Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1939

6 egy szikrányi temperamentumért. «

1

3) így ír a kritika és nem eredménytelenül. Az 1912. évi hangverseny újabb meglepetéssel kedveskedik a keszthelyi közönség[nek'. Ettől kezdve a hangverseny egyetlen műsorszámból áll, s ez nagyszabású, énekes színdarab. Az ősrégi iskoladrámák hangulatát érezzük, amikor a következő három év előadásaira gondolunk. Az iskola tanára készíti az előadandó darabot. A jóság diadalával végződő, erkölcsi tartalmú darabot idegenből, néha magyar munkából dolgozza át. Van azonban valami, ami ezeket az előadásokat a régi iskoladrámáktól megkülönbözteti, s ez, hogy nem vetik meg a komoly erkölcsi tartalom mellett a vidám jeleneteket és romantikus, érzelmes mesét adnak, amelyből nem hiányzik a szerelem sem. Üj az is, hogy a gimnázium eddigi előadásainak megfelelően, ezek a darabok is zenés, énekes előadások. Ilyen darab kerül színre 1912. január 10 -én. Címe: Preciosa. Cervantes spanyol író novellájából készíti ezt a darabot Gönczi Ede. Zenével és énekkel ékesíti fel Eckhardt Antal, alapul véve Weber K. M. zenéjét. Az újságok kritikái és a visszaemlékezők egyhangú állítása szerint a világháború előtt előadott színdarabok közül ez volt a legnagyobb teljesítmény színpadi és zenei tekintetben egyaránt. »Keszthely közönségének bolondul dobog a szíve, valahányszor az igazi művészet akkordjai illetik.... a keszthelyi kath. főgimnázium évenkint megtartani szokott művészi nívójú estélyei felé annyi várakozással tekint, hogy már hetekkel előtte valóságos lázzal készül a biztos műélvezetre. Valljuk meg, közönségünk ezidén sem csalódott feltevéseiben.«

u) »Egyáltalán nem mérhetünk itt közönséges mértékkel, sem a »műkedvelő«, sem a »vidéki«, sem a »diák« jelző enyhítő körülményeivel sem kell mentegetőznünk. Amit kaptunk, azzal meg lehetünk elégedve a legfokozottabb igényekkel is.«

1

6) így írnak a kritikák. A következő évben (1913. jan. 8.) is zenés előadás következik. Kertész Kálmán plébános: A kétezeréves menyasszony című színművét látjuk Eckhardt karnagy zenéjével. Ebben a darabban már magyar vonatkozást is találunk, sőt keszthelyit, hiszen az esemény a Balaton partján játszódik le."

5) Az 1914. év végre teljesen magyar tárgyú munkát ad. Címe: A Szent Mihály-hegyi remete. Ez három felvonásos dramatizált rege, amelyet Gönczi Ede Kisfaludy Sándor hasonló című regéjéből dolgozott át színpadra. A zenét hozzá ismét Eckhardt karnagy írta. Különösen tetszett a közönségnek a sok helyi vonatkozás. Ezt a kritika ki is fejezi: »Helyi vonatkozású színdarab, helybeli szerzőktől, helybeli szereplőktől előadva...«

1

7) Még egy előadásról kell megemlékeznünk. 1913. december 14-én Eöt1

3) Balatonvidék, 1911. íebr. 26. Lásd még: Keszthelyi Hírlap, 1911. febr. 26. u) Rose Miksa: A főgimnázium hangversenye. Keszthelyi Hírlap, 1912. jan. 14. Balatonvidék, 1912. jan. 14. 1

0) Ismertetése: Balatonvidék, Keszthelyi Hírlap, 1913. jan. 12. 1

7) Keszthelyi Hírlap, 1914. jan. 11.