Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1939

17 ratfő, amelyet sugarasan elhelyezkedő izom- és hámsejtek alkotnak. Szívó működése van. Belsejében mész és kutikuláris anyagú szilárdító pálcikák és rögöcskék vannak. Ezeknek száma és helyzete a fajokra jellemző. Az előbélhez mirigyek is csatlakoznak kétoldalt. Ezek hozzák létre a tőröcskéket vedlések után. A középbélben történik meg a táplálóanyag feldolgozása és a felszívódás. Az Eutardigradálcnál a vékonybél és az utóbél határán találjuk a Malpighi-féle edényeket, amelyek a nitrogén tartalmú bomlástermékeket halmozzák fel és ürítik ki. Hasonlóan működik az u. n. hátoldali mirigy is velük kapcsolatban. Egyes fajoknál a gyomorban is találhatók kikristályosodott bomlástermékek. Az utóbál a már említett Eutardigradálcnál mint kloaka szerepel. Idegrendszerük garat feletti és garat alatti dúcokból és az innét kiinduló hasdúcláncból áll. Vérerek, szív és lélekzőkészülék hiányzanak. Az oxigént a bőrükön át veszik fel. Csakis olyan helyeken tudnak megélni a medveállatkák, ahol elegendő nedvesség és bőséges oxigén van jelen. Ezek létfeltételek a Tardigradák számára. Kedvezőtlen körülmények között nagyon érdekesen alakul az életük. Gyakran előfordul, hogy lakóhelyük kiszárad, vagy kevés levegő jut hozzájuk. De a Teremtő bölcsesége olyan képességekkel ruházta fel a medveállatkákat és sok más hasonló parányi lényt, hogy ilyenkor sem pusztulnak el, hanem sokáig u. n. rejtet életet élnek. Ez az anabiotikus állapot. Amikor a mohaerdőre ráköszönt a szárazsájg, a medveállatkák egy ideig nyugtalanul mozognak, kapálódznak apró lábaikkal. Szeretnének menekülni a fojtogató szárazságtól, mely éltető nedveiket is kiszívja. Majd a reménytelen küzdelem után megadják magukat a sorsnak, lassan összehúzódnak, bödön alakot öltenek fel és mozdulatlanok lesznek. Életműködésük annyira lecsökken, hogy kimutatni sem lehet. Nem változik meg a raktározott táplálóanyag mennyisége és bomlástermékek sem keletkeznek kimutatható menynyiségben. Ebben az állapotban mindaddig megmaradhatnak, amíg szervezetük kolloidkémiai állapota meg nem változik. Ha már ebben is változás következik be, akkor eljöin; a vég és a kiszáradt mohalevélkék holt Tardigradákat ringatnak. De amíg ez a változás be nem következik, addig a medveállatkák csodálatos ellenállóságot tanúsítanak minden mostoha körülménnyel szemben. így pl. 20 hónapig kibirják folyékony levegőben 8 és V2 óráig folyékony hélium gázban, melynek hőfoka — 272° C volt! Ha még ez sem elég a csodából, melegítsük őket száraz állapotbap! A kísérletek tanúsága szerint 1 óra hosszat + 92° C-on tartva sem pusztultak el. Más adat szerint 35 percig + 110 — 151° C-ra hevítve is életképesek [maradtak. Ezen tortúrák után nedvesítsük meg őket, néhány óra múlva vígan folytatják megszakított életüket. Ezeken a kísérleteken kívül még sok másfajta kísérlet is igazolja e parányi lények szinte érthetetlen szívósságát ég ellenálló képességét. Beszáradt állapotban kb. 8 évig tudnak megmaradni étlen-szomjan, mozdulatlanul. Ez az életjelenség sok vitára adott alkalmat. Két hatalmas tábor állott egymással szemben: a resurrectionisták és az 2