Kis Dongó, 1953 (14. évfolyam, 2-24. szám)
1953-02-20 / 4. szám
6-IK OLDAL 1953 február 20. Daloljunk— muzsikáljunk Nem Tégedet sírlak vissza ... Nem tégedet sirlak vissza, ha szememből kicsordul a könnyem. Nevető kék szemeidet el tudom én felejteni könnyen. Az arcodat sem keresem, bárhol vagy is. látom ... Akkor — mikor alkonyodik, s szemeimre ráborul az álom. Nem sírok én vissza semmit, sem jó kedvet, sem illatos rózsát. Sem szomorú muzsikaszót, csak egy napot, csak egy boldog órát. Azt siratom örökre, hogy csókoltalak hévvel, Azt a napot, amelyik már én felettem többé soh’sem kél fel.--------vsi -------Búza közé száll a dalos pacsirta ... Búza közé száll a dalos pacsirta Hogyha magát már' odafenn kisírta, Búzavirág, buzakalász árnyában Reá akad rég siratott párjára. Én is szállók, a lelkem száll dalolva. De leszállni nem szállók le sehova, Nem fogad be, hova szállnom kellene: Buzavirágszemü kislány kebele.--------3 -------Nem sírok én Te utánacf... Nem sírok én te utánad, Úgy sem szeretsz engem, Elszaladok a kocsmába, Mulatós a kedvem, Huzatok a cigányokkal Nóta után nótát, Mig csak el nem felejtem a Halovány szép orcád. Ne nevess ki, de meg se szánj, Ha tán részeg lennék. Borba fojtja magyar ember Nagy keservét, kedvét. Nem bánkódik, nem ijesztget: Dalol, muzsikáltat, Vigadozva kiált búcsút A kerek világnak.---------------------------Alkonyodik. .. Alkonyodik, a csillag is feljött már, Kis fészkére aludni tér a madár; Elpihennék én is, de ha nem lehet! Keserűség, szomorúság tépi árva lelkemet. \ KIS DONGÓ - CLEAN FUN 'Az első arany-Mikor Petőfi (még akkor Petrovics Sándor), először feljött Pestre, összetalálkozik az utcán Kerényi Frigyessel (akinek még akkor Krisztinán Fridrik volt a neve). — Hát te hol jársz itt? —i kérdi Krisztinán. — Feljöttem munkát keresni, — felel Petrovics. — S miféle munkához értesz? — Jó leszek leirónak. Nem tudsz valami helyet ? — De bizony tudok. Épen most keres Bajza valami leirót — Mutasd meg, hol lakik? Krisztinán odavezette Petőfit s megmagyarázta neki, hol kopogtasson. Majd ő adtáig megvárja az utcán. Petőfi felment Bajzához, belépett hozzá. — Krisztinán barátom mondá, hogy ön leirót keres, — mondá az Íróasztala mellett ülő tudósnak. — Van önnek olvasható írása? gadtatta el magát, hanem kihúzta az íróasztala fiókját s kivett belőle egy aranyat. Azt átadta Petőfinek. — Ez a leírásért? — kérdé a költő. — Nem. A versért. Kiadjuk az “Athenaeum”-ban. Petőfi sietett le a lépcsőkön: még akkor is markában tartotta az aranyat. — Nézd! — mondá Kerényinek. Ezt kaptam! Soha sem hittem volna, hogy még verset is lehet eladni Pesten! * Mekkora kamatot hajtott ez az egy arany azóta — a nemzetnek! — Itt van épen egy próba belőle. Azzal kihúzta a hátulsó zsebéből a “Disznótorban” cimü költeményét. Bajza kezébe vette: elolvasta. Hideg, kemény arca volt, nem szokott semmi indulatot, meglepetést kifejezni. A költemény alatt egy, még eddig nem ismert név állt: Petőfi Sándor. (Az első költeménye még Petrovics név alatt jelent meg az “Athenaeum”-ban.) Bajza tehát semmi magasztalásra, buzdításra, vállveregetésre nem raA NÉPVEZÉR AUTÓJA Nagy sebességgel robogott a népvezér autója az országúton, mikor a soffőr észrevette, hogy egy kisfiú kétségbeesetten integet neki. A soffőr leállította a gépet, a népvezér kihajolt az autóból és, megkérdezte a kisfiút: — Mit akarsz? — Az egyik kerekük meglazult, — felelte lelkendezve a (gyerek — hajszál híja, hogy de nem vált. Megnézték a kereket: a fiúnak igaza volt. Erre a népvezér /ellágyult hangon mondta: — Délután újra err’efelé jövünk. addig gondolkozz, hogy mit adjak neked? Mikor arrafelé jött az autó. a gyerek már ott várta őket. — Nos, — kérdezte a vezér — mit szeretnél kapni? — Semmit, — felelte sirós arccal a gyerek — éppen elégamit délben kaptam otthon, hogy figyelmeztettem magúikat ...--------------------------BABONA Két állásnélküli megy az utcán és egyszerre csak egy létra 'elé érkeznek. (Üzleti reklámtáblát javítanak.) Az egyik ijedt arccal lép le a párdáról és azt mondja: — Létr'a alatt elmenni nagy kellemetlenséget jelent. A másik elneveti magát: — Én nem hiszek a babonákban. Nyugodtan elsétál a létra alatt, de hirtelen lehajol, vala mit felkap a földről és gyorsan zsebrerakja. — Na látod, — mondja aztán fölényesen — babona ide. babona oda ,a létra alatt egy ötdollárost találtam. NEM ÉN LETTEM HŰTLEN HOZZÁD... Hallgató Tempo riibato
