Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1940

8 sőt királyok is letettek hatalmi jelvényüket, s Straliov falai közt keresték meg lelkük nyugalmát.

3) Az apátság évkönyvei felemlítik, hogy az intézmény híre rövidesen igen messzire elterjedt. Fejedelmek tanácsosaikat csakis a tudós premontreiek közül választották, a püspöki székekbe pedig többnyire prémontreiekeit ültettek. A strahovi szeminárium ennek következtében »Seminarium episcoporum«, azaz püspökök szemináriuma címet viselte a Szudéták tartományaiban.

4) És ez így tartott századokon keresztül, mígnem a husszita felkelések először 1420-ban, majd 1486-ban romba nem döntötték. A tengődésnek egy Loh'elius János nevű erélyes apát vetett véget. Rudolf császárnak volt a benső barátja. Az apátságot újra építette. 1586. táján alapját vetette a mai európai hírű könyvtárnak. és a rendi birtokokat is sikerült egyenkint visszapörölnie. Nagy érdemei miatt 1612-ben Prága érseki székébe emelték.

5) Utódja Kaspar v. Questenberg hasonló apostoli buzgalommal folytatta a megkezdett művet. Szent Norbert tetemét a protestáns Magdeburgból Strahov-ba hozatta, s jóllehet három esetben kellett menekülnie a svédek elől Bécsbe, rendjét mégis megvédte az utókor számára. A 30 éves háború végső kilengései, a spanyol örökösödési háború nagy adóterhei, végül az első sziléziai hadjárat szörnyűségei még mindig veszélyeztették az apátság létét. Különösen ez utóbbi hadjáratot érezte meg Strahov, amidőn 1742. nyarán a megszálló francia csapatok az apátságot szinte rommá lőtték, s az értékes berendezést magukkal vitték. Mária Terézia könnyes szemmel nézte a pusztulást. Egyetlen ép ablak vagy ajtó vagy bútorzati tárgy nem volt található, s ha nincsenek .újra lelkes honalapító apátok, mint Mayer Vencel. Strahov ma ismeretlen volna. Ez az apát még II. József személyével szemben is meg tudta védeni az ősi intézményt.

6) Az ő apátsága idejében fordult meg az első két alkalommal a mi Mozartunk is Prágában. Mivel Prága a prémontreiek nélkül soha sem volt elképzelhető, Mozart sem mulasztotta el második prágai útja alkalmából az ősi apátságot, hogy úgy mondjam hivatalosan is felkeresni, aliol a zene, az ének mindig meleg otthonra talált. Amikor Mozart feleségével Prágába utazott, rendszerint Dusek Jozefa művésznőnél szállt meg, s ez szokta a Városban is kalauzolni. Ennek a hölgynek kíséretében indult el egyik ragyogó őszi délután úgy 3 óra tájban Straliov felé, amely a kies Laurenzi-hegyen trónol szemben a Ilradschin3) S. Brunner Chorherrenbuch. Geschichte und Beschreibung der Chorherrenstifte. Würzburg und Wien 1883. á) A. Freud: Die Kirchengenschichte Bőhmens. I. kötet Prag. 1869. 6) A rendben szent gyanánt tisztelik s azóta szívesen veszik fel a Lohelius nevet a rendbe lépő újoncok. Konst. Pichert: Johann Lochels Tatigkeit als Abt von Strahov. 1. Analecta Praemonstratensia 1927. p. 265. Lohelius érseki tevékenységét G. Dlabacs fejtegeti érdekes művében: Leben des írommen Prager Erzbischofs Johann Lohelius. Prag 1794. G) J. Linhart: Das Priimonstratenser Stift Strahov und seine Abte. XVIII. Jahresbericht der II. Deutschen Staatsrealschule in Prag—Kleinseite. 1891.