Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1939
5 a darab betanítóját, Gönczi Ede premontrei tanárt. 8) Ez az előadás hosszú sorát nyitja meg a gimnázium ifjúsága által előadott színdaraboknak. Az előadások rendezője és lelke a világháborúig Gönczi Ede, a zene és az ének Eckhardt Antal kezében van. A darab helyes kiválasztásáért, a betanításért és a rendezésért bőséges részük van az ünneplésben a közönség és a sajtó részéről. 'Az első kísérlet jól sikerült. A következő évben, 1909. február 17-én, prózai előadás élénkíti a hangverseny műsorát. Híres írók munkáit veszik, elő. Katona József Bánk bán-jából látunk egy jelenetet (Bánk és Tiborc párbeszéde), majd Kisfaludy Károly Mátyás deák-ja szórakoztatja közönséget. 9) Ugyanebben az évben a március 15-i ünnepségen is találunk alkalmi színdarabot Március 15. címmel. Ettől kezdve néhány évig ezen az ünnepélyen is adnak elő a gimnáziumban alkalmi darabokat. 1910-ben az intézet tanárának, dr. Lakatos Vincének színdarabja kerül előadásra. Címe: A két tavasz ébredése. 1 0) 1911-ben Farkas Imrétől a Kapitány című jelenet ékelődik a műsorba, majd 1912-ben a Szabadság ünnepére című színi költemény — Kozma Andor műve — a hazafias ünnepség középpontja. Ezzel a négy előadással meg is szűnik a március 15-i színi előadások sorozata. Erre az ünnepre megfelelő darabot találni nagyon neWázj, s az a néhány alkalmi darab, amely számbajöhet, hamar elfogy. Ez az előadások megszűnésének egyik oka. A másik az, hogy a gimnázium hangversenyei mind fényesebbek és fényesebbek lesznek. Nagyobbszabású színművek kerülnek előadásra, s mivel ezek mind zenés, énekes darabok, az ifjúság idejét erősen igénybeveszik. Nem marad idő még egy színdarab megtanulására. 1910. február 2-án Renker Félix: Heidelbergi diákélet című vidám énekes darabja alkotja a diákhangverseny fénypontját. A német játékot Gönczi Ede fordította le magyarra, s a diákok a Werner Ottó által megzenésített darabot nagy sikerrel adták elő. 1 1) A következő évben, 1911. február 12-én, megint német származású darab kerül színre. Nem is egy, hanem kettő: Legov M.: Diákszoba és Kreymann L.: Diákfurfang című egyegy felvonásos vidám, énekes színdarabja. 1 2) Mindkettő ügyes munkai, s a j'ó előadás kellemes hangulatba ringatta nézőket. A kritika elismerése nem marad el most sem. A darabot, a szereplőket, a karnagyot, a rendezőt megdicsérik, egy azonban nem tetszik a közönségnek: a darab német eredete. Ez a kor hangulatából eléggé érthető. »Egyetlen közös hibájuk van, hogy német mind a kettői. ( hogy az Isten áldja meg!) A burs sapkák módfelett lelkesítehetnek egy svábot, a magyar ember azonban tíz sapkát szívesen odaadna 8) Keszthelyi Hírlap, Balatonvidék, 1908. márc. 1. Ő Ismertetésüket 1. Keszthelyi Hírlap, Balatonvidék, 1909. febr. 21. , 0) Tárgya a Bessenyei féle irodalmi és az 1848-i politikai tavasz ébredése. 1 ]) Balatonvidék, Keszthelyi Hírlap, 1910. febr. 6. 1 2) Mindkettőt Gönczi Ede fordította.
