Kis Dongó, 1953 (14. évfolyam, 2-24. szám)

1953-02-20 / 4. szám

1953 február 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL Az éjjeli vendég (Folytatás) — Ne kérdezze, nénémasz­­szony, ha csak magam tudom, legalább más nem veszi észre. őrösé végig hallgatta a be­szédet, utóbb mintha többet értett volna, mint édes anyja annak a nyakába kapaszko­dott — Kedves, édes anyám! — mondja a lány. — Úgy, úgy lányom, szeresd anyádat; mert én is nagyon szeretlek, — mondja az asszony, mire a fiú is közbeszólt, egy hosszú várakozás után, mikor az anya meg a lány összeesó­­kolták egymást. — Nénémasszony! ne hagy­ják oly hamar félbe, hadd lá­tom meg egyszer, mikor úgy szereti kend a lányát! — Hát mi van azon nézni való, édes szolgám? — kérdi Tamásiné. — Csak azt gondolom, hogy nekem milyen jól esett volna, he. valaki nekem úgy tett volna — Hogyan? — Hegy ha szeretett, vagy csak egy szóval egyszer mond­ta volna! — Hát senki sem mondta? — kérdi megindulva a lány. mire tele hangon mondja a fiú: — Nekem? . . . soha! Ha az öreg Tamási be nem lép a konyhaajtón, úgy való­színűleg a megindult öregasz­­szony lányostól a fiú nyakába esik. IV. Az öreg Tamási azonban rak­ta a számokat odább; szinte jól esett neki, hogy azok meg­állnak rendben, mint ő akarja, valamint a rábízott árvák is szemmel esztve várták a kész parancsolatot. Maradt azonban olyan ideje is, midőn hazagondolt, s hogy mikor árváit házasította, ki­vált ha legényt keresett, hogy akit meglátott, először ugyan az árváért nézte meg: de má­sodszor. saját lányára gondolt ' az öreg. > Csakhogy ő is ott kezdte, ahol nem kellett, saját száj­ízéhez vette a mértéket; s minthogy már nagyon megszok­ta a pénzszámlálást . . . mind­járt eszébe jutott, hogy ennek vagy amannak mennyi lehet a váltott pénze, s mennyi a vál­­tatlan? A falu derekán akadt el a szeme, — lakott ott egy fösvény ember, ki csak azt várta, hol i szólal meg a dob? hogy ott kó­­tyavetyén féláron kapja meg a földet; s ezen azután jól fölgaz­dagodott. Meg volt a hitele, s ha pénz kellett, Tamásihoz be­fordult egy szóra, s az árvák pénzéből kurta időre' kölcsönt I vett fel, amennyi csak kellett. Ingyen ő sem kapta, az igaz. csakhogy mig más ember olyan alázatosan járkál, hogy mász­­tában a kapu alatt is befér; addig őkelme, egy kurta “Jó napot” után mindig kapott ele- i gendő kölcsönt. — Majd megszolgálom, — mondta ilyenkor Tamásinak — ha én nem, hát a fiam, — mondá nevetve Keresztes Ist­ván, mit Tamási utóbb kész­pénz gyanánt vett, s elkezdte csinálni az egyszeregyet, hogy Keresztes Istvánnak fia van, neki meg lánya, hogyan lehet­ne a kettőből egy pár? Mintha bebotlott volna, több­ször megfordult Keresztesék­nél, — mig máskor a marasz­talás elől is elfutott, most az IBB9 Legszebb 300 magyar nóta egy 64 oldalas 6x9 inch nagyságú £üzetben A LEGNÉPSZERŰBB UJ ÉS RÉGI MAGYAR NÓTÁK GYŰJTEMÉNYE TISZTA ÉS OLVASHATÓ NYOMASSÁL. Ara csak g® ceait, postán 5 cent szállítási dlffal 55 cent Kis Dongó — 7907 W. Jefferson Avenue — Detroit 17, Michigan — Utánvétellel (C.O.D.) nem szállítunk! — BBBiia>BBi9aiaiB«&(£^iiBflBsaaaiixsi9SBBggBLM óra egymásra verte el a tizet, | tizenegyet, — de sokszor még a déli harangszó sem tudta ki­mozdítani helyéből, szinte meg­­szokott dolog volt, hogy úgy hívták haza. Hosszan tartott ez a dolog; mert Tamási nem akarta úgy odakinálni leányát, mint az el­adó marhát; hanem azt gon­dolta, hogy jól kiismeri ama­zok szándékát, egyszer majd odavet nekik egy szót, melyben az sem botlik meg, "ha volta­­képen felelni akar. Addig készült erre, hogy