Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1939

18 antiresurrectionisták. Az elsők azt állították, hogy a medveállatkák valóban elpusztulnak a kedvezőtlen körülmények között, de feltámadnak. A másik csoport pedig azt hirdette, hogy az állatok ugyan elpusztulnak, de a peték nem és azok kelnek ki kedvező körülmények közé jutva. Ma már a vegyi tudomány megoldotta a kérdést az előbb vázolt magyarázattal. Második nagyon érdekes életszakasz az asyphyktikus állapot. Ennek oka a lakóhelyen fellépő oxigén-hiány, vagy széndioxid túltengés. Ebben az esetben először összehúzódik az állatka, majd lassan teljes hosszában kinyúlik és mozdulatlanul hever. Ugyanis a sejtek vízforgalomszabályozó képessége megváltozik, sok vizet vesznek fel, ez duzzasztja meg az állatot. Ilyen állapotban azonban már csak pár napig tudják megőrizni életképességüket. Ha ezalatt nem jutnak kedvező körülmények közé. elpusztulnak. A medveállatkák életében harmadik nevezetes jelenség a betokozódás. Ennek oka még nem ismeretes teljesen. Talán hőmérsékletváltozás, vagy táplálékhiány idézi elő. Az állatka összehúzódik, leveti a »bőrét«, megvedlik. Ebbten a levetett bőrben bent marad és alatta újra vedlik. Azután hosszabb-rövidebb idő múlva a harmadik bőrében jelenik meg. A medveállatkák gyakran vedlenek növekedésükkel kapcsolatban. Ilyenkor nemcsak bőrüket és karmaikat vetik el, hanem még a száj és garatberendezésüket is. Ez utóbbiaknak új anyagát külön mirigyek termelik. Egyegy vedlés és növekedési szakasz 5—10 napig tart. Ezalatt nem tud táplálkozni az állat. A Tardigradák váltivarú állatok és petékkel szaporodnak. Az anyaállat vagy a levleftett bőrébe rakja petéit, vagy más állat vedletét használja fel erre a célra. így védi a pietéket. De vannak olyan fajok is, melyeknél a peték szabadon találhatók, homokszemek között, vagy növényekre erősítve. Az ilyen szabad peték héja tüskékkel, dúdorokkal stb. van felszerelve. A petékből 3—40 nap múlva bújnak elő a fiatalok. Ez a fejlődési időszak a környezet hőmérsékletétől és nedvességétől függ. Fajok szerint is változik. A kibúvó fiatalok hasonlítanak az anyaállathoz, csak kisebbek, karomszámuk kevesebb és más kisebb eltérést is mutathatnak. Ezek a vedlések folyamán eltűnnek. A medveállatkák életkora nagyon változó. A tényleges életük pár hónap, esetleg 1 -2 év. Pontos adatokat nem lehet erről adni, mert a kísérleti állatkák mesterséges körülmények között élnek és ez nagyon befolyásolja életüket. A természetben pedig nem tudjuk megfigyelni őket, mert szabad szemmel nem láthatók és a mohaerdők sűrűje féltékenyei eltakarja őket. A mohaerdők és más lakóhelyek sok ellenséges állatot is rejtenek, amelyek a medveállatkákra vadásznak. így a pókok, az amoebák, a fonalas férgek közé tartozó nematódák és sok élősködő lény is pusztítja őket. Pedig hasznos állatkák a Tardigradák. Milliárd- és milliárd másfajta mikroszkopikus állatkával a televénytalaj kialakításán dolgoznak. A talaj mállás útján keletkezik. A szálban álló kősziklát megtámadja a Nap melege, a tél fagya, az eső és a szél. Ezek felaprózzák és oldják a kőzetet, nyers talajt készítenek belőle. Ebből a rögös nyerstalajból a növények és az állatok készítenek jó termőföldet. A növények gyökereikkel repesztik és savakkal oldják a nyers