Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1942

58 mert akkor eladjátok lelketeket és eláruljátok Szent István országát. Isten első parancsa, hogy idegen istent ne imádjatok. De ez az iskola ugyanekkor arra is tanít benneteket, hogy semmi idegen fajtát a magatokénál különbnek ne tartsatok, senki másnak a földje ne legyen előttetek paradicsom még akkor sem, ha az az anyaföld, ahol éltek és haltok, csak száraz kenyeret tud néktek nyújtani. Ez az iskola azt a jelszót vési a szívetekbe, hogy „Isten és Haza!" Aki azt a zászlót, amelyre ez a két jelszó van aranybetűkkel írva, cserbenhagyja, — az árulója nemzetének ! Ez az egyetlen politika: a magyar öntudat felébresztése és ápolása a krisztusi hit szellemében, amit iskoláinkban nemcsak megtűrhetünk, de egyenesen megkövetelünk. De gyermekeink, a magyar ifjúság, a magyar jövő nemzedékének a lelkéhez semmiféle politikai párt, amely e két szentségnek tekintendő célkitűzésen kívül önös hatalmi érdekeket is szolgál, — hozzá ne nyúljon, azt meg ne mérgezze, mert akkor a magyar jövőt rombolja össze könnyelműen és felelőtlenül ! Politikai irányzatok és politikai pártok efemer értékűek és bármily hangzatos jelszavakat hirdessenek, máról holnapra tűnnek el a történelem, az idők sűlyesztőjében. De Krisztus tanítása örök és élni kell a honnak is mindaddig, amig Isten kegyelme az emberiséget élni engedi. Ezért van szükség ma a hitvallásos iskolák fokozottabb működésére, ezért nem engedjük ma és a jövőben sem ifjúságunk lelkét a krisztusi tanítással szemben közönbössé tenni, mert történelmünk minden lapja hitelesen bizonyítja, hogy mit jelentett ennek a nemzetnek az életében az egyház nevelő munkája. A katolikus papok voltak a hirdetői nemcsak Isten igéjének, hanem az emberi értelem és tudás minden megnyilatkozásának. Ok tanították, oktatták egykor ezt a népet az iskolán kivül a földmivelésre és az iparra is. Az Egyház volt a tudományoknak és művészeteknek mindenkor legbőkezűbb támogatója és alkotásra ösztönzője. Nemzeti érzésünket, nyelvünket, kulturánkat az egyházi iskolák ápolták, fejlesztették és őrizték meg még az elnyomatások, a szenvedések nehéz idejében is. Hiteles kormánynyilatkozat tesz tanúságot amellett, hogy napjainkban az elszakított területeken is ezek a katolikus tanintézetek voltak és ők a jelenben is a magyarság legfőbb végvárai. Egyenesen nemzeti érdek és követelmény tehát, hogy ezek a hitvallásos iskolák minél jobban gyarapodjanak, szaporodjanak és virágozzanak. Ne féltse senki a magyar papságtól a magyar ifjúságot, — és itt gondolok a többi magyar keresztény felekezet papságára is, — mert azoktól az ifjú nemzedék csak azt hallja és tanulja, ami lelkük épülésére és nemzetünk javára szolgál. A magyar iskola és a keresztény etika ezen a földön, ebben az országban mindörökre egybeforrott. És most ismét hozzátok szólok, premontrei diákok ! Ebben az intézetben kezdtem én is középiskolai tanulmányaimat. Sorsom innen vitt tovább az élet utjain. De bármennyire távolodtam térben és időben ettől az Alma Matertől, hűséges ragaszkodásom ugyanolyan mértékben nőve-