Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1942

Áz igazgató zárószavai. Királyi Fenségek! Főméltóságú Hercegasszony, Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség! Meghatva állok itt, hogy jubiláris emlékünnepélyünk sorozatát, amelyet délelőtt megnyitottam, bezárjam. Nem találok szavakat hálám, köszönetem és csodálatom kifejezésére mindazok iránt, akik emlékünnepünk fényét és sikerét biztosították. Hódoló tiszteletem elsősorban a Királyi Fenséges pár felé száll. Nemcsak magas megjelenésükért mondok hálás köszönetet, hanem őszinte hódolattal kell megemlékeznem Ő Királyi Fensége mély érzésű balatoni verseiről, amelyekkel magával ragadott minket és ama nagylelkűségéről, hogy verseinek három kötetével intézetünket megajándékozni kegyes volt. Tudom, hogy Fenségtek magas megjelenését elsősorban főméltóságú Hercegasszonynak, intézetünk hagyományos jótevőjének köszönhetjük, amiért is mélységes hódolattal adózom Ő Főméltóságának. Őszinte elismeréssel köszönöm Szentgyörgy vári Gyenes Lajosné, Márkus Lily Őméltóságának művészi zongorajátékát, amellyel férje, kedves tanítványunk örök háláját kívánta leróni intézetünk iránt. Köszönöm igaz szeretettel Kovács József ny. vezérőrnagy, Diákszövetségünk bpesti osztályelnöke, dr. Tompa Ferenc egyet, tanár és Szentgyörgyvári Gyenes Lajos, a Magyar Képzőművészek Orsz. Szövetsége ügyvezető elnöke Óméltóságaiknak a délelőtt folyamán elhangzott kedves visszaemlékezéseit, buzdító, lelkesítő szavait jubiláló intézetünk ifjúságához, köszönöm dr. Berkes Róbert Őméltósága diákszövetségünk társelnöke hatásos megnyitó beszédét. Utoljára hagytalak Titeket, fiatal művésztanitványaink Laczó István, Zsedényi Károly, dr. Balázs Gyula, kik életetek delén büszkeségei vagytok intézetünknek. Művészetetek legjavát hoztátok el jubiláló Alma Matereteknek hálából azért a szeretetért, amellyel nevelt titeket és amellyel anyai büszkeséggel és aggodalommal kiséri jövőtöket. Köszönöm, hogy az első szóra készséggel jöttetek és művészetetekkel felejthetetlenné tettétek jubileumunkat. Amidőn elismeréssel adózom művészi kísérőtöknek is, Isten áldását kérem magasra ívelt élethivatástokra. Igen Tisztelt Ünneplő Közönségünknek is megköszönöm a velünk való együttérzést és kérem, szeressék továbbra is intézetünket és a magyar ifjúságot. Ezzel jubileumi ünnepségünket bezárom.