vége felé járt már, Keresztes látta, hogy sokszor élt Tamásinak emberségével, — de most újra egy nagy fába vágta a fejszét, melyet Tamásinak embersége nélkül bajos lett volna kihúz­ni; nem szabadulhatott, végre megszólamlott. Ezt várta Tamási Pál; ezért ülte meg Kereszteséknél a pa­dot, s mintha megcsípték vol­na, oly gyorsan ugrott föl, mi­kor Keresztesben felengedett a szó, s Tamási leányát megkérte. Hanem, mint afféle ravasz ember, nem elégedett meg a száraz kenyérre!, — amellé még mást is akart. Minthogy a maga falujából úgyszólván, mint a tüdő a fazékból, kída­­gadt, — azt gondolta, nem ár tana a szomszéd határába nyújtózkodni, s minthogy jó füllel meghallotta, hogy a szomszéd faluban is ütik már a dobot.. . tetszett neki az ilyen muzsika, átment hallga­tózni. ösmerték a vén rókát, s bármint húzódott eleinte egy szegletbe, az ösmerős szomszé­dok előre tolták. Lassan ment az ái'verésen az Ígérgetés, ke­vés volt a hozzávaló ember, s alig tátotta fel száját Keresz­tes uram, ő vette meg a birto­kot. Nem az volt itt a baj, hogy meg nem érné az árát, hanem ötszáz forint volt a foglaló, amit tüstént letett ugyan, ha­nem ha egy hét alatt le nem tesz még ezer forintot, elvesz az ötszáz is. Minden sarkot kiürített ott­hon, két kézzel vakarta a fejét, hiába, sehol sincs pénz. Busult, töprengett; de más szegény ember is próbálta ezt, anélkül, hogy egy árva fillért kapott volna; tehát nem volt más mód számára, hirtelenében megkér­te Tamási Pál lányát. Két kézzel kapott rajta*Ta­­mási, és nagy szerencse, hogy hirtelenében azt nem kérdezte: hát a feleségem kell-e? — Hanem még egy mondani valóm van, Pál gazda! — mondja Keresztes. — Csak ki vele, hogyha az öreg kin van, az apraját is hadd hallom, — mondja Tamási. — Nem tóm biz' apró-e? — okoskodik amaz. — Majd meglássuk, kifér-e... okoskoöék amaz biztatólag, hadd hallom. 1 — De majd nagyot kiáltok, JOHN MOLNÁR Funeral Home, Inc. A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EAKLE G. WAGNER, temetésrendező 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI. 2-1555 aztán megijed kend, Tamási Pál! — Ijedek a manót,... csak nem tömték meg kendet pus­kaporral, hogy úgy rezzeget? — No, jól van, hát mondom. — Hála Istennek, hogy rá­szánta magát Keresztes ko­mám. — Vettem valamit, — mond­ja amaz. — Hát aztán — Alig szóltam, rajtam ma­radt az utolsó szó, s ha egy hét alatt ki nem fizetem az árát, ott marad az ötszáz forint is. — Pedig ne maradjon, ha­nem ki kell fizetni. — Elhiszem, hogy ki kell, de nem kendnek, hanem nekem; pedig kifordítottam már min­den erszényemet, most is ki­fordítva mindannyi. — Azt gondoltam, hogy más bajt akar mondani, Keresztes komám, hisz ezen egy kézzel segíthetek mindjárt. — Volna kelmed körül kész­pénz? — Majd csak találok, ha az erszénybe nézek. — Jól bele nézhet kelmed, ; mert... ezer forint kell ám! — mondja nagy szusszal Ke­resztes. (Folytatjuk.)-----—‘s § jj a--------­TILTAKOZÁS — Képzelje, férjem szegény tönkrement és megőrült, — pa­naszkodik egy asszony. — És most maga fizeti ki a hitelezőket . . . — Én nem őrültem meg. <* n--------------------------­AZ UTCÁN — No, fiam, a te apád is örülne, ha igy látna! — Azt elhiszem, néni. Sze­gény öreg tiz év óta vak! CLEVELANDI T. OLVASÓINKHOZ ZV OLENS KI ISTVÁN TESTVÉRÜNKET, 8120 Holton Avenue Cleveland 4, Ohio megbíztuk előfizetések szerzésé­vel és a régi előfizetések kollek­­tálásával és az általa felvett előfizetések nyugtázásával. Kérjük támogassák őt nehéz munkájában. Kis Dongó Kiadóhivatala \

Next

/
Thumbnails
Contents