Kis Dongó, 1952 (13. évfolyam, 2-24. szám)

1952-12-20 / 24. szám

z 6-IK OLDAL KIS DONGÓ — CLEAN FUN 1Ő52 december 20. Daloljunk— muzsikáljunk Gyöngy virágos kiskertedben Gyöngyvirágm kisketredben, mosolyog a napsugár is. Gyöngyvirágos kiskertedhez Hasonlít a mennyország is. Temel!etted úgy érzem én: gyönyörű szép álom ez az élet. A neveddel az ajkamon meg is tudnék halni Érted. Gyöngyvirágok, kék ibolyák nyilladoztak a határban. Minden nyitó kis virágban, A te fehér lelked láttam. Kis ibolyák, gyöngyvirágok, vigyétek el az én sóhajtásom Hogy a neved, a te neved a legszentebb imádságom. '-5 ej Szép a rozmaring szál Szép a rozmaring szál, szép a rozmaring szál, Lehajlik az ága; Gyere kis angyalom, gyere édes rózsám, ÍJIj az árnyékába. Nem megyek, nem ülök Rozmaring árnyába; Fehér alsó szoknyám Hogyha bepiszkolnám Megverne jó anyám. SeJ^i szók A VILÁG Szól a világ., mit hajtok rá? Úgy ég a tűz, ha raknak rá; Ha hajtanék irigyemre, Megölne a világ nyelve. Ne hajts a mende-mondára, Ülj a térdem kalácsára; Átölellek két kezemmel. Hadd nézze más irigy szemmel!---------s 5 --------­Három hordó borom van Három hordó borom van, Mind a három csapon van. Olyan édes, mint a méz, Ki mit szeret, arra néz. Három kislány a réten, Virág van a kezében, Nem kell nekem a virág, Csak az, aki csókot ád.--------<«$ §*»--------­Három éle van a sásnak Három éle van a sásnak, Szebb szerelőm van mint másnak; Bárcsak ilyen szép se volna, Hogy írig yent egy se volna! -----------------------­Három piros kendőt veszek Három piros kendőt veszek, Ha felveszem, piros leszek, Piros leszek, mint a rózsa, mint a rózsa, Rám illik a babám csókja. A konyhában a teaviz fő,] amikor hátul a kertben tologa-! tóm a havat a szőlőtőkék kö-j zött. Egyszer csak kiszól az öcsém. — Gyere csak, téged keres­nek. — Kicsoda- — kérdem. — Napoleon. Azt mondja Napóleonnak hivják. Nem kellett bemennem a szobába, mert Napoleon hirte­len már ott is állt mellettem. Láda volt a nyakába akasztva,, mint a piaci árusoknak. Fel­kattan tóttá és az orrom alá dugta. — Zsiletpengét, borotvaszap­pant, fésűt, körömkefét, zokni­tartót tessék. . . Jól megnéztem az embert. Háromszögletű sapka volt raj­ta, pontosan olyan, amilyent első Napoleon hordott. Egyéb ként rongyos volt szegény, ko­pott télikabátját egy-két gomb tartotta össze. Úgy látszik csak a sapkájára helyezett súlyt. — Ez bolond — gondoltam magamban. De olcsón fogok szabadulni tőle. Választottam egy doboz fog­­piszkálót és az árát megtoldot­tam duplájával. — Itt az ára, — mondom — és köszönöm, hogy szerény haj­lékomban megtisztelt a császár. Erre elnevette magát. — Ön biztosan azt hiszi, hogy bolond vagyok. — Ördöge van, — mondom. — De ne is csodálja, ha valaki Napóleonnak nevezi magát, télviz idején Napoleon sapká­ban árul zsiletpengét. Az öreg mosolygott. A jó üzleti név — Tessék engem meghall­gatni — mondta — én nem vagyok bolond. Csak rájöttem arra, hogy legfontosabb a név. Nem mindig hivtak engem Na­póleonnak. — Hogy hivták, mielőtt a császár nevét felvette? — Nem vettem kérem én fel I a császár nevét. Az én nevem Tag Oszkár Leon volt. Tag azt jelenti, hogy nap. A biróság en­gedélyével megváltoztattam a vezetéknevemet Napra. Az első ] keresztnevemnek csak a kez- i dőbetüjét használom. így let­tem Nap O. Leon. Ugye, hogy nem vagyok bolond? Most egyszerre nagyon ép eszű embernek látszott. Rám­­sezott még egy . tucat borotva­­pengét is. Napoleon szava meg­eredt. — Ezt a sapkát jelmezköl­csönzőtől vettem. Ez már hoz­zátartozik a névhez. De az öt­letnek tulajdonképen nem én vagyok a feltalálója. Él Gyön­gyösön egy ismerősöm, akinek szövetkereskedése van. HALB ÁRON a neve. Lélegzetet vett, miközben rámsózott egy óriási tubus fog­krémet is. — Hát uram — folytatta a beszédet — ennek az üzlete kongott az ürességtől. Naphosz­­szat más nem járt hozzá, csak a végrehajtó. Tavaly aztán gondolt egy nagyot. Kérvényt adott be a minisztériumhoz és meg magyarositotta a nevét. — Mire? — kérdeztem. — Hát mire magyarositotta volna? — Halb Áron, ez anynit je­lent: Fél Áron. Átmázolta a cégtábláját igy: “Cégtulajdo­nos: FÉL ÁRON.” Ezzel azután beköszöntött a szerencse hozzá. Mindenki azt hitte, hogy fél­áron lehet venni és a vevők to­longtak az üzletben. Gazdag ember lett belőle. Mert fő a név uram. Mindenki helyesen válo­gassa meg a nevét. Gondolja meg. ha én nem azzal jövök be. hogy Napoleon vagyok, be sem engednek. így meg a vevőm lett. Máskor is eljövök, ha meg­engedi. — Hogyne, csak jöjjön. De csak akkor, ha uj nevet vesz fel. — Milyent? — kérdezte Na­poleon izgatottan. — Fél Áron. Napoleon vette a kalapját és elment. Útközben még vissza­szólt: — Mondtam már, hogy nem vagyok bolond.---------------------------­MEGÁRTOTT AZ ÉTEL Az uj asszonyka sir, mert a tortát, amit urának sütött megette a kutya és megdöglött. Férje vigasztalja: — Itt van fiam, öt dollár. Vegyél rajta egy uj kutyát. KARÁCSONYI AJÁNDÉKUL rendelje meg rokonának vagy ismerősének a “Kis Dongó”-t. Kérjen kedvezményes elő­fizetésre jogositó rendelőla­pot. HUSZAR CSARDAS. NINCS SZEBB MINT A HÚSZAK GYEREK. Mérsékelten. 'Lassú rsárdás.)

Next

/
Thumbnails
Contents