Kis Dongó, 1951 (12. évfolyam, 7-23. szám)

1951-04-05 / 7. szám

/ 10. Jubileumi év»** 10. Anniversary Year 0\)R H CLEAN FUN VoL XI. évfolyam. — No. 7 Detroit, Mich., Cleveland, 0. 1951. április 5. A LÉGY — Micsoda disznóság ez, egy légy volt a sörben — mondja egy vendég, miután egy fél po­hár sört megivott. A pincér bocsánatkérések kö­zött elviszi a fél korsót és egy másik korsó sört hoz helyette. Erre feláll a szomszédban egy férfi, odamegy hozzá és igy szól: — Pardon uram, szabad ez a légy? Én is kiittam egy fél kor­só sört s be akarom tenni a korsóba a legyet, hogy egy7 újabb korsó sört kapjak.--------------------------­ÉRTHETŐ — Pali — mondta a tanár az iskolában — tegnap azt mondtam, hogy Írjatok dolgo­zatot a kutyáról. Most látom, hogy a te dolgozatod szóról­­szóra egyezik a szomszédodé­val. — Tanár ur kérem — felelte Pali — ez természetes. — Mért lenne természetes? — mért íuiiuiftfciivii ugyanarról a kutyáról irtunk. _____*-4» c< A -------­A JÓBARÁTOK — Tegnap határincidensem volt a feleségemmel. — Hogy értsem ezt? — Azt vágta a szemembe, hogy az én butaságom túlmegy már minden határon. --------vs-5 -------­A FÉRJEK — Ha tudtam volna, hogy ilyen kellemetlen a házasság, nem nősültem volna meg. — És ha szabad tudnom, mikor nősült meg? — Három nap előtt. — Na hallja, akkor mit tud maga, erről én tudnék sokat mesélni. — Miért? Hát maga mikor nősült meg? — Két hét előtt.---------------OS.; g fe.--------------. ÁPRILIS ELSEJÉN — Rémes ember a férjem. — Mennyiben? — Ma reggel hatszor fejbe­vágtam a sodrófával és hiába próbáltam neki megmagyaráz­ni. hogy ez csak áprilisi tréfa volt. — Te, a virágkiállitáson kap­hatnál egy jó állást. — Mint mi? — Mint mákvirág.--------<<*<j £ -------­— Vádlott, — kérdezte a biró — volt már büntetve? — Részben — hangzott Sa­nyi válasza. — Hogy-hogy részben? — Részben lopásért, részben sikkasztásért.-------[. ------------­RÉMES HISTÓRIA — Az én nagybátyám egyik éjjel azt álmodta, hogy kigyul­ladt az üzlete és minden áru elégett. És, képzeljétek, mikor felébredt mi volt? — Na, mi volt?! — Reggel.---------------------• FIÚI BÜSZKESÉG — Az én papám nélkül nem lehetne megtartani a választá­sokat. — Mi a te papád? — Plakátragasztó. Ő ragaszt­ja ki a jelöltek programját. AZ ÁLLATKERTBEN Jancsika egy darabig figyel­mesen nézegette a majmokat, majd az egyikre rámutatva, megszólalt: — Mama, ez a baloldali ma­­j jom úgy hasonlit a Sanyi bá­­! csira. — Ne beszélj ilyen butasá­­j got — szólt rá az anyja — még , a fülébe jut valahogy és sér­tődés lesz a vége. — Ugyan — válaszol Jancsi­ka — ez a majom nem érti meg, hogy mit mondtam. i OK A LÁNYKERESRE — Sanyi kérlek, ha nem va­gyok indiszkrét, mért vetted fe­leségül ezt a hölgyet? — Muszáj volt — hangzott a I válasz. — Mennyiben? — Nézd, a hölgyet egy csa­ládi összejövetelen mutatták be. Táncoltam vele és mivel nem tudtam, hogy mit beszéljek, megkértem a kezét. ÉSZJÁRÁS — Én azt hiszem, hogy a kigyóméreg nem is olyan ár­talmas, mint ahogy irva van. — Miből gondolod? — Mert ha tényleg olyan ár­talmas volna, akkor a kigyó is megdöglene tőle.--------------------------­A HOZOMÁNYVADÁSZ — A bankár úrral szeretnék beszélni. — Milyen ügyben? Üzleti-, vagy magánügy? — kérdi a tit- i kárnő. — Üzleti ügy. A lánya kezét akarom megkérni s meg aka­­írok állapodni a hozományban. A FINOM MUNKA — Főnök ur kérem, a boltot is, meg az irodát is nekem kell felsurolni? Hiszen azt tetszett mondani, mikor beálltam, hogy a durvább munkához van itt egy másik ember. — Ez igaz — feleli a főnök — ő írja a felszólitó-leveleket.---------s 5 £»-•-------­A VEVŐ ÉS A KERESKEDŐ — Kérem, én vásárolnék ma­­kánál, ha adna hitelbe. A"' e!hiö2iiTr<. de nem adok, hi telne. r — Aztán miért nem? — Hát nézze, megmondom. Mert én is hitelbe veszem az árut. Na és ha én hitelbe ve­szem és magának is hitelbe adom, akkor nekem nem volna sohse pénzem. —.------*»§ £ ------------­A FOGORVOSNÁL — Két odvas fogat ”ki fogok venni és helyükbe beteszek két mii fogat. — És mondja csak doktor ur, kell fizetnem a cserére valamit? ----------------------­GYERMEKSZÁJ — Mama, ismertél te engem, mielőtt a gólya hozott? — Nem ismertelek. — Hát akkor honnan tud­tad, hogy én vagyok a te gyer­meked, amikor a gólya jött?---------•-«§£»-'--------­MIAMIBAN — Mit csinálsz? — Látod. Tengervizet viszek haza magamnak. — Akkor figyelmeztetlek, hogy ne merítsd tele az üve­get. — Miért ne? ! Mert jön a dagály és ki- I nyomja a dugót.

Next

/
Thumbnails
Contents