Kis Dongó, 1952 (13. évfolyam, 2-24. szám)

1952-12-20 / 24. szám

1952 december 20. KIS DONGÓ — CLEAN FUN 7-IK OLDAL BETYÁR ÉLET (Folytatás) Gyurka bácsi egyet sóhaj totti e kemény szavak után. — Ejh, ejh! Minek is adtad magad erre a csúf életre! A fiú térdíe rogyott a ron­csolt öreg ember előtt és fel­emelte a két ujját az égre. — György bátyám, hallgas­son meg. Esküszöm az élő Is­tenre, hogy még eddig nem voltam zsivány és hogy meg­bántam tettemet oly igazán, amint azt hiszem, hogy egy mindent látó Isten van az ég­ben. Nem azért mondom ezt, hogy ne öljön meg. hanem azért, mert nem akarom, hogy rosszat gondoljon félő 1 e m Mondja meg ezt az édesanyám­nak is! — Majd megmondhatod neki magad. Hamarabb leszel vele a másvilágon! — Meghalt?! — kiáltott fel végtelen fájdalommal Jancsi. — Nem birta túlélni a gya­lázatot. Ahogy a faluban hire terjedt, hogy haramiának csap­tál fel, harmadnapra már ki­terítve feküdt a deszkán. Jancsi hangos fuldokló zo­kogásban tört ki. — Most már öljön meg az Istenre kérem. Minek éljek még. Az öreg huszár -csak nézte egy darabig kemény, mogorva arccal, azután mintha egyszer­re levolvadt volna szivéről a jégkéreg, oda ült ő is a fiú mellé s lecsüngő fejét ölébe véve, megsimogatta gyöngé­den, szeretettel, mint azelőtt régen-régen, kis fiú korában. Aztán megtömvén a sárga­­rézkupakos pipát, kicsiholt, rá­gyújtott s lassú tempóban meg­nyomogatván a sziporkázó tü­zet, szelid haragtalan hangon mondá: — No, ne légy gyerek! Ami megtörtént, megtörtént. Aztán még nem is voltál igazán zsi­vány. Én megbocsátok. * I egyetértés okáért, ha nem vol­­> na szükséges elmondani annak a délceg huszárnak a kedvéért, I aki épen most hajtatott be a I falu közepére, egy fakó felföldi szekéren s kinek egy sebhely van az arcán s egy rendjel a mellén. Ugyan hol kapta azokban a dicsőség leien időkben? A kocsmáros kint áll az ivó ajtajában s nagyot emelintett a fekete bársony sapkán. — Hej, Iczig szomszéd! Él-e még az ör'eg Kerekes Miklós? — kiált rá a huszár. — Igenis, őrmester uram. — Hát Gyurka bácsi? — Olyan, mint a hal a viz­­ben. Épen bent van a másik szobában: egy verdung do­hányt méret magának. A huszár szó nélkül száll le a szekérről, azután sietve megy be az ivón keresztül egy másik szobába, hol Gyurka bácsi erő­sen szuszogó pipájával bajlódik Az az átkozott nedves dohány sehogy sem akar égni. Most már a tapló sem olyan, mint valaha volt. Hej, mikor ő még' Taljánországba járt. odatartot­ta pipáját a napnak, hogy at­tól gyuladjon meg! . . . — Adj’ Isten jó napot, édes Gyufka bátyám! — szól oda a huszár szeliden, de annál ke­­vélyebben cserdül meg a szó­hoz a fényes sarkantyú, meg a padlót piszkáló kard. Gyurka bácsi előbb a taplót igazítja meg nagy komótosan s csak akkor nézett fel az ó­­módu kalap alul, amúgy fél­­vállrul, mert hát nem szereti ezeket az uj huszárokat. Neki még a lova is különb ember volt náluk. Hanem amint felnéz, kimo­soly odik mogorva ábrázatja: kikapja a sárgarézkupakos pi­pát s úgy vágja a földhöz, hogy ezer darabra málik szét, aztán cdaborul a jött nyakába. — Isten hozott, kedves Jan­csi fiam! Én gyönyörűségem! No, csakhogy már ketten le­szünk a faluban. Nem adom ezer forintért! Tyüh! De meg­szépültél öcsém! Akár csak ma­gamat látnám, mikor ilyen vol­tam. No. ugyancsak emberré tettelek? A jó Gyurka bácsi úgy össze­vissza nézte élűiről