Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1940
10 kanonok és későbbi prágai zenefőigazgató sajátkezűleg állította helyre és javította ki a 3000 sípból álló hatalmas orgonát. n) A karnagy Wolf János nem volt jelen, ezért hamarosan lehívatták Lehmann Norbertet, a művészlelkű prémontrei orgonistát, aki időnként a karnagyot szokta a templomban helyettesíteni. Mozart, hogy az orgonajátékot és az orgona hangját is jól megfigyelhesse, a szószék közelében állt több rendtag kíséretében, s innen élvezte láthatólag nagy kedvteléssel a szép játékot. Nemcsak az orgona maga, hanem a játék is lekötötte a mestert. A mellette álló Ehrlich Mátyás ugyanis, a kiváló prémontrei filozófus nem győzött kérdéseire kielégítő válaszokat adni. 1 2) Mjozart ezután engedélyt kért, hogy maga is kipróbálhassa az új orgonát. Szinte átszellemülve futottak végig ujjai a billentyűkön különböző regiszterváltozatok színes szűrőin keresztül. Szokása szerint ábrándozott, fantaziált. Azt játszotta, amit áhítatba merült lelke pillanatnyilag diktált. Lehmann Norbert lázasan iparkodott a fantázia nyers vázlatát mellette lerögzíteni. Le tudta volna jegyezni talán az egész zenei képet pontosan — hisz tehetsége meg volt — ha öhlschlagel Lohelius fel nem tűnik a kóruson, öhlschlagel ekkor már nagy beteg volt. Nehezére esett a kórusra felsietni, de sehogysem akarta elmulasztani, hogy a világhírű mester orgonajátékát ne élvezhesse. Tele bámulattal és hódolattal Mozart művészete iránt, folyton zaklatta Lehmannt kérdésekkel, hogyan kell ezt vagy azt játszani, hogy helyesen hangozzék és az összhangzattan szabályait meg ne bolygassa. 1 3) így lehetetlenné vált, hogy Mozart művészi rögtönzését a prémontrei templomban pontosan le lehessen jegyezni. No de meg is lehetett érteni öhlschlagel izgalmát, midőn látta, hogy szeretett művét, az ő kedves orgonáját, amelyen 15 évig dolgozott, minő kitüntetés érte. Lehmann vázlata fentmaradt napjainkig s a premontreiek féltett kincse, a mester strahovi látogatásának örök emléke lett. Hogy a rend híres könyvtárát és a még híresebb képtárat megtekintette, arról nincs adatunk, de elképzelhetetlen, hogy ha valaki az apátság területén jár, meg J 1) Öhlschlagel, e kiváló németszármazású prémontrei zeneművész életét (1724— 88.) és zenei tevékenységét tárgyalja a Prager Abendblatt 1933. 29. száma. A Ciril nevű vallásos cseh folyóirat 1932. évf. 112—14. lapjain tárgyalja egyik legkiválóbb alkotását, a Karácsonyi oratoriumot. Aki Strahov zenei jelentőségét óhajtja kutatni a Szudéták tartományaiban, az tanulmányozza át »Zur Geschichte der Musik des Gesanges in Strahov bis zur ersten Ilalfte de 18. Jahrhunderts« című cseh nyelven írt igen érdekes tanulmányt. 1925. 1 2) Lehmann Norbert és Ehrlich Mátyás irodalmi munkásságát Goovaerts: Ecrivains, artistes et savants de l'ordre de Prémontré. "Unixeiles 1899. c. igen alapos munkában találhatjuk meg. l s) Öhlschlagelt különösen Mozart játékának harmonikus lépései érdekelték, mert ő még az u. n. nápolyi iskola szellemében nevelkedett.
