Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1940

9 ml. Szívesen nevezik Sión hegyéinek is a palesztinai hegyhez való hasonló fekvése miatt.

7) Az apátság hatalmas kertje veszi körül az épülettömböt, s az idegen előtt felejthetetlen látvány a Moldova felől megközelíteni a szudéitia Pannohalmát. Mozart már futólag ismerhette a templomot, de közelebbről, magyarázó kíséretében még nem láthatta, annyira lefoglalta tnűveinek rendezése és a sok hosszú színházi próba.

8) A mester különben igen szerette a templomokat, ahol nemcsak az épületek művészi értékelése kötötte le — s ebben egészen apjának fia — hanem mindig szentelt egy kis időt a szív áhítatának s mindenek előtt az Eucharistiának. Az Ave Verum híres szerzője itt is úgy tett. Dusekné értesítette Mozart látogatásáról az apátság zeneértő rendtagjait, akik közül egyik-másik már is várta. Mozartot a hatalmas székesegyház a maga hármas hajójával, amely a barokk térproblémát kitűnően megoldja, láthatólag nagyon lekötötte. Végig menvén a hosszú főhajón, el-elnézegelődött a román stílű szentélyen, amelyen nem volt semmiféle felesleges dísz, hiszen még az eredeti templomból származik. A főhajóbán a rendtagok magyarázták a pompás Neunherz György-féle freskókat. Azután bevezették a Szent Orsolyáról elnevezett kápolnába, ahol Szent Norbert ezüstből készült oltára és sírja van. Ennek az oldalkápolnának mennyezetét részben egy kiváló premontrei festőművész, Noseczky Sziárd festette.

9) Visszatérve a főhajón keresztül a templom kórusát akarta megnézni. Most a főoltár szoborcsoportozatait tekintette meg, majd rövid ájtatosságba merült szokása szerint. Ott látta a gyönyörű barnaszínű és kézi faragású kanonoki stallumokat, amelyektől oly festőiesen elüt a fehér prémontrei rendi ruha. A XVII. század legszebb barokk alkotásai közé tartoznak ezek

1.;

1

0) Nyugtalan tekintete azonban máris az orgona felé fordult. Az orgonát nem rég restaurálták. Ezt tudta is. És pedig azért érdekelte annyira, mert Duseknétól halotta, hogy öhlschlagel Lohelius prémontrei ') A. Zak: Der Pramonstratenserorden in den altén deutschen Metropolen. Wien 1919. Ide számítja a (szerző a németalapítású Prágát is. 8) Dr. Romuald Perlik: Mozart und Strahov: Lidové Listy. 1931. évf., 280., 286. és 297. számai. 9) Straka Ciril A., a tudós strahovi perjel és könyvtáros, aki 1927. szept. 17-én halt meg, a kápolnáról igen szép leírást ad a Pamatky Archeológicke c. cseh nyelvű tudományos folyóirat 1932. évfolyamában, p. 143—151. Részben Noseczky Sziárd freskóiról szól ugyancsak Straka cseh nyelven írt cikke a Pamatky Archeologicke 30. 111—117. lapjain ezen címmel: Die Maierein in der Bibliothek dcs Strahover Klosters. A XVI. Lajos stílusban épült hatalmas könyvtár egyik termét a Salle de la Théologie-t díszítette freskóival. A nagy termet a Salle de la Philosophie-t Maulpertsch Antal festette 1794-ben. 1

0) L'abbaye de Strahov á Prague, Le grand Illustré Catholique Angers. 1936. Nr. 12.