hátulról Akkoriban folytatták a bur­­kusok ellen az osztrákok azt a háborút, amikor a magyar ember azzal igyekezett segíteni a hazájának, hogy elfutott az, ellenség elől. Nem is hoznám fel a jó JOHN MOLNÁR Funeral Home, Inc, A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EARLE G. WAGNER, temetésrendező 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI. 2-1355 Jancsit, hogy majd belerésze­­gedett a sok nézésbe, hiszen olyan régen van már, hogy utoljára látta! — Ühm! stázsamester vagy? — mondá hirtelen elkomorod­­va, amint a három csillagot megpillantá. — De már ezt mégsem gondoltam. Gyurka bácsinak nagyon fájt az, hogy ez a gyerek felibe ke­rekedett: mert ő csak közlegény volt hajdanában. Ejnye, ejnye, ilyen nagy embert már még­sem akart csinálni. — De Taljánországban csak nem voltál! — kérdé hirtelen aggódó arccal. — Dehogy voltam, dehogy . .. SZERETETTELJES ÉS BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET kíván a RÁKÓCZI SEGÉLYZŐ EGYESÜLET TISZTIKARA ÉS IGAZGATÓSÁGA MINDEN MAGYAR TESTVÉRNEK Ez az intézmény egyik szerves része az amerikai magyar életnek. Testvériségii életbiztosítással foglalkozunk., szolgála­tainkat felajánljuk mindenkinek. Ez az intézmény állami felügyelet alatt műkö­dik, szilárd vagyonnal rendelkezik. Hat­vannégy éves tiszta múlt áll a háta mö­gött. Minden magyar bizalommal lehet iránta Osztályaink vannak minden ma­gyar kolóniában. Érdeklődőknek szívesen adunk fel világositást. Rákóczi Aid Association 624 BOSTWICK AVENUE, BRIDGEPORT 5, CONN. Nem igen akarták oda a ma­gyar embert bocsátani. Pedig ott tisztességesebb volt a mun­ka. — No, csakhogy ott nem vol­tál! — rikkantott közbe öröm­­teljesen Gyurka bácsi. Már most legalább ez az egy lesz Jancsi ellenében. — Hát ezt a kaparást, meg azt a medáliát hol kaptad? — Egy magyar tisztet védel­meztem, mikor olyan fiókcsa­tában nekivágott egy burkus csapat. Azért érdemeltem ki. — Na, jó lesz az is ... a fele­séged nyakára, ha megházaso­­dol. Nekem is volt vagy öt, de Taljánországban belehánytam a tengerbe. — Ejnye, az kár volt. — Micsoda! Csak nem hord­hatom szégyenszemre, amit az osztrák adott! Nem lett volna huszár Jan­csi, ha nem vette volna mind­járt észre, hogy e másik huszár­nak azon jár az esze, mint fa­raghasson le valamit a “túl­ságos nagy emberségből,” és mert észrevette, kapitulálni nem akart, egyet forgatott a beszélgetés gyeplőjén. — Ugyan hány éve már an­nak, ahogy kegyelmed a ver­­bunghoz vitt? (Folytatjuk) A KERESKEDŐ FIA A tanító a mesékről magya­ráz és többek közt elmondja a “Terülj asztalkám” történetét. Hogy a mesebeli gyereknek csak ki kellett mondani a va­rázsszót és rögtön előtte ter­mett a legfinomabb ételekkel megrakott asztal. Magyarázat után megkérdezte: — Na, mit csinálnátok, ha egy ilyen “Terülj asztalkámat” kapnátok ajándékba? Siri csend, csak Móricka dug­ta fel az ujját. — Na Móricka, mit csinál­nál, ha egy ilyen asztalt kap­nál ajándékba? — Egy éttermet.---------------------------­VÉDEKEZÉS — Maga betöréssel van vá­dolva, mit szól ehhez? — Kérem az elmeállapotom megvizsgálását. — Miért? — Mert egy kibukott képvi­selőjelölthöz törtem be. NÉVNAPRA, SZÜLETÉSNAPRA VAGY MÁS ALKALOMRA AJÁNDÉKUL rendelje meg rokonának, barátjának, ismerősének a KIS DONGÓT, mert ez a legjobb, legolcsóbb aján­dék minden magyar részére. T

Next

/
Thumbnails
Contents