Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1940

Mozart a premontreiek körében. Aki Mozartnak, a nagy mesternek viszontagságos életét ismeri, tudja, hogy az ő kirándulásai Prágába fénypontok voltak életében, mert ott őszinte szívességgel fogadták, s megtettek mindent, hogy művészi énje a maga teljességében tündökölhessék szegény és gazdag előtt egyaránt. Vagy ki ne ismerné Mörike Edének, a szerény biedermeier-költőnek meghitt hangulatot árasztó novelláját: »Mozart auf der Reise nach Prag«, amely oly kedves és bensőséges színekkel és a meleg kedélyélet minden varázsával állítja elénk Mozart második útját Prágába. A nagy mester négyszer volt Prágában. Az első út 1787. telén ós pedig januárban, a második, amelyet Mörike novella formájában feldolgozott, 1787. szeptemberében volt. Két évre rá 1789-ben újra útnak indult és pedig tavasszal, s 1791-ben utoljára. Jó meleg nyár Volt, s ez volt életének utolsó vidám fellobbanása, mert néhány hónappal rá meghalt.

1) A szépfekvésű város és gyönyörű környékének nem egy pontja még ma is emlékeztet Mozart látogatására. Ilyen pl. a »Három oroszlán«-hoz cmüaett ház a Kohlmarkt-on, az u. n. Bertranká Kosir-ban, avagy a Stándeszínház, ahöl halhatatlan műveit előadták. De ilyen emiékéztető hely Strahov is, az ősrégi premontrei apátság, a maga ékes templomával, díszes könyv- és. képtárával, amelyet Mozart szintén felkeresett. Ki is nie keresné fel ezt a festői fekvésű kultúrintézményt, ha a sors a szudéta vidék fővárosába veti? Hiszen Prágának és Strahovnak, a prémlontrei apátságnak története egy és ugyanaz. Ha örült az egyik, örült a másik is, lia szomorkodott az egyik

1, megsínylette a másik is. Valamikor sűrű erdők borították azt a helyet, ahol az ősi apátság ma áll, s ahová eredetileg építették, ott hajdanában kis őrház állott az utasok védelmére. A csehek ezt a maguk nyelvén straz, illetőleg strazov-nak vagy straliov-nak nevezték, ami annyit jelent mint őrség.

2) Sokszor fordult meg ezen a helyen Szent Norbertnek, a premontrei rend alapítójának egyik melegszívű barátja, Zdik Henrik olmützi püspök. Ez második jeruzsálemi útján, 1140-ben a fehér rendet közelebbről megismerte és annyira megszerette, hogy II. Ulászló akkori cseh királyt rávette, hogy székhelyén egy premontrei kolostor megalapítását tegye lehetővé. Ez meg is történt és az első apát az ősrégi német családból származó Giezo lett, aki annyira megfelelt ebben a hivatásában, annyira vonzóvá tudta tenni az első premontrei települést Prágában, hogy fejedelmek, püspökök, Abert Hermann, aki gyökeresen átdolgozta Ottó Jahn klasszikus Mozart életrajzát, négy prágai utat említ meg. 2) Dr. Carl Csermák: Das Priimonstratenser—Chorherrenstift Strahov oder der Berg Sión in Prag. 1883. Würzburg und Wien. p. 3.