — Hát az mi? — Három évig inas voltam egy ügyvédnél.-----------------------:-----KONYHÁBAN — Hová fut szomszédasszony? — kérdi a konyhába belépő néni. — A tej után, kifutott for ralás közben a fazékból, mig az álmoskönyvet nézegettem.--------'4c1 >A? , . * A*--------««§ 5*-'-------SZÓJÁTÉK — Hogy van kedves felesé ged? — Azt hiszem jól. Én elvál tam tőle. — Elváltál? Az lehetetlen. — Pedig úgy van, becsületszavamra mondom. Még pedig ma reggel 8 órakor, amikor munkába mentem — este 5 óráig, amikorra a munkából hazaérek. ROSSZ AZ EMLÉKEZŐ TEHETSÉGE — Nem untad még meg az autózást? — Nem. Te talán antiautó ista vagy? — Én még sohase ültem autón. — Ugyan, hiszen múltkor is láttalak, amikor a rendőrkocsin a fogházba vittek be téged, mert berúgtál és verekedni kezdtél egy pajtásoddal.----------------------CSALÁDI BOLDOGSÁG — Szervusz, Allan, mi újság nálatok? — Nagy tanulás folyik az egész vonalon, — felelte Pemberton. — Mégpedig? — A feleségem énekelni tanul, a fiam hegedülni tanul. — És te mit tanulsz? — Elviselni.----------------------- 1 AZ U.T SZOBALÁNY VENDÉGLŐBEN A hirneves szállodai vendéglőben alaposan agyonette magát egy jóétvágyu ember. Ismert közéleti nagyság volt, ezért távozásakor elébe tették a vendégkönyvet. A hatalmas vacsora elfogyasztása után, ugylátszik, történelmi emlékeken merengett és az ókor nagy hadvezérére gondolt, mert ezt irta a vendégkönyvbe: — Jöttem, láttam és ettem, amig győztem.--------««g -------ESŐS IDŐBEN — Milyen jól esik az eső. — Nekem nem esik jól, mert mines esernyőm.--------**$$*>.-------AZ MAS Gondosról az a hir járja, hogy megbolondult. Egyik nap felmegy hozzá a barátja és tapintatos formában megjegyzi, hogy jó lenne, ha az üzlet vezetését másra bizná. — Ugyan — mondja Gondos — igaz, hogy bolond vagyok, de még nem őrültem meg.--------------------— Miféle szemtelenség ez, — mondja a háziasszony, — ebéd után egy szobalánynak lefeküdni? — Bocsánat, asszonyom, én csak az Ön kívánsága szerint cselekedtem, mert mikor felvett, a szivemre kötötte, hogy nekem egy időben kell lefeküdnöm asszonyommal.--------««3 -------AZ ÁREMELÉSKOR Egy ur bemegy a péküzletbe és megkérdi: — Van párnapos kenyere? — Van, kérem. — Úgy kell magának, minek lemelte fel megint az árakat?----------------------TALÁLÓS KÉRDÉS — Ki tudja megmondani, hogy milyen állat nevet lehet a hamar szóból csinálni? — Én. — Nos? — Marha. KIVÁNCSI — Hány óra van? — Menjen az óráshoz, az majd megmondja.--------Vtf § -------ÖREG EMBER. NEM VÉN EMBER — Addig nem nősülök meg, mig nem találok egy olyan leányt, mint amilyent a nagy'apám elvett. — Huh, manapság nem olyanok a lányok, mint amilyenek voltak, a régi világban. — Ugyan, ki beszél a régi világról. A nagyapám özvegy volt s tegnap újra megnősült s egy szép fiatal leányt vett el. JÓSZÍVŰSÉG — Miért nyujtsz naponta kétszer kezet ennek a koldusnak? — Mert csak kezet adhatok neki.--------------------------APA ÉS FIA Pál kiküldte a fiát üzleti tanulmányútra Londonba. A fiú szörnyű nagy képpel jött haza, mindent lekritizál, nagy tervekkel áll elő és mindenáron azt kivánja az apjától, hogy adja át neki az üzlet vezetését egy időre, majd ő megmutatja. — Nézd fiam, — ' mondja Pál — hogy én egy nagy szamár vagyok, mert kiküldtelek Londonba, azt már tudom. Ez belekerült nekem ezer dollárba. Most miért kivánod tőlem, hogy megint egy csomó pénzt dobjak ki, hogy megtudjam, te mekkora szamár vagy?----------------------AZ APA PANASZA — A leányom nem táncoltatják meg a bálban, — de engem megtáncoltat otthon a feleségem.-------<*c3£**-----JÓ FÉRJ — Van valami haszna a dohányzásnak? — Van bizony, — jelentette ki határozott hangon egy elkeseredett férj. — Mégpedig? — Például az is, hogyha pipára gyújtok, a feleségem rögtön kimegy a szobából.----------------------CSENDES SZOMSZÉDOK — Miféle zenebona ez? — mondja a szomszédos lakó, benyitva a szomszédjához. — Kikérjük magunknak, ez egy hangverseny.
